Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-274
254 Az országgyűlés képviselőházának síteni. A másik követelmény az, hogy nem elég azt a fát kiültetni, hanem a kiültetett fát ápolni is kell és a növénykártevők ellen meg kell védeni. (Sándor Pál: Ezt még nem vitték keresztül!) Nagyon szépen keresztülvitték azoknak a tanfolyamoknak a segítségével, amelyeket a földmívelésügyi miniszter úr iniciált, aminek eredményekép a múlt esztendőben 2245 község bevonásaival gyümölcsfa ápolási és védekezési tanfolyamot tartottak, amelyeknek keretében mintegy 200.000 fán mutatták be a védekezést. (Sándor Pál: Nagyon helyes!)) Ez az intézkedés hasznos, teljesen bevált. Még talán azt tehetném hozzá, hogy a védekező szereket kell olcsóbbá tenni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A" földmívelésügyi miniszter úr ebben a tekintetben is jó példával jár elől, (Sándor Pál: Evekkel ezelőtt figyelmeztettük rá!) mert első kormányzati cselekedetei közé tartozott a védekező szerek árának leszállítása. (Sándor Pál: Ott is kartell van! — Lázár Miklós: Csomagolási tanfolyamok is kellenének!) A csomagolás rendkívül fontos. Teljesen igaza van a mélyen t. képviselő úrnak, ez egy rendkívül fontos tényezője a magyar gyümölcs külső megjelenésének, a külföldi piacok meghódításának. Ebben a tekintetben is messzemenő intézkedések történtek és meg vagyok győződve arról, hogy a magyar gyümölcs az olasz, spanyol és egyéb gyönyörűen csomagolt gyümölcsökkel ma már bármelyik külföldi piacon fel tudja venni a versenyt. (Sándor Pál: A mi gyümölcsünk jobb, mint a külföldi!) Éppen mert a képviselő úr a mi gyümölcsünknek erről a predomináló szerepéről beszél, bátor vagyok arra utalni, hogy nem elég az, amint tegnap a miniszterelnök úr is mondotta, hogy mi csak idebent hangsúlyozzunk bizonyos értékeket, hanem ezeket a magyar értékeket ki is kell rakni a világ kirakatába. A magyar gyümölcsöt íze, zamata, különleges csemegévé teszi. Ezt azonban ibele kell vinni a világ köztudataiba. Ez pedig csak úgy ieibetséges, ha tudományosan is feltárják a magyar gyümölcs excepcionális vitamintartalmát, tápértékét s én roppantul örülök, hogy a földmívelésügyi miniszter úr ezer gondja mellett erre a tudományos feladatra is gondolt és egy kiváló tudósunkat megbízta azzal, hogy az összes gyümölcsfajtáinkat végigvizsgálva, állapítsa meg azokat a tudományos értékeket, azokat a vitamintartalmakat, amelyeket nekünk igenis oda kell állítanunk a világ kirakatába. (Helyeslés a baloldalon. — Reisinger Ferenc: Jobb is, ha azzal foglalkoznak, mintha még egy tűzifakartellt csinálnak.) T. Ház! Nagyon jól tudom, .hogy ebben a házban nemcsak gyümölcstermelő vidékek képviselői ülnek, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) hanem bor- és szőlő vidékek képviselői is és egészen bizonyos az, hogy ennek a rendkívül fontos termelési águnknak a jelentőségét, (Lázár Miklós: A búza után a legnagyobb!) nekem erről a helyről is méltányolnom és méltatnom kell. (Helyeslés balfelől.) A borkérdés, amely az utóbbi évek során legsúlyosabb kérdéseink egyike volt, éppen annak a gondoskodásnak következtében, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr szentelt neki, kezd kiemelkedni abból az aléltsági állapotból, amely egyik-másik helyen már nemcsak termelési, de társadalmi^ veszélyek felidézésével is fenyegetett. f (Lázár Miklós: Már meg is jelent egy titkos pénzügyminiszteri rendelet. Kínozzák a termelőt! — Sándor Pál: De borházak nélkül! -— Eckhardt Tibor: Dacára