Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-277
Az országgyűlés képviselőházának 2\ elégítő összegre, de nem fogok nyugodni addig, míg ezt az Összeget tovább is fel nem tudom emelni, mert ez csak kezdet, amellyel egy magasabb állandó útfenntartási hitel felé haladunk. Új utakat építeni akkor, amikor a létezők .tönkremennek, azt hiszem, nem volna gazdaságos. (Ügy van! Ügy van!) Méltóztassék a kormány belátásában és az én energiámban bízni, hogy ezen a téren fokozatosan jobb állapotot fogunk elérni. (Strausz István: Igen sokat tettek!) Ami a bekötő-utak kérdését illeti, 995 olyan község van az országban, amelynek nines összekötő-útja. Ez nem egészen, de kerek számban négyezer kilométer kiépítendő utat tesz ki, ami több, mint hatvanmillió pengőbe kerül. Ez megyei és autonómiai feladat, örömömre szolgál azonban, hogy éppen a legnehezebb időben ezt a feladatot állami irányítás és állami támogatás alá tudtam venni. (Helyeslés jobbfelől és a f középen.) tehát a megyékkel egyetértve az ínségádópénzeket és a transzferpénzeket felhasználva tudtunk hozzáfogni ennek a kérdésnek a megoldásához, aminek az eredménye az, hogy a kidolgozott tízéves programmot kétévi, vagyis kéttized .részében végrehajtottam. 663 km utat építettünk a megyékkel együtt dolgozva {Helyeslés a közéven.) és bejelenthetem azt is, hogy a pénzügyminiszter úrnál máris biztosítottam, hogy ennek a bekötőútprogrammnak következő transát — és bármi történjék is — meg fogom építeni. {Éljenzés és taps jobbfelől. — Propper Sándor: A makadám-utak nem jók, gyorsan romlanak.) Hogy az utak .technikailag hogyan épülnek, ezt méltóztassék reám (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: önre van bízva!) és munkatársaimra bízni, akiknek hozzáértése^ mindenesetre nem kisebb, mint az az élénkség, amellyel azt kétségbe vonni méltóztatott. (Derültség a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Ami & r (harmadik dolgot illeti, ez: a nagy utak kérdése. A nehéz helyzet ellenére megépítettük — restellem kimondani, mert mindig esak erre az egyre tudok hivatkozni — és ősszel átadjuk a forgalomnak a Budapest— kecskeméti utat. (Éljenzés jobbfelől.) Itt az, a probléma, hogyan tudjuk az egyéb fontos utakat is kiépíteni, többek között, hogyan tudjuk folytatni a transzkontinentális utat Szegedig, illetőleg az országhatárig, azután hogyan tudjuk megépíteni azt a hiányzó 23 kilométernyi utat, amely olyan rc«ssz a balatoni útból. Nyitott kérdés az is, hogyan tudunk megépíteni bizonyos utakat, amelyeknek sorrendje és programmja tíz évre meg van állapítva. A nehézség, uraim, az, hogy ami erre fel van véve a költségvetésbe, — nem kis összeg, 9'3 millió pengő— az eddigi munkák törlesztésére fordíttatik, illetve legyünk igazságosak, 2*1 millió pengő fordíttatik ebből a kecskeméti útra is, mert hiszen ennek összköltsége lényegesen meghaladja a nyolcmillió pengőt. Ez a teher a jövő évben és a rákövetkező évben még nem fog csökkenni, de kétmilliónál nagyobb összeggel fog csökkßnni 1936 július 1-től kezdve. A probléma tehát: addig áthidalni a dolgokat és már most megkezdeni egy olyan útépítési Programm megvalósítását, amelynek fő törlesztési hányadai csak 1936. július 1-től fognak i megkezdődni. Bizonyos yagyok abban, hogy rövid időn belül meg fogom találni az áthidalást, én legalább azon leszek és ebben nem '. ülése 1934- május 15-én, kedden. 