Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-276

Az országgyűlés képviselőházáfiak %\ lamosítás, talán elmondhatom azt, hogy Olaszországban most csinált az olasz kormány egy programmot, amelyben 600 millió Urával a vasutak vonalhosszának mintegy 60%-át szeretné villamosítani. Ausztriában sem tudnak egyáltalán belenyugodni abba, hogy a villamosítás nagymértékű folytatását elodázzák. A napokban alakult meg Bécsben fényes külsőségek ivözött egy egyesület, amelynek alakuló gyűlésén résztvettek a Bundespräsident, a Bundesminiszterek s a gazdasági élet kiválóságai. Ennek az egyesületnek s célja az, hogy az osztrák vasutak elektrifikálását sürgesse és a szükséges intézkedéseket, előkészületeket megtegye. Szóbahozták ezen a gyűlésen a Bécs—hegye v halmi vonal villamosítást is. Kétségtelen, hogy ez osztrák szempontból kissé nehéz kérdés, nekünk azonban rendkívül fontos és nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy ez a kérdés megoldásra kerüljön. (Gróf Somssich Antal: Természetes, mert így nem fizeti ki magát!) Az államvasutak költségvetésének taglalása során szerettem volna még annak az aggodalmamnak kifejezést adni, amelyet különben már elmondott az igen t, előadó úr, hogy a fenntartási költségek, valamint az újítási költségek aggasztóan kicsik, nem is beszélve a beruházásokról. Remélem, hogy a miniszter úr, ha a viszonyok megengedik, igyekezni fog ezt a hiányt a lehetőségig pótolni. Különben alig tartható a MÁV azon a nívón, amelyről a legkiválóbb külföldi szakértők olyan elismeréssel szóltak. T. Ház! A napokban felkeresett egy svájci barátom, aki hosszabb tanulmányutat tett a Balkánon, délen és keleten. Oláhországból viszszajövet keresett fel engem és elmondotta, hogy otthon őt arra tanították az iskolában és mindig is azt hallotta, hogy Magyarország a Kelet nyugati kapuja. Amikor most visszautaztában Oláhországból átjött a magyar határon és meglátta ott azt a virágos, tiszta és szép felvételi épületünket, azután beleült abba a rendes, nyugodt járású magyar szerelvénybe és érintkezett azzal az udvarias, jólöltözött magyar vonatkísérő személyzettel, akkor — azt mondotta — azonnal nyugati levegő ütötte meg őt. Megígérte, hogy ha hazamegy, el fogja mondani otthon, hogy rosszul tanítják Svájcban a geográfiát, mert Magyarország nem a Kelet nyugati kapuja, hanem a Nyugatnak, mint régen volt, egy igen erős és a mai nehéz gazdasági viszonyok között is megdönthetetlen védőbástyája. En tudom azt, hogy a kormány arra törekszik minden intézkedésével, hogy Magyarország mindig a nyugati kultúra légkörében erősödjék, fejlődjék és gazdagodjék, ezért a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! A költségvetés általános vitájában már foglalkoztam azzal a, témával, amellyel ezúttal is foglalkozni kívánok: a munkanélküliségnek és az építőiparnak problémáival. Erre a felszólalásomra a pénzügyminiszter úrtól válaszában néhány statisztikai helyreigazítást kaptam, amelyekkel e pillanatban nem szándékozom vitába szállni. Ezt fenntartom arra az időre, amikor szerencsénk lesz a pénzügyminiszter úrhoz is, talán a pénzügyi tárcának a tárgyalásánál vagy az appro>. ülése 19Síp május lU-én, hétfőn. 367 priáció tárgyalásánál, mert szeretném a pénzügyminiszter urat megkérni arra, hogy a statisztikai adatokat, amelyek közkincsét képezik minden statisztikával foglalkozónak, ne méltóztassék a jövőben kétségbe vonni, illetve méltóztassék hozzájárulni aihhoz, hogy ezeknek valósága ne miniszteri ajkakról döntessék meg. (Ügy van! a baloldalon.) A kereskedelemügyi tárca tárgyalásánál mai felszólalásomban én tehát ezt a kérdést nem is annyira pénzügyi oldaláról, mint inkább ipari oldaláról óhajtom megvilágítani. (Helyeslés a baloldalon.) A pénzügyminiszter úrnak tétele az, hogy itt lakástúltermelés van. Az én tételem pedig az, hogy itt katasztrofális munkanélküliség van. (Kabók Lajos: Ügy van, ez igaz!) A lakástúltermelésen lehet segíteni, sőt fogom bizonyítani, hogy segít maga az élet is, a katasztrofális munkanélküliségen viszont kell segíteni. (Ügy van! balfelöl.) Elég ennek az országnak egy csapás, a mezőgazdasági szárazság, nem szabad még egy másik csapást, az ipari szárazságot is rázudítani erre az országra. Az ipari szárazságot, amely elvon az ipar elől minden életnedvet, amely tétlenségre kárhoztatja az ipari köröknek és az ipari munkásságnak dolgos két karját, annál is inkább el kell tüntetni, mert a mezőgazdasági szárazságnak eltüntetése felettünk álló és rajtunk kívül álló magasabb tényezőktől függ, míg ennek az ipari szárazságnak, ipari aszálynak eltüntetése a kormányzatnak okos gazdasági politikával módjában áll. Azt, hogy nincs lakás túltermelés és hogy maga az építőtevékenység szabályozni tudja a lakástúltermelésnek mértékét, igazolja ugyancsak a statisztikának legújabb füzete, amely már azt mondja, hogy míg 1933. novemberében 12.097 üres lakás és 2675 üres üzlethelyiség volt, addig 1934. februárjában már csak 9702 üres lakás és csak 2229 üres üzlethelyiség volt, vagyis az üres lakások száma és az üres üzlethelyiségek száma egyaránt körülbelül 20%-kal csökkent. Ezt a csökkenést annak a kis gazdasági fellendülésnek tulajdonítom, amelyet éppen a múlt év végén a 30 éves adómentesség kihasználásával kapcsolatosan az építőipar indított meg. A múlt év végén a 3Q éves adómentesség lejártakor egy lökésszerű építési folyamat indult meg a fővárosban is, a vidéken is. Ennek a gazdasági hatása az, hogy az üres lakásmenynyiség csökkent, mert nem a túlzott lakástermelés okozta a lakásoknak ürességét, hanem a fogyasztóképesség csökkenése és amint a fogyasztóképesség emelkedett, abban a pillanatban csökkent az üres lakások száma, emelkedett a lakásokra vonatkozó igény isHa azt mondjuk és általában azt mondják, hogy valami fellendülés mutatkozik közgazdasági téren, akkor végtelenül fontos az, hogy ezt a fellendülést meg ne gátolják, hanem előmozdítsák. Már pedig ennek előmozdítása a kormány hatáskörén belül van, tehát a kormány hatáskörén belül mód van ennek a processzusnak fokozására és igen veszedelmes lépés volna, ha a kormány nem fokozni, hanem megállítani kívánná ezt a javulási processzust. Hogy mit jelentett a harmincéves adómentesség, azt a.legutóbbi négy esztendő statisztikája bizonyítja, mely szerint Budapesten épült a legutóbbi négy esztendő alatt 817, 952, 1169 és 1103 lakóház, vagyis a lakóházak építkezése egyenletesen emelkedő számokkal növekedett a 1 legutóbbi években. A statisztika azt mutatja,