Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-276

Az országgyűlés képviselőházáfiak %\ lamosítás, talán elmondhatom azt, hogy Olasz­országban most csinált az olasz kormány egy programmot, amelyben 600 millió Urával a vasutak vonalhosszának mintegy 60%-át sze­retné villamosítani. Ausztriában sem tudnak egyáltalán belenyugodni abba, hogy a villamo­sítás nagymértékű folytatását elodázzák. A na­pokban alakult meg Bécsben fényes külsőségek ivözött egy egyesület, amelynek alakuló gyűlé­sén résztvettek a Bundespräsident, a Bundes­miniszterek s a gazdasági élet kiválóságai. En­nek az egyesületnek s célja az, hogy az osztrák vasutak elektrifikálását sürgesse és a szüksé­ges intézkedéseket, előkészületeket megtegye. Szóbahozták ezen a gyűlésen a Bécs—hegye v halmi vonal villamosítást is. Kétségtelen, hogy ez osztrák szempontból kissé nehéz kér­dés, nekünk azonban rendkívül fontos és nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy ez a kérdés meg­oldásra kerüljön. (Gróf Somssich Antal: Ter­mészetes, mert így nem fizeti ki magát!) Az államvasutak költségvetésének taglalása során szerettem volna még annak az aggodal­mamnak kifejezést adni, amelyet különben már elmondott az igen t, előadó úr, hogy a fenntartási költségek, valamint az újítási költ­ségek aggasztóan kicsik, nem is beszélve a be­ruházásokról. Remélem, hogy a miniszter úr, ha a viszonyok megengedik, igyekezni fog ezt a hiányt a lehetőségig pótolni. Különben alig tartható a MÁV azon a nívón, amelyről a leg­kiválóbb külföldi szakértők olyan elismeréssel szóltak. T. Ház! A napokban felkeresett egy svájci barátom, aki hosszabb tanulmányutat tett a Balkánon, délen és keleten. Oláhországból visz­szajövet keresett fel engem és elmondotta, hogy otthon őt arra tanították az iskolában és min­dig is azt hallotta, hogy Magyarország a Ke­let nyugati kapuja. Amikor most visszautaztá­ban Oláhországból átjött a magyar határon és meglátta ott azt a virágos, tiszta és szép fel­vételi épületünket, azután beleült abba a ren­des, nyugodt járású magyar szerelvénybe és érintkezett azzal az udvarias, jólöltözött ma­gyar vonatkísérő személyzettel, akkor — azt mondotta — azonnal nyugati levegő ütötte meg őt. Megígérte, hogy ha hazamegy, el fogja mondani otthon, hogy rosszul tanítják Svájc­ban a geográfiát, mert Magyarország nem a Kelet nyugati kapuja, hanem a Nyugatnak, mint régen volt, egy igen erős és a mai nehéz gazdasági viszonyok között is megdönthetetlen védőbástyája. En tudom azt, hogy a kormány arra törek­szik minden intézkedésével, hogy Magyarország mindig a nyugati kultúra légkörében erősöd­jék, fejlődjék és gazdagodjék, ezért a költség­vetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon. — A szónokot szá­mosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! A költségvetés általános vitájában már foglalkoztam azzal a, témával, amellyel ezúttal is foglalkozni kívá­nok: a munkanélküliségnek és az építőiparnak problémáival. Erre a felszólalásomra a pénz­ügyminiszter úrtól válaszában néhány statisz­tikai helyreigazítást kaptam, amelyekkel e pil­lanatban nem szándékozom vitába szállni. Ezt fenntartom arra az időre, amikor szerencsénk lesz a pénzügyminiszter úrhoz is, talán a pénz­ügyi tárcának a tárgyalásánál vagy az appro­>. ülése 19Síp május lU-én, hétfőn. 