Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-277

Az országgyűlés képviselőházának 2 77, ülése 1934 május 15-én, kedden. 447 per Sándor: Nincs bizony! Már a Balkánon sincs!) A miniszter úr azt mondotta itt a weekenddel kapcsolatban, hogy az állam jópéldával jár elől, hogy az állam a hivatalokban behozta már a weekendet, a magángazdaság is példát vesz az államtól és az állam példáján elindulva a magángazdaság is behozza a weekend-szabadságot, Én ugyanezt kívánnám az állami üzemeknél. (Mozgás.) Nem áll annyi idő a rendelkezésemre, hogy a vasutas órabéresmunkásság panaszait itt előhozzam, mert ez hosszúra nyúlna. Én csak leteszem a Ház asztalára ennek a munkásságnak a memorandumát. Én becsülöm a vasutat, becsülöm a postát, mert kiváló teljestményű intézményeink ezek, ellenben meg méltóztatik bocsátani, azért a vasútnak és az állami üzemeknek példát kell adniok a szociális elgondolás szempontjából is ebben az országban a magánvállalkozásnak. Például a Máv. hogyan jár el a munkásokkal? A munkásokat csak úgy, bizonyos időre szerződteti és amikor igénye lenne annak a munkásnak arra, hogy véglegesíttessék, amikor nyugbérre lehetne igénye, akkor felmond, megszakítja a szolgálatát és egy hét múlva megint felveszi. Bocsánatot kérek, ez nem vall a szociális szempontok figyelembevételére, ellenkezőleg, ez rideg kapitalista felfogásra mutat, amely valahogyan már a Máv.-ot is inficiálta. Ezek a munkások nem kérnek mást, mint hogy legalább az idősebb munkásokat nevezzék ki, a három évnél nagyobb szolgálati idejű munkásoknak ezt a külön szerződéses viszonyát szüntessék meg és a százalékos órabércsökkentés szisztémájával hagyjanak fel. Általában szükséges, hogy az állami üzemekre vonatkozólag olyan munkásvédelmi törvény hozassék és teremtessék meg, amely biztosítja annak a munkásnak és családjának számára az emberséges megélhetést nyújtó létminimumot. A memorandumot leteszem a Ház asztalára és kérem a miniszter urat, tegye ezeket a szempontokat jóindulatú elbírálás tárgyává. Én teljesen akceptálom és aláírom azt, — saját tapasztalataimból is mondhatom — amit Malasits t. képviselő úr mondott a magyar, munkásságról, hogy az szorgalmas, kevésigényű, megbízható és feltétlenül jóindulatú. Ez a munkásság olyan erőtartaléka ennek az országnak, amely kiapadhatatlan. Ezt az erőtartalékot nézetem szerint erősíteni kell, erősítenie kell elsősorban az államnak és természetesen az állam példáján elindulva a társadalomnak is. Ezeket a szempontokat kívántam a címnél megjegyezni, egyébként a címet elfogadom. (Éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! A kereskedelemügyi 'miniszter úr itt a Képviselőházban elmondott első beszédében, amikor még nem volt miniszter, csak képviselő, azt mon'dotta, hogy a magyar politikának és a ma-; gyár közéletnek az a baja, hogy állandóan! gravaminális politikában éli ki magát: a múltban közjogi gravaminális politikában, jelenleg pedig gazdasági gravámenekben. En beszédem során lehetőleg kerülni óhajtom mindazt, ami gravaminális politikának nevezhető, mégis két ehhez hasonló tényre kell rámutatnom. Az egyik az. hogy a házszabályok rendelkezése folytán 15 perc alatt kell reflektálni egy háromórás miniszteri beszédre, (Ügy van! a, szélsőbaloldalon.) a másik pedig az, hogy ha a miniszter úr maga nem is tucatszónok, mégis egy tucat sziónok beszédidejét beszélte ki a mai költségvetési vitában és eszünkbe juttatta azt a régi politikai időt, amikor tényleg gravaminális politika folyt itt, eszünkbe juttatta a véderő vitát, akkor, amikor önmagának csinált a kereskedelemügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmából obstrukciót. T. Képviselőház! Elismerem a miniszter úrnak azokat az intézkedéseit, amelyek tényleg eredményt mutatnak fel és tényleg bizonyos mértékben haladást jelentenek. Elismerem ezt az út politika területén, amely azért bír igen nagy jelentőséggel és fontossággal, mert ez. a közmunka kérdése és így a munkanélküliség kérdésének^ megoldásával volna kapcsolatban. Az útkérdes nemcsak városi és nemcsak állami szempontból, nemcsak a munkanélküliség (szempontjából, nemcsak szociális szempontból, hanem esztétikai és különösen közegészségügyi szempontból is igen fontos. Közegészségügyi laziempontból azért, mert az utak kellő kiépítése együtt jár a portalanítással és így a tuberkulózis meggátlására is vezet. Az útkérdéssel kapcsolatosan azonban érdeklődnöm kell a kereskedelmi kormányzatnál aziránt, mikor hajlandó már megépíteni a régóta ígért és tervezett balatoni utat, az úgynevezett balatoni autóstradát, amely tudomásom szerint már ki is jelöltetett és felméretett Albertfalván és Budafok határán. A közlekedési politika területén örömmel fogadtam a kereskedelemügyi miniszter úrnak azt a bejelentését, amely a szekérfuvarozás szabályozására vonatkozik, mert itt az a szerény kívánságom volna, hogy amint a légi-, a vasúti- és az autófuvarozás, ugyanúgy a szekérfuvarozás is törvényes rendezést nyerjen az egyenlő teherviselés és egyenlő jog alapján. Az egyenlő r teherviselés és egyenlő jog kellene

4 hogy érvényesüljön mindenütt az egész vonalon. Sajnos, ennek érvényesülését különösen a kereskedelem és a kisipar területén nélkülözzük. A kisipar és a kiskereskedelem kérdéséről a miniszter úr hosszasabban emlékezett meg. Szeretném, ha rövidebb- beszédben, de nagyobb cselekedetekben lenne. kegyes a kisipar és a kiskereskedelem kérdéséről megemlékezni, mind a-multakra nézve, mind különösen a jövőben. A kisipar és a kiskereskedelem ugyanis az a foglalkozási ág, amelynek válságáról beszélni ma már tulajdonképpen közhelyszámba megy, mert ennek válsága anynyira közismert, annyira tudott, anyira mindannyiunk előtt fekvő, hogy ennek a válságnak csak a megoldásáról kellene beszélni, gondolkozni és minél hamarabb cselekedni; ez volna a legégetőbb és legsürgősebb feladata a kereskedelemügyi kormányzatnak. A kisipar kérdésével kapcsolatban felügyeleti jogánál fogva kell, hogy a kereskedelmi miniszter úr figyelmét felhívjam egy nyilt levélre, amelyet egy kisiparos, Burunkay Sándor intézett Pap Józsefhez, az Ipok. elnökéhez. Az ebben a nyilt levélben foglaltak alkalmasak arra, hogy valódiságuk és valóságuk esetén az Ipok. elnökét közmegvetésnek tegyék ki; éppen ezért a miniszter urat fel kell szólítanom, utasítsa felügyeleti jogánál fogva az Ipok. elnökét, hogy haladéktalanul indítsa meg a törvényes eljárást ennek a nyilt levélnek írója ellen, hogy bebizonyosodjék vagy a levélben foglaltak valótlansága és így, az ő elégtétele, vagy a levélben foglaltak való-