Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-268

Az országgyűlés képviselőházának 26 hang a jobboldalon: Ma is!) A mai nap folya­mán történt meg velem, aki valamikor annak a vármegyének az élén állottam, hogy amikor Pesthy Pál t. képviselőtársam a miniszterelnök úr külföldi útjával kapcsolatban azt indítvá­nyozta, hogy a vármegye szavazzon bizalmat a miniszterelnök úrnak, magam és pártom is hozzájárultunk ahhoz, hogy ez a nyilatkozat, illetve köszönet kvázi egyhangúlag jöjjön létre a miniszterelnök úr római útjáért. Kizárólag csak ezért járultunk ehhez hozzá, de a belpoli­tikát illetőleg elveink teljes fenntartásával. (Úgy van! half elől) Két héttel ezelőtt, április 11-én, itt a par­lamentben egy interpellációmban a belügymi­niszter úrnak a patikaengedélyezések tárgyá­ban követett eljárást tettem szóvá. Eseteket soroltam fel. amelyekben bebizonyítottam azt, hogy a belügyminiszter úr tisztán és kizárólag pártszempontokat tart szem előtt az egyes ese­tekben és így a belügyminiszter úr nem azo­kat az elveket követi, amelyeket hirdet, hogy tudniillik mindenkor az arra rászoruló érdeme­seket juttatná patikajogokhoz. A belügymi­niszter úrnak nem állt módjában ezeket itt megcáfolni, ellenben a kormánypárt Tolna vár­megyei lapjában erre az interpellációmra meg­jelent egy nyilatkozat, amelyben egy gyógy­szerész az érdekelt »Megjegyzések egy parla­menti interpellációra« címen azt a támadást intézte ellenem, hogy engem eljárásomban pártpolitika vezetett, mert ő az egységes párt élharcosa, ezért én az ő anyagi romlására török s ellene embervadászat folyik, ö ez ellen volt kénytelen a hatóságokhoz folyamodni, amely hatóságoknak a közbenlépésével sikerült a bel­ügyminiszter úrnak egy olyan intézkedését ki­csikarni ebben a patikaügyben, hogy Tolna községben a második gyógyszertár engedélye­zését a belügyminiszter úr az autonóm legitim szervek javaslatával szemben nem hagyta jóvá. Ezen támadással kapcsolatban más mód nem állván rendelkezésemre, helyreigazítást kértem a lapban, hogy engem ebben a kérdés­ben semmiféle politika nem vezetett, s valótlan minden olyan állítás, mintha én embervadá­szatot folytatnék. Ennek a rektifikációnak, amelynek minden egyes lap mindenkor helyet szokott adni, a tolnamegyei kormánypárti lap nem adott helyet, ellenben azt írta, hogy ad helyet a nyilatkozatomnak, ha megfizetem. (Felkiáltások a baloldalon: Ott wan a bíróság!) Természetesen a Tolnamegyei újság nem ingyen dicséri a kormányt, mert ezért is szub­venciót kap, sőt minthogy itt van Kelemen Kornél t. barátom, megemlítem, hogy a testne­velés érdekében kifejtett propagandáért is kö­vetelt a községtől előfizetést és ilyen^ parancs vagy rendelkezés ment ki annak idején az al­ispántól. Sőt tovább megyek. Szekszárd városától, amely nagy deficittel küszködik, attól a Szek­szárd várostól, amely a múlt tavasszal mező­gazdasági kiállítást rendszett, a kiállítás,pro­pagálására, amely kiállítás deficittel végző­dött, ez a kormánypárti lap, amely a kormány dicséretéért, még pedig egyszerű testnevelési vagy pedig mezőgazdasági kiállítási propagan­dáért is pénzt kér, helyreigazításokat is csak pénzért hajlandó megtenni. (Peyer Károly: Ott van a bíróság!) En, hogy magamat igazoljam, Tolna vár­megye mai közgyűlésén interpellációt jegyez­tem be az alispánhoz, amelyben igazolni akar­tam azt, hogy igazságtalan az a támadás, amely 8. ülése 193U április 27-én, pénteken. 