Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-273

Az országgyűlés képviselőházénak 273. ülése 193//. május 7-én, hétfőn. 243 zőktől van függővé téve. Kéthly Anna t. képviselőtársam felolvasott itt végzéseket, amelyekből meggyőződhetett a t. Képviselőház arról, hogy hogyan fogják fel egyes vidéki rendőrhatóságok az egyesülési és gyülekezési jogot, hogyan fogják fel azt, hogy szabad-e egyáltalában gyűlést tartani. Egyszerűen megállapítja a hatóság, hogy nincs szükség arra, hogy a szociáldemokratapárt gyűlést tartson, hogy nem tudóin ón, például a szabadban nem lehet tartani gyűlést, csak bent egy kis házban, ahová befér húsz ember és a többire, aki a gyűlésre akar menni, már vár a esendői', aki nem tűri, hogy ott gyülekezzenek és hazakergeti őket. A Bethlen-rezsim alatt — sőt nemcsak az ellenforradalom óta, hanem meg kell mondanom, egyáltalában mióta csak magyar történelmet írnak — meggyőződhettünk róla, hogy hogyan kezeli a hatóság a népnek ezt az^ egyszerű, de azért egyik lefontosabb alkotmányos jogát, hogy gyülekezzék és megmondja a véleményét. Meg kell tehát a,zt is mondanunk, hogy amikor a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot beterjeszti a kormány, akkor be kell terjesztenie az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot is és be kell terjesztenie a szabadságjogok kiterjesztéséről, az esküdtszék visszaállításáról szóló törvényjavaslatot is. Méltóztatott a miniszterelnök úrnak bejelenteni, hogy kiterjesztik a kormányzói jogkört. Ahhoz, hogy a kormányzói jogkör kiterjesztessék, tiszta választás kell, ahhoz egy titkos választás alapján, terrormentesen öszszeülő Képviselőház kell, mert ennek a jogkiterjesztésnek nincs meg az az átütő ereje akkor, ha egy ilyen terrorista választással jön össze a parlament, mint ellenkező esetben, ha egy tiszta választással összeülő parlament csinálja meg a kormányzói jog kiterjesztését. T. Képviselőház! A kormány elnök úr szabadkirályválasztó elveinek fenntartásával bejelentette, hogy amennyiben a nemzet érdeke ezt megköveteli, ő nem áll ellen egy legitim restaurációnak, de megjegyzi, hogy ez a kérdés nem aktuális és semmiféle aktualitása ebben a pillanatban ennek az ügynek nincsen. A szociáldemokratapártnak nem kell bemutatkoznia itt a parlamentben arra vonatkozólag, hogy ebben a kérdésben mi a véleménye. Mi — és ezt már számtalanszor megmondtuk — a leghatározottabban állunk azon az állásponton, hogy nemcsak hogy nem vagyunk legitimisták, de a leghatározottabban ellene vagyunk mindenféle Habsburg-megoldásnak és mindenféle legitim királysági restaurációnak. A leghatározottabban állunk továbbra is köztársasági álláspontunkon és amennyiben a legitimistáknak és a legitimizmusnak nagy harci területet engedélyez, hogy ezen a területen agitáljon a maga szempontjai, & maga legitimista megoldása és a restauráció kérdése mellett, ugyanilyen joggal a szociáldemokratapárt is a leghatározottabban megkövetelheti magának, mint ellenpólusnak, hogy ő pedig a köztársaságért agitálhasson, (Farkas István: Egyenlő mértékkel!) hogy mi kimehessünk anélkül, hogy ezért törvény elé állíttatnánk és a mi embereink beszélhessenek a magyar köztársaság érdekében, mert véleményünk, hogy a magyar legitim királyság törvényesen megszűnt és ha ennek a legitim királyságnak érdekében agitálnak, akkor nekünk, szociáldemokratáknak, de nemcsak a