Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-272
Az országgyűlés képviselőházának 272. ülése 1934. évi május hó 4-én, pénteken, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A magyar állam költségvetése az 1934/35. számadási évre. Felszólaltak : Görgey István, őrgróf Pallavicini György, Simon János, Kánya Kálmán külügyminiszter, Imrédy Béla pénzügyminiszter, Gyömörey Sándor, Kéthiy Anna, Esztergályos János, Mojzes János. - Névsorolvasás. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Személyes kérdésben szól : Homonnay Tivadar ; házszabályokhoz : Peyer Károly és Farkas Gyula. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Imrédy Béla, Kállay Miklós, Kánya Kálmán, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik d. u. í óra í perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Frey Vilmos jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Herczegh Béla jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Petrovies György jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház a középiskoláról szóló törvényjavaslatot a Képviselőháiz szövegezésében változtatás nélkül elfogadta, A bejelentést a Ház tudomásul veszi, és az ily módon létrejött törvényt további alkotmányos eljárás céljából a miniszterelnök úrhoz teszem át. Bemutatom továbbá a Felsőház elnökének egy másik átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőháiz az 1934/35. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló miniszterelnöki jelentést letárgyalta, elfogadta s ezt országos határozaterőre emelte. A bejelentést a Ház tudomásul veszi, s a hozott országos határozatról a miniszterelnök urat értesíteni fogom. Napirend szerint következik az 1934/35. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Görgey István! Görgey István: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A most folyó költségvetési vitát figyelemmel kísérve, teljes objektivitással meg kell állapítanunk, hogy régen folyt itt a magyar parlamentben ilyen komoly, nívós tárgyilagos vita, mint a mostani, és meg kell állapítanom erről a helyről azt is, hogy az öszszes eddigi felszólalók kivétel nélkül, úgy a I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XXII. kormány páirti, mint az ellenzéki oldalról, mellőztek minden demagógiát, személyeskedést és tisztán tárgyilagosan foglalkoztak a kérdésekkel. Ezt nagy örömmel regisztrálom, mert ebből azt látom, hogy ma a magyar parlament a. tiszta igazi népparlamentarizmusnak ' egy oázisa, és hogy itt minden törvényhozó átérzi azt, hogy ezekben a nehéz időkben csak egy kötelességünk lehet, az, hogy segítsük azokat, akik felelős állásban mindent elkövetnek, hogy ezt a szegény, szerencsétlen országot ezen a súlyos gazdasáigi krízisen valahogy átsegítsék. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel az "objektivitással és komiodysággial kell! tehát, minden kérdést elbírálnunk, akár népszerű az a kérdés a közvélemény előtt, akár népszerűtlen. Mert nekünk törvényhozóknak az is kötelességünk, hogy necsak azokkal az ügyekkel foglalkozzunk, amelyekkel való ifoglalkozás által választóink előtt népszerűségünket öregbíthetjük, hanem igenis azokkal a kérdésekkel is foglalkozzunk teljes nyíltsággal és objektivitással, amelyek a közvélemény előtt — mivel a közvélemény nincs helyesen tájékoztatva, vagy jelszavak után indul — talán nem is anynyira népszerűek. Kétszeres kötelességünk tehát a közvéleménynek olyan felvilágosításokkal szolgálni, amelyek meggyőzik őt arról, hogy ennek az országnak a jövője igenis ezt meg ezt az intézkedést szükségessé teszi. Ilyen kérdésnek tartom Magyarországon az ipari kérdést. Magyarországon ugyanis, az ipar szükségességének a kérdése — sajnálattal kell azt megállapítanom — igen sokszor jelszavakkal intéztetik el. A közvélemény úgy kezeli és úgy ismeri az ipart, mint a nemzet testén élősködő fagyöngyöt vagy egyéb élősdi növényt és nem • néz az ipar közgazdasági jelentőségének a mélyére, amit pedig feltétlenül szükséges lenne mindenkinek objektíve és alaposan megvizsgálni. Éppen azért mai felszólalásomban igyekszem teljes tárgyilagossággal rámutatni azokra a szempontokra, amelyek nemcsak indokolttá teszik azt, hogy Magyarországon a mezőgazdaság mellett iparunkat is támogassuk és fejlesszük, hanem egyszerűen parancsolólag 23