a borházaknak! — Derültség a baloldalon. — Elnök csenget.) Ss 74. ülése 1934 május 8-án, kedden. Ne méltóztassanak azonban azt gondolni, hogy ezek az eredmények csak úgy maguktól következtek be. Igenis, itt is a földmívelésügyi kormányzat céltudatos munkásságát látjuk, főleg abban a tekintetben, hogy rájöttünk arra, amit itt a Házban éveken keresztül hangsúlyoztak mélyen t. képviselőtársaim... (Sándor Pál: Itt!) Itt ezen az oldalon is és ott a túloldalon is. Én magam is hangsúlyoztam ezt a jobboldalról. (Reisinger Ferenc: Tisztelet a kivételnek!) Hangsúlyozták, hogy a szőlőt nemcsak bor alakjában és hordóban lehet forgalomba hozni és kivinni, hanem szőlő alakjában is és ebben a vonatkozásban igen fontos az az akció, amelyet mi a csemegeszőlő elterjesztésére megindítottunk, .amely akció keretében ebben az esztendőben 1*4 millió drb csemeges'zőlőoltványvessző osztatott ki, amivel, .azt hiszem, jelentékeny területen sikerült megnövelni a csemegeszőlőtermelést. (Felkiáltások balfelöl: Fokozni kellene!) Legkitűnőbb exportcikkünk, (Úgy van! Ügy van!) lehetne, (Lázár Miklós: Ha...) ha bizonyos előfeltételek bekövetkeznének. Mert én emlékszem rá, hogy volt olyan esztendő, amikor 5 millió pengő értékben tudtunk szőlőt kivinni, amely mennyiségnek legnagyobb része — elismerem — borszőlő volt ugyan, de azt hiszem, a csemegeszőlő termelésének ilyen módon való előbbrevitelével, igenis, fel tudjuk venni a versenyt azokkal a külföldi államokkal, amelyek ma keményhéjú, ízetlen, ehetetlen szőlővel lepik meg a világpiacot, (Üny van! Ügy van!) ahol nekünk, igenis, he lyet és pozíciót kell biztosítanunk a világ legkiválóbb szőlőfajtájának, a magyar szőlőnek. Itt van azután a borfogyasztási adó kérdése, amiről, mióta a kormány 50%-kai leszállította ezt az adót, (Lázár Miklós: ötévi harc után!) nagyon keveset hallunk. Lázár képviselőtársam is el fogja ismerni, hogy mihelyt az erre irányuló kérés a kormányzat részéről teljesíttetett, sokak részére már nem volt érdekes ez a kérdés. (Lázár Miklós: De igen, el kell törölni az egészet!) Nagyon szívesen csatlakozom ehhez az állásponthoz, de egyelőre maradjunk meg annak a ténynek konstatálása mellett, hogy a borfogyasztási adó 50%-os leszállítása következtében nem következett be az, amitől a főváros félt, (Lázár Miklós: Ügy van!) hogy az ő bevételei csökkenni fognak és a borfogyasztás nem fog emelkedni. Mert, igenis, Budapesten az 50%-os adóleszállítás után a borfogyasztás 270.000 hektoliterről 400.000 hektoliterre emelkedett, amiben jelentős része volt a borfogyasztási adó leszállításának. (Ügy van! Ügy van! — Sándor Pál: Es a sör drágaságának!) És ha szabad, elég egy tényt említenem, része volt ebben a termelési kimérések rendszeresítésének is, (Lázár Miklós: Ügy van!) amennyiben, ha jól emlékszem, ma már körülbelül 4000 termelési kimérés szolgálja az országban a fogyasztók és termelők közötti közvetlen kapcsolatot. (Lázár Miklós: Nem hagyják őket élni a pénzügyminiszterek!) Ez is egy olyan kérdés volt, amelynek megoldásáról éveken keresztül vitatkoztak ebben az országban. Az eredmények mutatják, hogy ez a szőlő- és borgazdaság szempontjából igen nagy jelentőséggel bír. (Ügy van! balfelől. — Gr. Somssich Antal: Hát a ricinussal mi lett? Mi lett a ricinus-akcióval?) T. képviselőtársam, ha meg méltóztatik engedni, talán a magam gondolatmenetét követem és a ricinusról s a szójáról majd külön fogok beszélni. Nagyon szívesen beszélnék mindezekről, de nem akarván elvenni képviselőtársaimtól a
