Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-269

Az országgyűlés képviselőházának pengő bevétel van, ez az úgynevezett fekete­őrlés, amelyet köznyelven így neveznek. Le­gyen szabad itt megmondanom, hogy ez a liszt­forgalmi adóváltság helytelen, szociális szem­pontból vexáló, ez arra kényszeríti azokat a kis vidéki malmosokat, hogy folytonosan a jövedéki büntetőeljárás körül mozogjanak, mert ha rendesen bevallanak mindent, akkor elpusztulnak. Ugyanakkor a rendesen vezetett nagymalmok végzik a maguk kötelességét és a rájuk rótt adókat kifizetik, de a feketeőrlés az egész kérdést lehetetlenné teszi. Nem mond­hatok mást a közhangulat kifejezésére, mint azt, hogy legfőbb ideje annak, hogy a lisat­forgalmi adóváltságot megszüntessék. (He­lyeslés balfelöl.) Mint méltóztatnak látni, alaposan foglal­koztam a költségvetési és zárszámadási tételek­kel, és láthatják mélyen t. képviselőtársaim, hogy milyen dzsungelben vagyunk benne, amelyben nem tudunk kiigazodni, amelyből nem látjuk a kivezető utat. Nem látjuk, mit mire költöttek, nines semmiféle elszámolás, semmiféle részletet nem adnak elénk, hanem odateszik a nagy számokat, a milliókat, ame lyekre nézve semmiféle felvilágosítás nincsen. Most méltóztassanak megengedni, hogy ezzel kapcsolatban szóvá tegyem a sajtódöm­ping kérdését, mert ehhez nagyon kvadrál ez a kérdés. Amikor látom az alapokban ezt aa bizonytalanságot, amikor nem tudok rájönni arra, hogy mit milyen oélra fordítottak, fel­merül az a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy a magyar kormány lapja áron alul árusítja a lapot és ezzel illojális konkurrenciát csinál az egész magyar sajtónak. Engedelmet kérek, ez a legkomolyabb kérdéssé nőtte ki magát a legutóbbi időben. Méltóztattak hallani ezeket a számadatokat. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hiszen magában a miniszterelnöki tételben benne foglaltatnak a rendelkezési alapok, a felemelt rendelkezési alapok, (Rassay Károly: A sajtóalap!) a sajtóalap és vannak itt még a zárszámadásban — ezeket szintén megnéztem — túlkiad ás ok is ezeken a címeken. Az 1932. évben van 140.000 pengő túl­kiadás, 420.000 pengő túlkiadás, 100.000 pengő túlkiadás. (Rassay Károly: A rendelkezési alapnál?) Igen, a rendelkezési alapnál. (Ras­say Károly: Ki ellenőrzi, hogy mire fordít­ják?) Semmiféle ellenőrzés nincsen. Ilyen kö­rülmények között könnyű annak a kormánylap­nak a többi lappal, amely keservesen kínlódik és küszködik, a versenyt felvenni és folytatni. Azt hiszem, hogy ez nemcsak a sajtónak és a lap vállalatoknak az ügye, hanem az egész ma­gyar polgárságnak és az egész magyar kö­zönségnek az ügye és nekünk^ mindig az el­nyomottak és az üldözöttek pártjára kell ál­lanunk. Teljes rokonszenvvel vagyok az egész magyar sajtó iránt, amely ezt a kérdés.t ma létkérdésnek tünteti fel. Ez tényleg így is van, mert ezer és ezer emher sorsa függ ettől, nem­csak újságíróké, hanem kiadóhivatali tiszt­viselőké, nyomdászoké és munkásoké is. (Far­kasfalvi Farkas Géza: Nem lehet közvéle­ménynek kialakulni! Nincs közvélemény!) Mindig volt kormánysajtó. Már régi tagja vagyok ennek a Képviselőháznak, s emlék­szem, hogy minden időben volt kormánysajtó, nagyon helyesen és jogosan, mert minden párt­árnyalat jogosult a maga érdekeit és a maga pártfelfogását képviselni. (Rassay Károly: De nem állami pénzen!) De senkinek sincs joga az állam pénzén versenyt támasztani azoknak a lapvállalatoknak, amelyek keserves kínnal, be­KÉPVÍSELÖHÁZI NAPLÓ XXII. 269. ülése 193A május 1-én, kedden. 