Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-275

350 Az országgyűlés képviselőházának kasok betegség esetén előálló szánalmas és siralmas helyzetét, kértem a kongresszus vezetőségét, hogy átiratban keresse meg a foldmívelésügyi minisztériumot abban a tekintetben, hogy a belügyminiszter úrral karöltve egy olyan döntést és elvi megállapodást létesítsenek, hogy a mai nyomorúságos gazdasági viszonyok közepette a tíz holdon aluli gazdákat és mezőgazdasági munkásokat vagy azok hozzátartozóit is, amennyiben megbetegszenek, az Országos Betegápolási Alap terhére díjmentesen gyógykezelhessék. T. Ház! En nemcsak mint magyar ember» hanem mint orvosember a preventív intézkedéseknek vagyok a híve, azért tartom, kívánatosnak és szükségesnek azt, hogy amikor a miniszterelnök úr által is hangoztatott egyke és egyse rendszernek a megváltoztatását és megszűntetését tartjuk kívánatosnak, egy olyan megoldást keresünk, hogy az esetben, hogyfha a mezőgazdasági munkások s a tíz hold földbirtokon aluli magyar gazda felesége, vagy gyermeke megbetegszik, az Országos Betegápolási Alap terhére díjmentesen gyógykezeltessék, mert hiszen ma az egyholdas vagy félholdas gazda nyugodt lélekkel tekinthető szegény embernek. A helyzet ugyanis ebben a pillanatban az, hogy az a gazda, akinek egy 500 négyszögöl területe van, fele házrésszel, ha ő maga, felesége vagy pedig bármely családtagja megbetegszik és ha csak egy hónapi kórházi gyógykezelésre lévén szüksége, feljön a kórházba, a klinikára Budapestre, egy-két esztendőre teljesen tönkreteszi magát, teljes anyagi romlásiba kerül. Mély tisztelettel bátorkodom kérni a foldmívelésügyi miniszter urat, teremtsen ezen a téren olyan lehetőséget, 'hogy a gazdák biztosítása kötelezővé tétessék és ebbe a biztosításba az 5—10 holdnál kisebb birtokkal rendelkező gazdák és a mezőgazdasági munkások is felvétessenek. Ezzel kapcsolatban bátorkodom a foldmívelésügyi miniszter úr figyelmét — aki szintén jó gazdaember — felhívni arra, milyen lehetetlen 'helyzet előtt állanak sokszor a gazdák, különösen azok a gazdák, akik feljönnek vidékről Budapestre, hogy ügyes-bajos dolgaikat elintézzék. Ha egy nap allatt nem tudja dolgát elintézni, kénytelen az a gazda, híveivel, rokonságával itt aludni. A szálló díját nem tudván megfizetni az a gazda, s bizony nem egyszer ott kinn a Duna partján láttam az én véreimet aludni, aki tehát tulajdonképpen az életet adja, ott fekszik a hideg kövön és felszed magára minden betegséget. Felvetem tehát a gondolatot, hogy amenynyire a pénzügyi helyzetünk megengedi, nem volna-e tanácsos és helyes, ha Budapesten egy gazdák háza létesülne, avagy egy meglévő kaszárnyát engednének át erre a célra. A gazdák házával kapcsolatosan általában a vidékiekre gondolok, a kisiparosokat és kiskereskedőket is be kellene kapcsolni bizonyos formában. Ha tehát a gazdák is feljönnének Budapestre, minimális összegért, 50—60 fillérért tudnának ott aludni és nem kellene á Dunaparton, a hideg' kövön tölteniök az éjszakát. (Mojzes István: Van elég üres kaszárnya! A Mária Terézialaktanya épen jó helyen van.) Téglássy Béla: Én azzal is megelégednék. Ebben a pillanatban nem akarok a gazdák egészségügyi viszonyaira kitérni, hiszen erről már beszéltem az általános vita során. Mély tisztelettel kérem a foldmívelésügyi miniszter urat, kegyeskedjék kívánságomat és elgondolásomat, amely, azt hiszem, 275, ülése 19 S% május 9-én, szerdán. minden egyes képviselőtársam közös kívánságát fejezi ki, pártkülönbség nélkül, meghallgatni, hogy a magyar gazdán segíthessünk s amennyiben mód volna rá, tegye lehetővé, hogy ezek a magyar gazdák itt Budapesten hajlékhoz jussanak. Ismerem a foldmívelésügyi miniszter úr szociális érzését, nemes szívét és éppen erre apellálva, meg vagyok győződve arról, hogy ha a foldmívelésügyi miniszter úrnak módjában áll, ezekkel a szociális elgondolásokkal foglalkozni fog s ezért a címet elfogadom. (Helyeslés jobfelől.) Elnök: Szólásra következik % Héjj Imre jegyző: Lázár Miklós! Lázár Miklós: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy az igen t. miniszter úrhoz egy-két konkrét ügyben sürgönyt intézzek. Méltóztassék elsősorban odahatni, az igen t. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően, hogy a külföldi borexport megkönnyíttessék azáltal, hogy az üvegkartell, a dugókartell és a kupakkartell árai leszálí itassanak. Mindez nagyon megdrágítja a magyar bor küföldi útját. Második sürgönyöm, hogy tegyük azt, amit a franciák, olaszok, spanyolok és görögök tesznek; ennek a négy országnak külföldi követei borkiállításokat rendeznek. Például minden évben Londonban a francia követségen francia borokból kiállítás van. Ugyanez van a spanyol követségen és a görög követségen is. En azt hiszem, hogy ez a legolcsóbb borház-szisztéma. A magyar állam külügyi budget-jében úgyis szerepel az az épület, tehát mi sem állhat útjában annak, hogy ugyanabban az időben, amikor a nagy borvásárlási szezon van, külföldi követségeink ezekben a nagy világvárosokban szintén kiállítást rendezzenek a magyar borból, erre meghívják a borkereskedőket, akik ilyenkor, ezekben az időkben mindig ott tartózkodnak és vásárolnak, sőt meghívhatják a sajtót és a társadalom előkelőségeit is. Nincs is más mondanivalóm. Stop. (Derültség,) Elnök: Szólásra következik 1Í Dénesfay-Dinich Ödön jegyző: Báró Urbán Gáspár! B. Urbán Gáspár: T. Képviselőház! Előttem szól otthoz hasonlóan, szintén sürgönystílusban kívánom összefoglalni mondanivalóimat, amikor újólag a foldmívelésügyi miniszter úr szíves figylmébe ajánlom az ez év telén fogadott deputáció kérésével kapcsolatosan a Körösök^ hajózhatóvá tételét. A kérdés fontosságát már felesleges magyaráznom, ezért röviden utalok arra, hogy a miniszter úr kegyeiből kifolyólag a tervezés azonnal megindult és folyamatban van. Kérjük, hogy ennek a kérdésnek jogi részét lehetőleg sürgősen méltóztassék letárgyalni a jogügyi osztályban, hogy ha lehet, még ebben a parlamenti ülésszakban idekerülhessen ez a kérdés a plénum elé, hogy ennek a jogi megvalósítása se ütközzék tovább akadályokba. Ami pedig az egész Körös völgyének hő óhaját illeti, méltóztassék megengedni, hogy tolmácsolhassam, hogy az akkor kilátásba helyezett Körösvölgy-ibeuitazást az idén tavasszal, illetőleg júniusban, talán a mezőgazdasági kongresszust követő időben, tényleg foganatosítani méltóztassék. Ezt mindannyian várják és bízunk abban, hogy ennek a beutazásnak azután az lesz az eredménye, hogy legkésőbb jövőre, de talán esetleg már ősszel is az inség-