Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-271

• Az országgyűlés képviselőházának 271. két áramlat iáll egymással szemben az egész művelt világon. Az egyik Savonaroláé, azé a szerzetesé, akit én a politika Assisi Szent Ferencének nevezek, a másik áramlat egy másik zseni szuggesztiója, Machiavellié. Az egyik, az, amely Assisi Szent Ferenc szellemét akarta széthinteni az emberiség lelkében, az angyalokat hívta .segítségül, a másik, a machiavellisták politikája, az ördögöt. Flórenc Jézust vallotta királyának, Róma pedig, amikor Machiavelli kormányzata ott úrrá lett, Borgia Caesart, a bűnt vallotta királyának. Fenyő Miksa igen t. barátom olyan hasonlatot mondott itt, amely bizony becsül étére válna az igen t. pénzügyminiszter úrnak, aki azonban inkább csak külső megjelenésében reprezentálja ennek a nagy szerzetesnek aszkézisét, de nem abban a politikában, amelyet folytat. Fenyő igen ti képviselőtársam talán még a kormánynál is keményebben rótta meg Tyler urat. (Kun Béla: Tyler meg a kartelleket rótta meg!) Nagyon szellemesen azt mondotta Fenyő igen t. barátom, hogy Tyler lír igen kiváló műtörténész, amivel azt akarta mondani, hogy semmiesetre sem olyan kiváló gazdasági és pénzügyi szakember. Tyler úr a magyar nemzetnek igazán hűséges, derék barátja, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Rakovszky Tibor: Ez látszik jelentéseiből is!) inkább jónevű műkedvelő archeológus, régész és _ én megértem, hogy a régészeti szenvedélye miért vált a magyar gazdasági politika termékeny erejévé. Itt az autonóm vámtarifa életbeléptetése óta, 1926 január l-e óta megkövesedett a mi gazdasági életünk. Ezek között a kőzetek között kutat Tyler úr és valamelyik kőzeten egy olló lenyomatát látja, amelynek mind a két szélesre nyílt vége rendkívül éles és megállapította azt, hogy az az agrárolló, amely ezekre a megkövesedett kőzetekre rányomta az egész magyar gazdaságpolitika bélyegét a magyar gazdasági életnek a legnagyobb tragédiája 1926. január l-e óta, amióta az autonóm vámtarifa életbelépett, amint azt 1926 decemberében Sándor Pál itt a Házban ismételten elmondotta. (Müller Antal: Pár ezer ember érdekében milliók rovására!) Még egy felszólalás volt itt a Házban, amely benyomást tett rám és amely elmélyedésre késztetett. Ez vitéz Mecsér András igen t. képviselőtársam felszólalása volt. Mecsér András t. képviselőtársam mint funerátor mutatkozott be. Bevallom, olyan kedély vagyok, aki inkább járok menyegzőre, mint temetésre. Mecsér igen t. képviselőtársam mindenekelőtt a világpiacok fikcióját temette el, azt mondván, hogy a világpiac fikciója meghalt és ami most van, az már a do ut des elve alapján egymással baráti viszonyt tartó államok közös árucseréje. Nagy érdeklődéssel hallgattam kitűnő képviselőtársamnak meglepő definícióját. Az ember elgondolkozik és én is gondolkodtam azon, hogy ha a baráti államok közötti árucsere pótolja majd a világpiacot, hogyan van az, hogv Jugoszlávia kivitelében Olaszország áll az első helyen, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) hogyan van az, hogy Olaszország átveszi a vele bizonyára — mi nem tudunk róla — politikai és fegyverbarátságbaa álló Jugoszlávia gazdasági termelásének , 28%-at, hogyan van az, hogy a cseh állam kiviteleben a vele szemben — erről nem tudtam — barátsáigos Németország áll az első helyen ©s hogyan van az, hogy Németország megveszi a cseh termelés közel 20%-át. Hogy magunkról ülése 193

If május 3-án, csütörtökön: 115 is szóljak, emlékezzünk vissza, bogy az utolsó normális évben, amikor még a cseh-magyar kereskedelmi szerződés ifennállott, beviteli szükségletünk közel 22%-át fedeztük Csehországból, amely akkor import-statisztikánkban első helyen állott. Azt hiszem, ezek a példák azt igazolják, hogy a világpiac-fikciót még sem lehet könynyecl gesztussal elföldelni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ami pedig azt a titkolhatatlan ellenszenvet illeti, amelyet elárult Mecsér igen t- képviselőtársam^ beszéde magával t a parlamentarizmus intézményével és lényegével szemben, engedjék meg nekem, hogy idézzek egy igen kitűnő férfiút, akinek nemzetközi neve van: Mr. Bakert, az angol királyi egyetem rektorát és a cambridgei egyetem professzorát, aki négy nap előtt látogatta meg itt a Képviselőházat és a képviselő urak egy csoportja előtt, amelyben .számosan voltak a túloldalról t. képviselőtársaim, amikor elérzékenyülve állott itt és nézte a magyar alkotmánynak és a magyar históriának ezt a gyönyörű szimbolikus épületét, azt mondotta: »Két alkotmány van Európában, amely történelmi és amely a nép lelkéből sarjadt, az egyik az angol, a másik a magyar (Elénk helyeslés.) és mint ahogyan Anglia nincs Westminster és parlament nélkül, úgy Szent István koronája és a magyar országgyűlés nélkül nincs Magyarország.« (Elénk helyeslés és taps. — Farkas Gyula: Nem is lesz!) Elismeréssel adózom egyébként annak a gyakorlati mezőgazdasági programnak, amelyet t. képviselőtársam szűz beszédében kifejtett, különösen a növénynemesítésről. Amiket t. képviselőtársam elmondott a gyakorlati gazdasági problémákról, egyéb tekintetében, annak annál is inkább helyeselnem kell, mert amióta képviselő vagyok, hiába sürgettem mindannak megvalósítását, amiről Mecsér igen t. képviselőtársam most ilyen meggyőző, öszszefoglaló programot volt szíves adni a Háznak. (Farkas Gyula: Szóval kezdünk javulni!) Bemélem, Mecsér igen t. képviselőtársam nem fogja hagyni évekig penészedni ezeket az eszméket, mert tudja, hogy az egész magyar mezőgazdaság milyen veszélybe kerülne, ha ott állanának meg, ahol 1920-ban voltunk. (Farkasfalvi Farkas Géza: De viszont béklyóba sem szabad verni monopóliumok útján!) A növény nemesítés kiváló tudósának, Mecsér igen t. képviselőtársamnak beszédéhez még csak annyit akarok hozzáfűzni, hogy kritika és kísérlet nélkül növénynemesítés sincs, de nincs se tudomány, se haladás épp úgy, mint ahogyan amen nélkül nincs ima. A moder tudomány, amint azt Mecsér igen t. képviselőtársam jól tudja, Novum Orgánummal kezdődött. Minden kísérletnek és minden haladásnak a tudomány minden terén ez a könyv a kezdete és születési bizonyítványa. Azt a lord Bacon-t, aki ezt a könyvet írta, a történelem ma is a haladás apostolának, a fejlődés és a kritika hősének nevezi. De miért kell nekünk a szabadságról szólva, külföldi példákra hivatkoznunk? A legmagyai rabb forradalomnak, a legmagyarabb szabadságharcnak rézgarasaira a nagy fejedelem azt íratta »Pro libertate« és higyje el Mecsér igen t. képviselőtársam, hogy a legfajmagyarabb kurucközmondás az, hogy: eb ura fakó! (Erődi-Harrach Tihamér: A monoki képviselő-