367 priáció tárgyalásánál, mert szeretném a pénz­ügyminiszter urat megkérni arra, hogy a sta­tisztikai adatokat, amelyek közkincsét képezik minden statisztikával foglalkozónak, ne méltóz­tassék a jövőben kétségbe vonni, illetve méltóz­tassék hozzájárulni aihhoz, hogy ezeknek való­sága ne miniszteri ajkakról döntessék meg. (Ügy van! a baloldalon.) A kereskedelemügyi tárca tárgyalásánál mai felszólalásomban én tehát ezt a kérdést nem is annyira pénzügyi oldaláról, mint in­kább ipari oldaláról óhajtom megvilágítani. (Helyeslés a baloldalon.) A pénzügyminiszter úrnak tétele az, hogy itt lakástúltermelés van. Az én tételem pedig az, hogy itt katasztrofális munkanélküliség van. (Kabók Lajos: Ügy van, ez igaz!) A lakástúltermelésen lehet segíteni, sőt fogom bizonyítani, hogy segít maga az élet is, a katasztrofális munkanélküliségen viszont kell segíteni. (Ügy van! balfelöl.) Elég ennek az országnak egy csapás, a mezőgazdasági szá­razság, nem szabad még egy másik csapást, az ipari szárazságot is rázudítani erre az országra. Az ipari szárazságot, amely elvon az ipar elől minden életnedvet, amely tétlenségre kárhoz­tatja az ipari köröknek és az ipari munkásság­nak dolgos két karját, annál is inkább el kell tüntetni, mert a mezőgazdasági szárazságnak eltüntetése felettünk álló és rajtunk kívül álló magasabb tényezőktől függ, míg ennek az ipari szárazságnak, ipari aszálynak eltüntetése a kor­mányzatnak okos gazdasági politikával mód­jában áll. Azt, hogy nincs lakás túltermelés és hogy maga az építőtevékenység szabályozni tudja a lakástúltermelésnek mértékét, igazolja ugyan­csak a statisztikának legújabb füzete, amely már azt mondja, hogy míg 1933. novemberében 12.097 üres lakás és 2675 üres üzlethelyiség volt, addig 1934. februárjában már csak 9702 üres la­kás és csak 2229 üres üzlethelyiség volt, vagyis az üres lakások száma és az üres üzlethelyisé­gek száma egyaránt körülbelül 20%-kal csök­kent. Ezt a csökkenést annak a kis gazdasági fellendülésnek tulajdonítom, amelyet éppen a múlt év végén a 30 éves adómentesség kihasz­nálásával kapcsolatosan az építőipar indított meg. A múlt év végén a 3Q éves adómentesség lejártakor egy lökésszerű építési folyamat in­dult meg a fővárosban is, a vidéken is. Ennek a gazdasági hatása az, hogy az üres lakásmeny­nyiség csökkent, mert nem a túlzott lakáster­melés okozta a lakásoknak ürességét, hanem a fogyasztóképesség csökkenése és amint a fo­gyasztóképesség emelkedett, abban a pillanat­ban csökkent az üres lakások száma, emelke­dett a lakásokra vonatkozó igény is­Ha azt mondjuk és általában azt mondják, hogy valami fellendülés mutatkozik közgazda­sági téren, akkor végtelenül fontos az, hogy ezt a fellendülést meg ne gátolják, hanem elő­mozdítsák. Már pedig ennek előmozdítása a kormány hatáskörén belül van, tehát a kor­mány hatáskörén belül mód van ennek a pro­cesszusnak fokozására és igen veszedelmes lé­pés volna, ha a kormány nem fokozni, hanem megállítani kívánná ezt a javulási processzust. Hogy mit jelentett a harmincéves adómen­tesség, azt a.legutóbbi négy esztendő statiszti­kája bizonyítja, mely szerint Budapesten épült a legutóbbi négy esztendő alatt 817, 952, 1169 és 1103 lakóház, vagyis a lakóházak építkezése egyenletesen emelkedő számokkal növekedett a 1 legutóbbi években. A statisztika azt mutatja,

Next

/
Thumbnails
Contents