Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-273

218 Az országgyűlés képviselőházának 2 nep a világon«. Ma az a vágyunk és álmunk, hogy legyen végre hétköznap a világon, hét­köznap, amikor az Isten megszabadít a gonosz­tól, hétköznap, amikor nem visz többé kísér­tésbe, hétköznap, amikor zavartalanul dolgoz, hatunk, hogy megkereshessük valamennyien a mi mindennapi kenyerünket. Valláserkölcsi szellemben nevelkedtem, valláserkölcsi alapon állok. Ezért állok szemhen mindazokkal a po­litikai felfogásokkal, amely politikai felfogá­sok ingeknek viselésében élik ki magukat. En a politikát nem szeretem az úri divat kérdésé­vel összekeverni. Szembenállók ezekkel a fel­gásofckal azért, mert mindezek az elgondolá­sok az emberből gépszerű gélemet akarnak csinálni és- nemcsak az egyházakkal, de az Istennel és az embernek, az Isten képére for­mált embereknek millióival állnak szemben. T. Képviselőház! Az alkotmány és a szabad­ság helyreállítása volna a legfontosabb fel­adat és volna nekünk, az ellenzéken ülő kép­viselőknek legfőbb kívánsága. Igazi parlamen­tarizmust kívánnánk a népfelség elvének alap­ján és kívánjuk a szabadságjogoknak helyre­állítását, a sajtószabadságot, a tanszabadságot, a gyülekezésig és egyesülési szabadságot, az esküdtszéki bíráskodás visszaállítását, mind­ezt a ma fennálló rendőrállamnak a helyén és legelsősorban a sokszor igért titkos választói jogot. Mert helyesen mondotta Eckhardt Tibor t. képviselőtársam, hogy a forradalom oka annakidején a titkos választójog hiánya volt. Most is olyan házison állunk, hogy a titkos választójog hiánya ismét felborulással fényei geti ennek az országnak életét. Elismerem, hogy a választójog titkossága magában ínég nem old meg 'mindent, de csak az alapot le­rakva lehet építeni, enélkül semmit sem lehet tenni. Igaza van Marton Béla t. képviselőtár­samnak, amikor azt mondja, hogy van rend és vagyonbiztonság, de túlzással állítja azt, hogy ez csak nálunk van, mert Angliában, Francia­országban, a skandináv államokban, Hollan­diában és Belgiumban legalább olyan nagy személy- és vagyonbiztonság van, mint nálunk. En ezzel a kérdéssel kapcsolatban a naivitás álláspontján kell, hogy legyek, mert az én esz­ményem az evolúció és nem a revolució, én a rendet tartom természetesnek, nem a forra­dalmi állapotokat. Pesthy Pál t. képviselőtársunk azt mon­dotta, hogy Magyarország Európának legkon­szolidáltabb állama. Az, hogy itt ma nincsen mozgolódás, nincsen felfordulás, még magában konszolidációt nem jelent, mert a temetőben is csend van, de a csend még sem konszolidációt, sem jólétet nem jelent. Franciaországban a tüntetések és a Stavisky-eset ellenére is van olyan konszolidáció, mint nálunk, mert sok az Önálló kisexisztencia, többségben vannak azok, akiknek van veszteni valójuk és csak az az igazi polgári és nemzeti állam, ahol azok van­nak többségben, akiknek van veszteni valójuk. Ezek az igazi védbástyái minden polgári rend­nek. Ha mindenki az államtól függ, ez erősít­heti a kormányhatalmat, de gyengíti az álla­mot. Az állam nem lehet öncélúság', nem lehelt Öncél asz, hogy fiait, az állaanpolgárokat elpaiSK­títsa. Az erős állampolgár kell, hogy legyen a oél és az állampolgárok összesége, amely mun­kájával felvirágoztatja és ? ha kell, vérével védi a hazai rögöt. Ehhez elsősorban a megélhetés lehetősége szükséges. (Zaj. