Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-271
124 Az országgyűlés képviselőházának 27 Házban, mint az ország közvéleményében — úgy látom — egészen csekély kivételektől eltekintve, teljesen ugyanaz az irány alakult ki. Azt hiszem, kétségtelen azonban az is, hogy • nagyfontosságú külpolitikánk eredményessége, vagy eredménytelensége kérdésében az, hogy azok mögött, akik külpolitikánkat irányítják, egy anyagilag teljesen leromlott, vagy pedig egy életképes nemzet áll-e? (Ügy van! Ügy van! balfelőL) Éppen ezért elsősorban gazdasági kérdésekkel kívánok foglalkozni, (Helyeslés balfelőL) ott is főképpen azokkal a kérdésekkel, azokkal a mindennapi kenyérkérdésekkel, amelyek a mi földmívelő lakosságunkat közelről érintik. Én ott élek közöttük, látom nyomorúságukat, látom azt az élethalálvergődést, amelyben most vannak. (Ügy van! Ügy van! balfelőL) Ká kívánok mutatni az orvosságra is, hogy miként képzelem ezeknek a bajoknak orvoslását, természetesen mindig szem előtt tartva, hogy csak olyan orvoslást követelhetek, amely lehetséges, mert én demagógiának tartok minden olyan követelést, amelyet teljesíteni nem lehet, sőt demagógiának tartok minden beválthatatlan ígéretet is. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon. — Kassay Károly: Például a telepítésnél a falvakat, amelyek a holdban vannak! — Kálmán István: Ez nem demagógia, ez nemzetépítő munka!) Nagyon sajnálom, hogy évről évre ismételten, úgyszólván ugyanazokkal a bajokkal és megállapításokkal kell jönnünk nekünk agrároknak, mert azok orvoslása, annak ellenére, hogy számtalan ígéretet kaptunk, nem történt meg. Annak ellenére, hogy a t. kormány hivatalba lépésekor felvette úgyszólván egész agrárprogrammunkat a maga munkatervébe, mégsem valósította meg azt. Megengedem, hogy nem tudta megvalósítani, de miért nem tudta? Azért, mert nem bírt a nagyiparnak és a nagytőkének elképzelhetetlen mértékben megnőtt hatalmával és azzal szemben teljesen tehetetlennek bizonyult. De nem tudta megvalósítani azért sem, mert megakadályozták az orvoslást, sokszor egyéni érdekek, egyéni aspirációk, az opportunizmus, sokszor pedig a pártérdek felülkerekedése. (Ügy van! Ügy van! balfelőL) De megakadályozta nem kis mértékben az is, hogy törvényhozók ülnek, ott ezeknek a vállalkozásoknak az igazgatóságában és így ezektől a vállalkozásoktól feltétlenül függenek is. (Ügy van! Ügy van a baloldalon. — Kálmán István: Ez már nem tárgyilagos bírálat!) Méltóztassék megcáfolni, akkor el fogom ismerni, hogy nem tárgyilagos bírálat. Mihelyt méltóztatik engem arról meggyőzni, hogy nem így van, el fogom ismerni. Ezért — mint Tyler megállapítja - ez a kérdés a magyar helyzet leggyengébb pontja és a gazdasági romlás rohamléptekkel halad tovább s a mi földmívelő lakosságunk és az azzal egysorban élő kisiparos és kiskereskedő osztályunk feltartóztathatatlanul pusztulHa pedig méltóztatik talán kételkedni állításaimban, méltóztassék megfigyelni, nem régen éppen egy elsőrendű statisztikusunk és gazdasági írónk konstatálta azt, hogy a mezőgazdaság hozadéka az utolsó három esztendő alatt — ebbe az időszakba esik ennek a kormánynak a működése is — 2147 millió pengőről 966 millió pengőre csökkent. Azt hiszem, ehhez nem kell több magyarázat, t. képviselőtársaim. Mi évek óta azon