Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-273

Az országgyűlés képviselőházának 273. ülése 193A május 7-én, hétfőn. 229 viselő urak által felvetett kérdésekre lehetőleg igen röviden válaszolnom. (Malijuk! Ralijuk!) A független kisgazdapárt állandóan ostro­molja az ipari árakat. (Zaj a baloldalon.) Mél­tóztassanak megengedni, hogy válaszoljak. Az ostrom, bar formájában túlzott, lényegében igaz. (Helyeslés balfelől.) Siettették a kormánynál a termények érté­kesítését. Különös dolog, hogy olyan urak, akik mkabb tudományos életet élnek, nincsenek a tempóval megelégedve, amely a római tárgya­lásoknál követtetett. Megnyugtatom őket, hogy ezen a héten megoldódik a kérdés. Sürgettetett a telepítés, válaszomat még­adtam. Beszéltek az egykéről, válaszomat erre is megadtam. Féltették a választójogot a rendeleti úton való megoldástól, — éppen saját pártomból egyik képviselőtársam adott ennek kifejezést — a választ szintén megadtam. Kifogásolták a péti gyártelep- létesítését, ugyanakkor nem hiszem, hogy az illető kép­viselőtársam tudná, hogy Péten mit termelnek: nitrogénműtrágyát, amelyre a magyar terme­lésnek szüksége van és salétromsavat, amelyre szintén szüksége van a magyar termelésnek. Kifogásolták a kereszténypárt részéről, hogy túlságosan kiszolgálom a kapitalizmust. Szeretnék összehasonlítást tenni abban a tekin­tetben, hogy az igazgatósági tagságok terén melyik kifogásoló úr van előnyben velem szem­ben. (Derültség és taps a jobboldalon.) Azt hiszem, Sigray Antal gróf t. képviselő­társam említette azt, hogy Bethlen és Kánya exeellenciáik megkontreminálták az én római tárgyalásaimat. Ezt én a legkevésbé sem érez­tem. (Gr. Sigray Antal: Húsvéti nyilatkoza­taikban!) Követelték azt is tőlem, hogy szakítsak a germanofil politikával. Én nem gyakoroltam germanofil politikát, németbarát-politikát igen. (Gr. Sigray Antal: Ez lefordítva ugyanaz!) Az más. Követelték a szorosabb politikai kapcsola­tok felvételét Ausztriával. Azt hiszem, ez meg­van; felesleges tehát a követelés. A szocialista urak közül valaki azt mon­dotta, hogy örökké él a szocializmus és a szo­ciáldemokratapárt. A szocializmus örökké fog élni, de csak a szociális gondolat formájában, a pártok nem szoktak örökké élni. (Tetszés és taps a jobboldalon. — Farkas István: Nyilt választás és csendőrszuronyok nélkül az egy ségespárt már régen nem lenne! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Propper Sándor közbeszól.) Propper képviselő urat kérem, ma­radjon csendben. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: A nyugdíjtehernek több generációra leendő át,t hárításáról több képviselő úr beszélt. A pénz­ügyminiszter úrral egyetértésben kijelenthe­tem, hogy amint ennek anyagi lehetőségei reá­lisan meglesznek, megcsináljuk. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Milotay István képviselőtársaim a magyar­lengyel barátság ápolását követelte. Azt hi­szem, kijelentéseim megnyugtathatják a kép­viselő urat. Beszéltek a német kisebbségékről. Bejelen­tem a Háznak, hogy a kormány ebben a te­kintetben világos álláspontot foglal el. A szu­verén magyar állam az eddig gyakorolt mó­don kívánja a kisebbségekkel rendezni az ügyeket minden külső beavatkozás nélkül. (Helyeslés.) Követelték tőlem a faj védelmet a gazda­sági és kultúrpolitikában. A tétel helyes. Vég­eredményben minden a fajért van, a jelen esetben magyar fajtánkért. (Helyeslés ) Beszéltek arról is, hogy a nemzeti munka­tervből semmi sem valósult meg. Ezt Kakov­szky Tibor igen t. képviselőtársam mondotta. (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobb­felől. — Elnök csenget.) Van szerencsém a nemzeti munkatervből elvégzett dolgokról a« igen t. képviselő úrnak ezt a jegyzéket tiszte­lettel átadni. Méltóztassék ezt áttanulmányozni (Zaj. — Elnök csenget.) és azután négyszem­közt objektíve megadni nekem a választ. (Friedrich István: Miért négyszemközt. — Zaj.) T. Ház! Igaz, hogy most senki sem tette szóvá, de a régebbi költségvetési vitáknál szóvátették, és ezért bejelentem, hogy a^ kor­mány elhatározta az arany vitézségi érem­pótdíj kérdés sürgős rendezését a 'honvédelmi tárca keretén belül. (Elénk helyeslés és taps.) Az egyik képviselő úr a Duna—Tisza csa­tornát és egyéb nagyobb befektetéseket köve­telt. Véleményem szerint a Duna—Tisza csa­torna 40 év múlva lesz aktuális és akkor nem én fogok erről a kérdésről nyilatkozni. (Éber Antal: Nem aktuális! Teljesen igaza van! — Zaj-) Egy képviselő úr kifogasolta, hogy a mi­niszterelnökség beleszól a külkereskedelembe. Igenis, beleszólók és remélem, hogy eredmény­nyel. Ha sikertelen lesz a munkám, nem fogok többé beleszólni. Követelték a munkanélküli segélyt. Ezt nem adjuk meg elvi okokból. (Propper Sándor: Tessék munkát adni. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Remé­lem, hogy a gazdasági élet fokozott fejlődése révén automatikusan megszűnik a munkanél­küliség. (Propper Sándor: A nagybirtokosok kapnak segélyt!) Elnök: Propper Sándor képviselő urat rendreutasítom folytonos közbeszólásai miatt. (Farkas István: A dolgozók nem tudnak mun­kát kapni!) Csendet kérek. (Reisinger Ferenc: Az elnök úr csinál rendetlenséget.) Reisinger Ferenc képviselő urat rendreutasítom. (Zaj. — Halljuk Halljuk! jobbfelől.) — Reisinger Fe­renc: Egy szót sem szólok!) Reisinger Ferenc képviselő urat másodszor is rendreutasítom. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Azt hiszem, egyik szocialista képviselőtársam be­szélt a kapitalizmus válságáról. Ehhez szeré­nyen legyen szabad hozzáfűznöm, r hogy èz ekvivalens a szociáldemokrácia válságával is. (Ügy van! Ügy van! Taps jobbfelől. — Propper Sándor: Mi lesz a dolog szintézise'? — Elnök csenget.) T. Ház! Valaki a nagybirtokrendszert ostromolta. Ki kell jelentenem, hogy Magyar­ország gazdasági struktúrájába beilleszthető egy olyan nagybirtok-rendszer, amely egy he­lyen nem terpeszkedik túlságosan szélesre. Ami­képen az épületnek is vannak főfalai, mellék­gerendái, mestergerendái, úgy az egész gazda­sági rendszernek s éppen a mezőgazdaságnak e szerint az elv szerint kell felépülnie. Bátran megmondom, hogy egy mezőgazdasági szem­pontból szétdarabolt ország nem birná meg azt a versenyt, amelyet tőlünk a nemzetközi gaz­dasági élet kíván. (Ügy van! Ügy van! a jobb­oldalon.) 32*

Next

/
Thumbnails
Contents