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) Ma minden pálya remény­telen, az öregeknek mint kezdőknek kell újra 73. ülése 193 U május 7-én } hétfőn. elindulniofk pályájukon, a fiatalok kilátástala­nul indulnak el. A mai korszakban, sajnos, na­gyon meg tudok érteni mindenkit, aki öngyil­kos les'z. Mert lehet beszélni az egyke ellen, de előbb cselekedni kellene. Várom a pénzügy­miniszter úr által a legutóbbi ülésünkön be­ígért pénzügyi és gazdasági intézkedéseket, amelyek az egyke ellen is szolgálnának. Sajnos, eddig az ellenkezőjét láttuk. Megértem azt, hogy Kenéz Béla t. képviselőtársunk elítéli az egykét a statisztika szempontjából, mert ez a statisztikusnak feltétlen kötelessége. De azt kérdezem, mi lehet abból, aki a mai világban megszületik? Igiaz, hogy egyke esetén, amint Kenéz Béla kimutatta, nem lett volna Arany, Deák, Napoleon és Petőfi sem, de a szelekciók, a numerus claususok, a céhrendszerek esetén kifejlődhetik egy Aranynak, egy Deáknak, egy Napóleonnak vagy egy Petőfinek jövendő pá­lyája és tehetsége? Ki tudja azt, hogy kit nyom! el különböző intézkedésekkel? Véleményem sze­rint a Tajgetosz és Tarpei-szikla sehol sem jo,­gosuljt, semilyen törvényes intézkedésben, mert nem látok semmi különbséget semu állam, sem gazdasági élet, sem egyén szempontjából ab­ban, hogy ha valaki mint ügyvéd, vagy mint ügyédjelölt, vagy mint jogász, vagy csak mint érettségizett nyomorog. Inkább ne szülessék meg valaki, mint hogy a nincstelenek ós re­ménytelenek nagy seregét szaporítsa. Mert ez a hadserege minden színes ingnek, minden de­magógiának. Ezek azok, akiknek nincs veszteni valójuk, ez ai megölője a polgári társiadalam­nak és az állami rendnek. Ma már a fixfizetésű pálya sem biztos. A többi pályáról nem is be­S2élek. De itt is a fizetés- és nyugdíj leszállítás szempontjából szóvá kell tennem azt az abnor­mitást, hogy a nőtlen tisztviselő kisebb csök­kentésben részesül, mint a nős tisztviselő, ami semmiesetré sem lehet propaganda &z egyke el­len, nem is szólva a drága tandíjról, a drága ruházkodásról és a megélhetésnek az egész vo­nalon való drága voltáról. Sajnos, ma müinden szülő attól félhet, hogy gyermeke egykor szemrehányással fogja illetni, miiért hozta erre a világra, a szenvedések és könnyek völgyébe. A humanizmusnak kellene újjászületnie, a XIX. század nagy eszméinek kellene újra dia­dalt ülniök. Ha lesz testvériség, akkor az egy­nek is lehet testvére. Amíg a>z egyke is felelős­ségteljes, amíg a lehetőségek kiszáradnak, amíg a megértésnek magva vész, addig az emberi tmagtalanság is magyarázatot talál. A XIX. század nagy eszményeit újabban temetni szokás. A túloldalról Mecsér András képviselő úr vitatkozott a liberalizmusslaü, a parlamentarizmussal és a demokráciával; vitat­kozott ezekkel s egyben temette is őket, tehát vitatkozott a halottal. A fordított Szolimán le­gendája játszódott itt le, a fordított Szolimán­legenda, amelyre méltóztatnak emlékezni. Vala­mikor a halott SzoÜmánt ültették a lóra, hogy a sereg közt elvezetve, a katonákra lelkesítőleg Nass on- Itt az élő demokráciát és az élő parla­mentarizmust fektetik bele a koporsóba es azt hiszik, hogy ezzel már el is temethetik. Mecsér András képviselőtársam fejtegeté­seire válaszolt Bud János, erről az oldalról pedig Magyar Pál és Fenyő Miksa. Ezzel nem is kívánok foglalkozni, de meg kell kérdeznem, mi a kormánypárt álláspontja ebben a kérdés­ben, Bud János álláspontja-e, vagy Mecsér András képviselőtársam álláspontja? (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Egyik sem!) Eckhardt Tibor képviselő úr támadta a kor­mányt azért, mert a kormány állítólag a gaz-

Next

/
Thumbnails
Contents