dolgozunk, hogy ha már . ülése 193% május 3-án, csütörtökön. termeivényeink árát nem tudjuk legalább a termelési költségekre hozni, akkor legalább! tegyük a termelést olcsóvá, hogy a gazda élni tudjon. Es mi történt'? Az, hogy az agrár-olló, mióta a t. kormány hivatalba lépett, óriási mértékben, soha nem látott mértékben tágult tovább. Állítja a t. kormány, állítják az ő vidéki agitátorai, élharcosai és jólfizetett párttitkárai, hogy a kormány a kartellekkel máris elbánt. Hát t. kormány, én ezt nem látom, mi gazdák ezt egyáiltalán nem érezzük, (vitéz Kenyeres János: Senki sem állítja ezt!) Bizonyítom, t. képviselő úr, ha méltóztatik kívánni, írásban, beszédekkel, vagy méltóztassék a Ház naplóit is megnézni: ezt szokták állítani. Ezzel szemben vagyok bátor rámutatni nem a magam tapasztalatára, hanem a hivatalos statisztikai kimutatásokra, amelyeket a Statisztikai Hivatal állított össze két legfőbb terményünk, a búza és a rozs árhelyzetére vonatkozólag. A 78 kilogrammos búza ára 1913-ban 25*84 pengő volt, míg abban az évben, amikor a kormány hivatalba lépett, 14'83 pengő, most március végén pedig már csak 10'15 pengő. Ezzel szemben a rúdvas ára, amely nekünk mindennap szükséges, 1933-ban 29 pengő volt és most márciusban szintén 29 pengő az ára. Ezek a nagykereskedelmi árak. A rozs ára 1913-ban 20'65 pengő volt, 1933-ban, a kormány hivatalbalépésekor 7*48 pengő, most pedig 5*15 pengő. Ezzel szemben a barna szén ára, amire mindig hivatkozni méltóztatnak, ugyanaz maradt, 1932-ben 3*22 pengő volt és most szintén 3*22 pengő. Tudnék még pár példát felemlíteni, de most tisztán csak arra térek ki, hogy a t. kormány hivatalbalépésekor mi volt az ár, és mi az ár ma. Vagyok bátor rámutatni, hogy a Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1444 tojás ára —• nem tudom, hogy miért 1444 tojást vesz alapul — 1933-ban 96*46 pengő volt, most pedig 60*43 pengő, tehát ennek az ára is óriási mértékben esett. Az épületfa ára volt 39 pengő, most 43 pengő 50 fillér. Ez mind azóta következett be. mióta a kormány hivatalban van. De legérdekesebb a korpa kérdése. A korpa tudvalevőleg azokból a terményekből készül, — búzából és rozsból — amelyeknek az ára rohamosan, rettenetesen esett. A korpa ára 6 pengő 10 fillér volt 1933-ban, most pedig 8 pengő 45 filler. Azt hiszem, t. Ház, hogy ez mindent megmagyaráz, (vitéz Kenyeres János: Olyan cikkek nincsenek, amelyeknek emelkedett az ára?) Vannak, de ezek között olyanok, amelyekre folyton szükség van a gazdaságban, nincsenek. Menjünk tovább. A bőrkartel csak legutóbb is 30%-kal emelte az árakat. Azután az egyik legnagyobb, legtekintélyesebb lapunk, amely egyáltalában nem nevezhető agrárlapnak, a következőket mondja (olvassa): »A brit birodalomban a textilkonjunktúra már 1932-ben kezdődött, de azért az 1931 óta számított emelkedése csak 10% körül van a mi 40%-unk mellett.« Nálunk tehát az utolsó két esztendőben 40%-kai emelkedett a textiláruk ára. Petro Kálmán t. képviselőtársam mutatott rá egy interpellációjában a rézgálickartel garázdálkodására, és szerencse, hogy rámutatott és éber volt, mert annakfolytán sikerült megakadályozni a tervezett merényletet. Ami Fenyő Miksa t. barátomnak a kartelkérdésről mondott beszédét illeti, én nagyon szívesen szögezem szembe az én adataimat