Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-275

328 Az országgyűlés képviselőházának , előfordul, hogy a lebélyegzések alkalmával bevesznek olyan marhákat is, amelyek talán nem olyan primák, mint a másik gazda marhái. Szóval itt ennél a dolognál valami protekció érvényesül. Nagyon kérném a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a legnagyobb mértékben ellenőrizni szíveskedjék ezt a lebélyegzést és azt a sorrendet is, ahogyan a marhák kiszállíttatnak. Ugyanis okvetlenül nagy visszatetszést szül egyeseknél az, amikor a már kéthárom hónapja lebélyegzett marhát nem szállítják ki és ezzel szemben olyan marhát, amely két vagy három héttel azelőtt lett csak lebélyegezve, kiszállítják. Nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ezt a legnagyobb mértékben ellenőrizni szíveskedjék, ha már ezt a monopolisztikuisi megbízást nem lehet visszavonni és nem lehet egyedenként kezelni az embereket, úgy, mint azelőtt. Most még arról a témáról szeretnék néhány percig beszélni, amelyről Mojzes János t. képviselőtársam ma már beszélt, tudniillik a kataszteri tiszta jövedelem igazságos elosztásáról. Mojzes János t. képviselőtársam azt mondotta, hogy Bácskában és Baranyában óriási magas a kataszteri tiszta jövedelem. Tessék megnézni a statisztikát és akkor meg mélóztatik látni, hogy az ottani kataszteri tiszta jövedelem szinte semmi a mi kataszteri tiszta jövedelmeinkhez képest. Mojzes János t. képvselőtársam 25 pengős kataszteri tiszta jövedelemről Ibeszélt. Nálunk Sopron megyében az elsőosztályú földnek 33. a másodosztályú földnek 27, a harmadosztályúnak pedig 23 pengő a kataszteri tiszta jövedelme as első becs járásnál. Ezek az óriási magas kataszteri tiszta jövedelmek maguk után vonják természetesen az adók magasságát is, mert hiszen a kataszteri tiszta jövedelem az alapja minden adózásnak, úgy, hogy nálunk az emberek aránylag tényleg nagyon igazságtalanul óriási magas adót fizetnek. Abban az időben, amikor ezek a kataszteri tiszta jövedelmek így lettek megállapítva, még nem volt osztrák sorompó. Ott volt magában Sopron vármegyében öt cukorgyár, nem volt répakontingens, hanem mindenki annyi répát termelhetett, amennyit akart. Ott volt az orruk előtt a bécsi piac, amely minden tekintetben rendelkezésünkre állt, minden éjjel ment az élő vonat, szóval, olyan viszonyok között állapították meg* a kataszteri tiszta jövedelmeket, amikor tényleg előnyösebb helyzetben voltunk, mint az ország többi megyéi. Ma fordítva van a dolog, mert ma tulajdonképpen legtöbb terményünket, kivéve azt a pár állatot, amely kiviteli engedéllyel megy ki, Budapest felé kell szállítani, így tulajdonképpen a periférián vagyunk sokkal rosszabb helyzetben, mint például a Pest környékén lévő községek, amelyeknek kataszteri tiszta jövedelme a mi kataszteri tiszta jövedelmünknek legfeljebb háromnegyed, vagy kétharmad részét teszi ki. Ezt az igazságtalanságot nagyon üdvös volna már egyszer reparálni. Ha vissza lehetne állítani azokat a viszonyokat, amelyek akkor voltak. amikor ezeket a kataszteri tiszta jövedelmeket megállapították, akkor mi. ez ellen egyáltalában nem tiltakoznánk, hanem nagyon meg lennénk ezzel az osztályozással elégedve. Most még csak arról a hírről szeretnék egy pár szót szólni, hogy a gazdasági szakoktatás ki lesz véve a földmívelésügyi miniszter úr kezéből. Remélhetőleg nem lesz így, tekintettel arra a körülményre, hogy a gazdasági szakoktatás a kísérletüggyel és mindenféle egyébbel 75. ülése 193A május 9-én, szerdán. olyan szoros kapcsolatban van, hogy enélkül egy tényleg praktikus gazdának a kiképzése el sem képzelhető. Nagyon kérem, hogy a földmívelésügyi miniszter úr kézzel-lábbal kapálózzék az ellen, hogy a szakoktatási intézményeket kivegyék a kezéből. A kísérletügyi intézményeknél már egy pár éve feltűnt nekem, hogy állandóan mindig kevesebb és "kevesebb pénzt költenek ezekre. Meg kell pedig gondolnunk, hogy a mezőgazdaságnak és az egész termelésnek irányítása, stb. tekintetében ezek milyen óriási fontosságú intézmények és hogy nálunk olyan tökéletes intézmények vannak, amelyeket kár visszafejleszteni, vagy legalább is kár mindig ugyanazon a színvonalon tartani és nem tovább fejleszteni. Kérném ezért a földmívelésügyi miniszter urat, hogyha lehetséges ezekre az intézményekre nagyobb költségelőirányzatot, illetve nagvobb budgetet igyekezzék elérni. ' Miután lejárt az időm, s tovább nem beszélhetek, ki kell jelentenem, hogy pártállásomnál fogva és különösen pedig azért, mert a költségvetésben nem látom megfelelőleg biztosítva azt az összeget, amellyel ennek az agrárállamnak a földmívelését előbbre lehet vinni, a tárca költségvetését nem fogadom el- (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Báró Inkey Páll ( Br. Inikey Pál: T. Ház! Amikor a földmívelésügyi tárca költségvetésével az idő rövidsége folytán elég röviden óhajtok foglalkozni, elsősorban a földmívelésügyi miniszter úrhoz akarok egy féréssel fordulni azok nevében, akik éppen a magyar földmívelésügy legkiválóbb munkásai és akik szervezetbe tömörülve a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete név alatt memorandumot nyújtottak he a földmívelésügyi miniszter úrhoz, amelyben jövőjük biztosítására vonatkozó eszméiket vetették fel. Nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a memorandumban foglalt eszméket tegye megfontolás tárgyává és kezelje olyan jóindulattal, amilyent a memorandum benyújtói, mint a köz munkásai meg is érdemelnek. A költségvetés témájára kitérve, meg kell állapítanom, hogy fájdalom, nagyon nehéz és hátrányos helyzetben van az, aki a földmívelésügyi miniszter úr után beszél, akinek 2 órás beszédében módjában volt a kérdések nagy tömegére kitérni. Minthogy nekem a negyedórás beszédidő erre nem ad módot, csak egy-két kérdést vagyok bátor kiragadni, egyrészt azért, mert ezekkel a kérdésekkel már többen is foglalkoztak, másrészt pedig azért, mert a termelés a gazdálkodás irányításának kérdését olyan fontos kérdésnek tartom, amelylyel feltétlenül foglalkoznom kell. Megállapítom azt, hogy éppen az előadó úr volt az, aki a leghelyesebb nívóra szállította le az egész tervgazdálkodási elgondolást, amikor kimutatta, hogy ez az eszme olyan jelszóvá vált, amelynek a gyakorlatban való alkalmazásától függ annak helyessége. Mindenki tudja ebben a Házban, hogy egyetlen egy alkalmat sem mulasztottam el, hogy a szabad gazdálkodás rendszere mellett álláspontomat le nem szögezzem. j Mint azonban olyan^ valaki, aki a gazdasági szabadság elvét vallja, állíthatom, hogy minden gazdasági szabadságnál előbibrevalónak tartom a közérdeket, mert hiszen az államnak a legszabadabb gazdálkodási rendszer mellett