szociáldemokratapártnak, hanem mindenkinek is, aki ellenkező álláspontot képvisel, jogában KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. áll, hogy ennek az ellenkező álláspontnak kint az országban hangot adjon. (Gr. Serényi László: Bégen elfordult önöktől a nép!) A grófoktól hamarább elfordul a nép, mint mitőlünk! (Farkas István: A nép maguk felé még nem fordult! Maguk elfordultak tőle régen!) A miniszterelnök úr beszélt arról is, hogy a kapitalizmusnak túlzott kinövéseit le kell nyesegetni és ő a túlzó kapitalizmust valóban nem szereti. Beszélt arról, hogy neki sem Bud János álláspontja, amely az individual-kapítalizmusnak egészen merev álláspontja volt, sem pedig a másik, szélsőséges álláspontot,, a tervgazdálkodás álláspontját képviselő Mecsér András úr álláspontja nem szívügye, mert nem ezek kormányoznak, egy pártban lehetnek ilyen eltérések, de ő maga és kormánya meg fogja találni az utat arra, hogy a leghelyesebben intézzék el ezt a kérdést a kormányon belülAzt kell mondanom, t. Képviselőház, hogy mi azt tapasztaljuk, hogy az individual-kapitalizmusnak igen nagy szolgálatokat tesznek ebben az országban. Ha a miniszterelnök úr a túlzó kapitalizmus ellen beszél és minden meg nyilatkozása, amelyet szóban tesz — cselekedetei kevésbbé — a kartellek ellen és az individual-kapitalizmus ellen van, akkor tisztelettel kérdeznem kell: miért nem cselekszik a kormány a kartellek ellen? (Farkas István: Tehetetlen velük szemben! Nem mer hozzájuk nyúlni!) Elmondhatják most már s elzenghetik dicséretét azoknak a kormányintézkedéseknek, amelyeket kiadtak a kartellek ellen, mondván hogy, nem tudom, 19 vagy 20 kartellt mar iel oszlattak. Én úgy látom, t. Képviselőház, hogy a szeszkartell ellen egyáltalában semmit sem tett a t. kormány, mert ha a szeszkartell dolgát nézem, azt kell megállapítanom, hogy az 50 pengős szeszárnál 100 literenként 26 pengőt keresnek a kartell vezető gyárai. Kiszolgáltatni a termelést, például a szesztermelést 9 ipari szeszgyárnak és 218 működő mezőgazdasági szesz gyárnak kiszolgáltatni az egész kartellt, amelynek vezérei a Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyár Bészvénytársaság és a Győri Szeszgyár és Finomító Bészvénytársaság, ez a kettő, amely dirigálja a szeszkartellt: — ez nem vall valami nagy kartellellenes álláspontra és nem vall arra, hogy a kormány valamit is akar tenni a szeszkartell ellen. Valóban azt kell mondani, hogy nem is tehet tulajdonképpen semmit sem a kormány a szeszkartell ellen, mert hiszen az a legnagyobb bankok kezében van. (Mozgás jobbfelől. — Propper Sándor: Tessék helyet parancsolni!) Képviselő urak, akik itt ülnek a parlamentben, vezérei ennek a kartellnek. A Leipziger-gyár, mint nagyon jól tudjuk, a Fellner-családé, azután itt van a Krausz és Moskovitz-gyár. Guttmann Henrik báró, Csáky Henrik gróf, Maróthy-Fürst László és gróf Széchenyi Viktor a szeszkartell vezérei, a szeszkartellben ezek ülnek bent. Miért nem tesz valamit a kormány az egyik legfontosabb cikknek, az élesztőnek dolgában? Két gyárat jelöltek ki élesztőgyártásra; az egyik a Krausz és Moskovitz, a másik pedig a Gschwindt-gyár. Ezek a gyárak egy kilogramm élesztőt 18 fillér nettó termelési költségen termelnek és 1.60 aranykoronás vámvédelmet élveznek a külföldi élesztőbehozatal ellen. A 10 mázsa élesztő termeléséhez szükséges anyag belekerül nekik 256 pengőbe, U