Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-273
218 Az országgyűlés képviselőházának 2 nep a világon«. Ma az a vágyunk és álmunk, hogy legyen végre hétköznap a világon, hétköznap, amikor az Isten megszabadít a gonosztól, hétköznap, amikor nem visz többé kísértésbe, hétköznap, amikor zavartalanul dolgoz, hatunk, hogy megkereshessük valamennyien a mi mindennapi kenyerünket. Valláserkölcsi szellemben nevelkedtem, valláserkölcsi alapon állok. Ezért állok szemhen mindazokkal a politikai felfogásokkal, amely politikai felfogások ingeknek viselésében élik ki magukat. En a politikát nem szeretem az úri divat kérdésével összekeverni. Szembenállók ezekkel a felgásofckal azért, mert mindezek az elgondolások az emberből gépszerű gélemet akarnak csinálni és- nemcsak az egyházakkal, de az Istennel és az embernek, az Isten képére formált embereknek millióival állnak szemben. T. Képviselőház! Az alkotmány és a szabadság helyreállítása volna a legfontosabb feladat és volna nekünk, az ellenzéken ülő képviselőknek legfőbb kívánsága. Igazi parlamentarizmust kívánnánk a népfelség elvének alapján és kívánjuk a szabadságjogoknak helyreállítását, a sajtószabadságot, a tanszabadságot, a gyülekezésig és egyesülési szabadságot, az esküdtszéki bíráskodás visszaállítását, mindezt a ma fennálló rendőrállamnak a helyén és legelsősorban a sokszor igért titkos választói jogot. Mert helyesen mondotta Eckhardt Tibor t. képviselőtársam, hogy a forradalom oka annakidején a titkos választójog hiánya volt. Most is olyan házison állunk, hogy a titkos választójog hiánya ismét felborulással fényei geti ennek az országnak életét. Elismerem, hogy a választójog titkossága magában ínég nem old meg 'mindent, de csak az alapot lerakva lehet építeni, enélkül semmit sem lehet tenni. Igaza van Marton Béla t. képviselőtársamnak, amikor azt mondja, hogy van rend és vagyonbiztonság, de túlzással állítja azt, hogy ez csak nálunk van, mert Angliában, Franciaországban, a skandináv államokban, Hollandiában és Belgiumban legalább olyan nagy személy- és vagyonbiztonság van, mint nálunk. En ezzel a kérdéssel kapcsolatban a naivitás álláspontján kell, hogy legyek, mert az én eszményem az evolúció és nem a revolució, én a rendet tartom természetesnek, nem a forradalmi állapotokat. Pesthy Pál t. képviselőtársunk azt mondotta, hogy Magyarország Európának legkonszolidáltabb állama. Az, hogy itt ma nincsen mozgolódás, nincsen felfordulás, még magában konszolidációt nem jelent, mert a temetőben is csend van, de a csend még sem konszolidációt, sem jólétet nem jelent. Franciaországban a tüntetések és a Stavisky-eset ellenére is van olyan konszolidáció, mint nálunk, mert sok az Önálló kisexisztencia, többségben vannak azok, akiknek van veszteni valójuk és csak az az igazi polgári és nemzeti állam, ahol azok vannak többségben, akiknek van veszteni valójuk. Ezek az igazi védbástyái minden polgári rendnek. Ha mindenki az államtól függ, ez erősítheti a kormányhatalmat, de gyengíti az államot. Az állam nem lehet öncélúság', nem lehelt Öncél asz, hogy fiait, az állaanpolgárokat elpaiSKtítsa. Az erős állampolgár kell, hogy legyen a oél és az állampolgárok összesége, amely munkájával felvirágoztatja és ? ha kell, vérével védi a hazai rögöt. Ehhez elsősorban a megélhetés lehetősége szükséges. (Zaj. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) Ma minden pálya reménytelen, az öregeknek mint kezdőknek kell újra 73. ülése 193 U május 7-én } hétfőn. elindulniofk pályájukon, a fiatalok kilátástalanul indulnak el. A mai korszakban, sajnos, nagyon meg tudok érteni mindenkit, aki öngyilkos les'z. Mert lehet beszélni az egyke ellen, de előbb cselekedni kellene. Várom a pénzügyminiszter úr által a legutóbbi ülésünkön beígért pénzügyi és gazdasági intézkedéseket, amelyek az egyke ellen is szolgálnának. Sajnos, eddig az ellenkezőjét láttuk. Megértem azt, hogy Kenéz Béla t. képviselőtársunk elítéli az egykét a statisztika szempontjából, mert ez a statisztikusnak feltétlen kötelessége. De azt kérdezem, mi lehet abból, aki a mai világban megszületik? Igiaz, hogy egyke esetén, amint Kenéz Béla kimutatta, nem lett volna Arany, Deák, Napoleon és Petőfi sem, de a szelekciók, a numerus claususok, a céhrendszerek esetén kifejlődhetik egy Aranynak, egy Deáknak, egy Napóleonnak vagy egy Petőfinek jövendő pályája és tehetsége? Ki tudja azt, hogy kit nyom! el különböző intézkedésekkel? Véleményem szerint a Tajgetosz és Tarpei-szikla sehol sem jo,gosuljt, semilyen törvényes intézkedésben, mert nem látok semmi különbséget semu állam, sem gazdasági élet, sem egyén szempontjából abban, hogy ha valaki mint ügyvéd, vagy mint ügyédjelölt, vagy mint jogász, vagy csak mint érettségizett nyomorog. Inkább ne szülessék meg valaki, mint hogy a nincstelenek ós reménytelenek nagy seregét szaporítsa. Mert ez a hadserege minden színes ingnek, minden demagógiának. Ezek azok, akiknek nincs veszteni valójuk, ez ai megölője a polgári társiadalamnak és az állami rendnek. Ma már a fixfizetésű pálya sem biztos. A többi pályáról nem is beS2élek. De itt is a fizetés- és nyugdíj leszállítás szempontjából szóvá kell tennem azt az abnormitást, hogy a nőtlen tisztviselő kisebb csökkentésben részesül, mint a nős tisztviselő, ami semmiesetré sem lehet propaganda &z egyke ellen, nem is szólva a drága tandíjról, a drága ruházkodásról és a megélhetésnek az egész vonalon való drága voltáról. Sajnos, ma müinden szülő attól félhet, hogy gyermeke egykor szemrehányással fogja illetni, miiért hozta erre a világra, a szenvedések és könnyek völgyébe. A humanizmusnak kellene újjászületnie, a XIX. század nagy eszméinek kellene újra diadalt ülniök. Ha lesz testvériség, akkor az egynek is lehet testvére. Amíg a>z egyke is felelősségteljes, amíg a lehetőségek kiszáradnak, amíg a megértésnek magva vész, addig az emberi tmagtalanság is magyarázatot talál. A XIX. század nagy eszményeit újabban temetni szokás. A túloldalról Mecsér András képviselő úr vitatkozott a liberalizmusslaü, a parlamentarizmussal és a demokráciával; vitatkozott ezekkel s egyben temette is őket, tehát vitatkozott a halottal. A fordított Szolimán legendája játszódott itt le, a fordított Szolimánlegenda, amelyre méltóztatnak emlékezni. Valamikor a halott SzoÜmánt ültették a lóra, hogy a sereg közt elvezetve, a katonákra lelkesítőleg Nass on- Itt az élő demokráciát és az élő parlamentarizmust fektetik bele a koporsóba es azt hiszik, hogy ezzel már el is temethetik. Mecsér András képviselőtársam fejtegetéseire válaszolt Bud János, erről az oldalról pedig Magyar Pál és Fenyő Miksa. Ezzel nem is kívánok foglalkozni, de meg kell kérdeznem, mi a kormánypárt álláspontja ebben a kérdésben, Bud János álláspontja-e, vagy Mecsér András képviselőtársam álláspontja? (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Egyik sem!) Eckhardt Tibor képviselő úr támadta a kormányt azért, mert a kormány állítólag a gaz-