33 csületesen és hazafiasán végzik kötelességüket. (Ügy van! Ügy van! bal felől. — Rassay Károly: Az én adómból ne piszkoljanak engem a kor­mánypárti sajtóban! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Bródy Ernő: A magyar sajtó hősies önfel­áldozással végzi a maga hivatását, a magyar sajtó ennek az országnak csak dicsőséget sze­rez, s csak büszkeséggel gondolhatunk a ma­gyar sajtó emberfeletti munkájára, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) amellyel a nagy kérdések­ben mindig egységesen áll kifelé a magyar nemzet érdekeinek védelmében (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Engedelmet kérek, megérdemli ez a magyar sajtó, hogy létében támadják, megérdemli, hogy emberei szomorúan járjanak, nem tudván, hogy mire ébrednek másnap? En­gedelmet kérek, lehetetlen, hogy a kormány így folytassa tovább ezt a dolgot. (Farkasfalvi Farkas Géza: Semmi sem lehetetlen!) A kor­mánynak joga van természetesen a maga sajtó­vállalatait megfelelően támogatni, (Rassay Károly: De nem állami pénzből!) de nincs joga állami pénzből, a hatalom által megszerzett vagy odautalt pénzekből konkurrenciát csi­nálni tisztességes, becsületes magyar lapválla­la toknak. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Rassay Károly: Állami pénzből személyi kul­tuszt táplálnak! — Farkasfalvi Farkas Géza: Szemforgató dicsőítés lehet csak a kormány­sajtóban!) Igen tisztelt Képviselőház! Hiszen minden ipart megvédenek. Van egy törvényünk a tisz­tességtelen versenyről, (Rassay Károly: Tessék árelemezni a lapok előállítási költségét!) amelynek az első paragrafusa a következőket mondja (olvassa): »Üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe, vagy általában a jó er­kölcsbe ütköző módon folytatni.« Engedelmet kérek, a jó erkölcsbe ütközik az, ha kormány^ párti lapot állami adópénzekből az önköltségi áron alul árusítanak. Ki van zárva, hogy más­ként csinálják. Hiszen annak a lapnak az krs\ a nyomdát és a papírt is alig fedezi, s a, rik­kancsoknak minden példány után másfél fil­lért kell adni. Lehetetlen tehát, hogy két és fél fillérért elő tudják állítani ezt a lapot. Egé­szen kétségtelen ellenben, hogy állami pénzekéi használnak fel erre a célra. (Rassay Károly: Nem is tagadják! Ott a túlkiadás!) Ez ellen a magam szerény személyével tiltakozom, s mint törvényhozó, ez ellen vétót emelek. (Helyeslés a baloldalon.) Látom, hogy mélyen t. képviselő­társaim teljesen nekem adnak igazat. (Farkas­falvi Farkas Géza (a jobboldal felé): Miért nem helyeselnek? Csak igaza van?!) Nem lehet közöttünk nézetkülönbség e tekintetben, s nem teszem fel a mélyen tisztelt túloldalról sem azt, hogy helyeseljék azt, hogy derék, becsületes munkásemberek egzisztenciáját egryik napról a másikra ilyen verseny folytán felborítsák és fellökjék. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ők is igazat adnak, de nem szabad helyeselniük ! — Zaj.) Lehetetlen megengedni, hogy ilyen rette­netes, ilyen szomorú viszonyok között derék és becsületes munkásemberek egzisztenciájukat elveszítsék azért, mert korma nyüénzen lapokat tartanak ki ellenük. (Erdélyi Aladár: Jutalom a revíziós mozgalom támogatásáért! — Rassay Károly: A Pesti Hirlan többet tett a nemzeti ügyért, mint az egész kormány sa j tó \ f — Ellen­mondás a jobboldalon. — Rassay Károly: Ezt mindenki tudja! — Zaj. — Elnök csenget.) Remélem, hogy a miniszterelnök úr meg fogja hallani azt. amit ebben a kérdésben eb­ben a Háizban mondunk. Ez igazán a nemzeti 5

Next

/
Thumbnails
Contents