Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-256

76 Âz országgyűlés képviselőházának 256. ülése 1Ù34- április 5-én, csütörtökön. Takách Géza jegyző: Nincs senki! Elnök: Feljegyezve senki sincs. Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a költségvetési előirányzat 2—4. cím alatti részét elfogadni s annak keretében az utalványozásra a Ház elnökét feljogosítani, igen vagy nem? (Igen?) A Ház a költségvetési előirányzat 2—4. cím alatti részét elfogadja s annak keretében az utalványozásra a Ház elnökét feljogosítja. Napirendünk szerint következik a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Soron van a 2. § folytatólagos tárgyalása, (írom. 717, 721.) Szólásra következik Sándor Pál képviselő úr, aki beszédének elmondására előző ülésünkben halasztást kapott. A képviselő urat megilleti a szó. Sándor Pál: T. Képviselőház! Azon képviselőtársaim részére, akik a legutóbbi ülésen nem voltak jelen, esak röviden megjegyzem, hogy én és Vázsonyi János t. képviselőtársam vállalkoztunk arra, hogy azokat az argumentumokat, amelyeket az Országos Közgazda Testület szolgáltatott — amelynek 1200 tagja a közgazdasági egyetemet abszolválta és ma igen jó állásban van — előterjesztjük itt a Képviselőházban. Ugyanezek az argumentumok a Képviselőházban annak idején egyszersmind be is nyújtattak, én tehát szíves elnézést kérek, ha ez alkalommal a részletes tárgyalás során többször fogok felszólalni. A 2. §. második bekezdéséhez ennek a testületnek az az indítványa, hogy ez a bekezdés egészen töröltessék. Ezt én magamévá is' teszem. Argumentumuk a következő (Olvassa): »Az új József Nádor egyetemen létesítendő karok és osztályok négy egyetem, illetőleg főiskola összevonásából igen hosszas tanácskozások és minden érdekszempont gondos mérlegelésével állapíttattak meg. A most egyesítendő egyetemi és főiskolai tagozatok létérdeke, hogy azok a jövőben is fenntartassanak és ezzel a feltétellel járultak hozzá az egyesítéshez. Ezt utólag a törvényhozás 'megkerülésével megváltoztatni úgy alkotmányjogi, mint egyetempolitikai szempontból súlyos hiba volna, annál is inkább, mert közjogunk szerint egyetemek létesítése és fakultásaiknak megváltoztatása a törvényhozás illetékessége alá tartozó, rendeletileg nem szabályozható kérdés. Amennyiben a felmerülő szükséghez képest változtatásokat kell eszközölni, úgy semmi akadálya, hogy ez a törvényhozáson keresztül eszközöltessék, mert ez nem olyan kérdés, melyet bármikor is ináról holnapra kellene megoldani. A felhatalmazás még az államfő beleegyezésével is aggályos, mert végeredményben az államfő ezen jóváhagyásáért ugyanaz a miniszter lesz felelős, aki rendeletileg a beosztást megváltoztatni kívánja.« Ehhez még a következőket van szerencsém felhozni. Ebből az argumentációból és a^ kö! vetkezőkből is méltóztatnak látni, hogy érett fiatalemberekkel van. dolgunk, akik néni akarnak mást, mint egyrészt az állam érdkeit megvédeni, másrészt azonban saját érdekeiket is megvédeni a jövőben. (Zaj. — Elnök csenget.) Az, hogy megvitatás nélkül, egyszerűen rendeletileg ismét intézkedhessenek, ez hasonlít eddigi törvényeinkhez, mert most is mindenkor kerettörvényeket csinálunk és jóformán rendeletileg kormányozzák az országot. Sokkal okosabb, ha itt a kérdést megvitatják, és ennek alapján válik törvénnnyé; sokkal megnyugtatóbb is, mert bármilyen magasan áll is a kultuszminiszter úr mentalitása, mindamellett a „rendeletileg való elintézés csak egyéni vélemény alapján történik. Ennélfogva teljesen igazat kell adnom azoknak az ifjaknak, akik nemcsak az iskola padjaiban, az egyetemi padokban ültek és ott igen jól tanultak, hanem akik maguknak állást szerezve, sokkal kompetensebbek ennek a kérdésnek a megítélésében, mint mi vagy akár tanáraik, akik azokban a padokban mint hallgatók nem ültek. • Kérem tehát indítványomnak az elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: , T. Ház! Amint előttem szólott Sándor Pál t. képviselőtársam mondotta, mi ketten az Országos Közgazda-Testülettől megbízást nyertünk, illetőleg felkérettünk arra, hogy az egyes szakaszoknál ennek a testületnek, azonkívül más érdekképviseletnek és érdekelteknek a kívánságait a Képviselőház elé terjesszük. Ezt a megbízatást elvállaltuk s ennek alapján méltóztassanak megengedni nekem is, hogy a részletes tárgyalás során több szakasznál felszólaljak, módosítá; sokat terjesszek elő és az ezekre yonatkozó indokolást, amelyet ez a testület dolgozott ki. a Ház elé terjesszem, illetőleg felolvassam. A 2. §-hoz Sándor Pál t. képviselőtársam kétrendbeli indítványt nyújtott be alternatív alapon. Ezeket az indítványokat teljes egészükben magamévá teszem. Ezenfelül e szakasszal kapcsolatban a kultuszkormányzathoz a. következő felkérésem volna e testület megbízásából: .Nyilatkoztassa ki a miniszter úr, illetőleg á kultuszkormányzat, — ezt már az általános vita során is bátor voltam kérni — hogy a karok sorrendjében a közgazdaságtudományi karnak az utolsó helyen való említése csak azért történt, mert helytelen lenne a műszaki karok közé való beiktatása, s ezért e karnak vagy legelői vagy legvégül kell szerepelnie. Ez az elhelyezés nem befolyásolja a rektorátus sorrendjét sem, amelyről külön kell intézkedni. E kérelem indokolásául legyen szabad előadnom azt, hogy a közgazdaságtudományi kar már az első szervezésnél önálló egyetemi tudománykarként állíttatott fel, azzal a kifejezett szándékkal, hogy mihelyt a viszonyok azt lehetővé teszik, önálló és autonóm jogokká! felruházott Közgazdasági Egyetemmé fejlesz tessék. Ez volt a kívánsága azoknak a gazdasági érdekképviseleteknek is» amelyek a közgazdasági egyetem felállítását évtizedekkel ez előtt is állandóan és nyomatékosan sürgették. Amikor az új műszaki és gazdaságtudományi egyetem keretében különböző és heterogén természetű főiskolai intézmények egyesíttetnek, természetes és elengedhetetlen, hogy az egyesitett szervezetben az eddig is egyetemi rangon lévő közgazdaságtudományi kar eddigi állásának megfelelő sorolást kapjon, aminek abban is kifejezésre kell jutnia, hogy a rektorátus sorrendjében is elsőbbség illesse meg, legalább as azon intézmények között, amelyek eddig mint főiskolák és nem mint egyetemi karok szerepéltek. , Indokolja a rektorátusra való ezt az elsőbbségi jogot az a kétségtelenül nagyjelentőségű