431 fogok engedni. (Helyeslés a baloldalon.) Azoknál az utaknál, amelyek így épülnek, tekintettel vagyunk az autó-, valamint az idegenforgalom problémáira, továbbá tekintettel vagyunk az idegenforgalommal kapcsolatos esztétikai szempontokra is, nevezetesen azokat a községeket, ahol ezek az utak átmennek, parkírozni fogjuk, mert ezt szabjuk meg az út megépítésének alapfeltételéül. (Helyeslés a jobboldalon.) Majd meg méltóztatik látni, hogy például Lajosmiz.se egy szép kertszerű, köziség lesz és ilyen lesz Kistelek s ilyenné kell tennünk Kiskunfélegyházát és összes idegenforgalmi szempontból fontos útvonalakon fekvő falvainkat. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez portalanítást jelent, ez virágzó szép külsőt jelent, amely vonzza az utast és az idegenforgalmat fellendíti. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindezt rendkívül csekély eszközökkel, de csak sok szeretettel lehet megcsinálni. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Engedjék meg, hogy a turistaságnak < az úttal való összefüggéséről is beszéljek. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Azt hiszem, a turistaság hivatásos vezetői tanúságot tehetnek a mellett, hogy igyekeztem ezekből a kis ö,szszegekből is olyan utakat építeni, amelyek a turistaság fejlődését előmozdítják és amelyek a sportot is szolgálják. (Gr. Hunyady Ferenc: Mi lesz a Dobogókővel 1 ? Kapunk utat?) Ennek az útnak megépítése tulajdonképpen a kultuszminisztérium hatáskörébe tartozik, mert ez közalapítványi birtok. Ennek az útnak nagyrésze különben Pilisszentkeresztig megvan. • Engedjék meg, hogy rámutassak az út és a Balaton összefüggésére is. (Halljuk! Halljuk!) Említést tettem erről a 23 kilométeres útszakaszról, amely nem azért rossz, mert elromlott, hanem azért rossz, mert sohasem volt jó, tudnillik nem építették meg, csak felületi kezelést kapott. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A mai nehéz helyzet ellenére megépíttettem a balatoni kikötőkhöz az összes bekötőutakat, kijavíttatom ezt az útszakaszt addig is, amíg át nem tudjuk építeni és miután Becs felől igen jó autobuszforgalmat óhajtok létesíteni, kijavíttatom — ez folyamatban van — a Sümegen keresztül Tapolcára és Keszthelyre vezető utat. Utat építtetek a Kisfaludy-házhoz Badacsonyban; ezzel kapcsolatban az ottani vízvezeték kérdését is megoldjuk. Az idő rövid ahhoz, hogy mindent felsoroljak, de ra akarom irányítani a figyelmet arra is, hogy az útproblémát belekapcsoltuk a Balaton problémájába. (Helyeslés a jobboldalon.) Itt meg akarok emlékezni a Tisza-vidékről (Halljuk! Halljuk!) mert hiszen az útproblémn talán egy vidéket sem érint annyira közelről, mint éppen ezt. (Ügy van! a jobboldalon.) Bár ez csak egy kis szektora annak, amit a Tiszavidék érdekében meg kell tennünk, (ügy van! jobbfelöl.) Nem frázissal, hanem mindennapi munkával kell az alföldi gondolatot felkarolni. (Ügy van! a jobboldalon.) Aki latja, hogy az Alföld milyen elhanyagolt, az érzi, hogy a kormányzatnak kötelessége az Aliöld problémáját megragadni és ami az én tárcám körébe tartozik, ott ebben nem is lesz hiány. (Éljenzés jobbfelől.) Azt hiszem, hivatkozha torn arra, hogy a bekötőutak megépítése terén, a vízügyi kérdések terén, a posta- es telefonszolgálat, a tanyai telefonszolgálat terén annyit tettem, amennyit egyáltalában lehetséges volt tenni. (Gr. Hunyady Ferenc: Bicikli-