511 ! engem ért, hogy kvázi megvádoltattam azzal, hogy en embervadászatot folytatok, mert ebben a kérdésben a legitim szervek az alispán és a törvényhatósági bizottság és hogy az alispán es a törvényhatósági bizottság indítványára, javaslatára és határozatára nekem semmi néven nevezendő ingerenciám vagy befolyásom nem volt, ezt meg sem kíséreltem. Ezt lett volna hi­vatva interpellációm bizonyítani és igazolni. (Kun Béla: Mi történt az elmondás körüH) Es megtörtént velem az, ami szokatlan, — és talán ez jelenti azt az új stílust, azt a rendszerválto­zást, amelyet Eckhardt Tibor t. képviselőtár­sam követel — hogy még ebben a vármegyében is, ahol még. sohasem fordult elő ilyesmi, meg­történt az, hogy a főispán egyszerűen, tekin­tettel arra hogy a belügyminiszter úrnak egy ténykedéséről lehet szó és azt a vita tárgyává tenni nem engedi, interpellációmat fel sem veszi a tárgysorozatba és egyáltalában nem en­gedi azt szóvátenni (Zaj balfelől. — Mikecz István: Az 1929:XXX. tc.-ben benne van, hogy csak írásban lehet beadni! Tessék megnézni! — Zaj.) Ezután, mint méltóztatnak tudni, követ­keztek a tárgysorozat további pontjai, így az alispáni időszaki jelentések, a testedzésről, a sportról, a szegényügytől végig, mindenre vo­natkozólag. En tehát az alispáni időszaki je­lentéshez kértem szót. Az alispáni időszaki je­lentéshez hozzászólva, az első mondat harma­dik szavánál, amidőn csak a patika szót kiej­tettem, a főispán tőlem megvonta a szót, egy­szerűen azzal az indokolással, hogy a patika szót kiejteni nem engedi. További vitának he­lye nem lévén, tőlem megvonta a szót. Ez az új stílus teljesen szokatlan, ez az új stílus nem jelenti azt a rendszerváltozást, ame­lyet mi kértünk és követeltünk. (Kun Béla: Garázdálkodás!) Lehet, hogy ebben a kérdésben kellemetlen igazságok jöttek volna felszínre, amelyek kellemetlenek lettek volna a főispán­nak és még kellemetlenebbek talán a belügy­miniszter úrnak. T. Képviselőház! Elnémítani, szóhoz sem engedni: ez nem jelenti azt, hogy nekik igazuk van, sőt éppen az ellenkezőjét jelenti. Ez mu­tatja, hogy baj van, (Zaj a baloldalon.) hogy ebben a tekintetben a legnagyobb igazságta­lanság történt. El akarnak némítani bennün­ket egy olyan vármegyében, amelynek közigaz­gatását én mindenkor kiemeltem, ahol akkor, amikor pártom tagjai a borsod-, vagy bihar­vármegyei brutalitások miatt nagyon sokszor szót emeltek, én voltam mindenkor az, aki Tolna vármegye közigazgatását, mint minta­képet, példaképet állítottam oda, hogy így kell kormányozni az országot. Mégis ma megtörtént, hogy egy kérdésben, ahol megtámadtattam azért, mert a parlamentben interpellációt in­téztem, megtámadtattam sajtójukban, sem helyreigazítást nem adnak, sem pedig azt nem engedték, hogy ott igazoljam eljárásomat és az indirekte megtámadott alispánt is, mert ebben a közleményben indirekte meg van támadva az alispán is, amikor azt mondja, hogy emberva­dászat folyik a háttérben másokkal, de előtér­ben, az élén énvelem. Ebben a kérdésben, pe­dig köztudomású, — amint méltóztatnak tudni — hogy javaslatot az alispán tesz, határozatot pedig a kisgyűlés hoz, nekem tehát igazolnom kell, hogy az alispánt az ő javaslatában, a kis­gyűlést az ő határozatában milyen indokok vezették, megkíséreltetett-e általában a befolyá­solás, történt-e bárki részéről intervenció. Eb­73*

Next

/
Thumbnails
Contents