Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-254

Az országgyűlés képviselőházának 25 ban tagja lett ennek a szövetkezetnek, tehát 100%-ig beváltották azt a tanácsot, amelyet a kereskedelemügyi miniszter úr adott nekik, az egész ország teherautófuvarozói egy szövetke­zetben tömörültek s ebből egyetlen egy sem maradt ki. Ettől kezdve a Mateosz. harmoniku­san együtt dolgozott a Máv.-val. Szerződést is kötöttek és egyik a másikat segíti ki fuva­rozás esetén. Megszűnt tehát a vasút és az autó harca, egymást támogatják. De az állandó gazdasági válság és a súlyos közterhek még így is na­gyon csökkentették a forgalmat; a taxiknál és a bérautófuvarozóknál ^ a kimutatás szerint 70%-os forgalomvisszaesés mutatkozik. Tönkre­mennek, mert nem bírják a nagy közterheket. De minden közül a legsúlyosabb — amit már említettem előbb — a bevezetett 100%-os útadó. Hiszen az az indok, amely akkoriban volt, — úgy vagyok értesülve, hogy az indok az volt, hogy a Máv. konkurrenciáját szüntes­sék meg s ezért kellett az útadót 100%-kai fel­emelni — ma már megszűnt, a Máv. és a Mateosz. egymást támogatva, együttesen bo­nyolítja le a teheráruforgalmat. Nincs tehát semmi nehézség, hogy ezt a felemelt útadót a régi nívóra állítsa vissza a miniszter úr s ez­által lehetővé tegye megint többszáz iparos­nak ipara gyakorlását. Állítom, hogy mivel így több autót fognak beállítani, a pénzügy­miniszter ur is feltétlenül megtalálja számítá­sát az adóhozam tekintetében. Sehol a világon nincs olyan nagy autóadó, mint nálunk. Utánanéztem statisztikai adatok alapján, hogy az egyes országok milyen autó­adót rónak ki, s azt látom, hogy a legtöbb or­szágban félakkora az autóadó, mint nálunk, sőt van olyan ország is, ahol csak harmadrésze a teher annak, ami nálunk. Kérem a pénzügy­miniszter urat, hogy a felemelt útadót azonnal törölje a súlyos helyzetben lévő teherautófu­varozók érdekében. Ma egy 10 tonnás szerel­vénynél az útadó 1400 pengőt tesz ki. További kommentárt ehhez nem is kell fűzni. Továbbá arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy az állam és a köz érdekében az 1928: VI. ^törvénycikkben bevezetett gépjármű­adó helyébe vezesse be a benzinadót. (Helyeslés balfelöl.) Előttem szólott képviselőtársam is, aki hasonló ügyben interpellált, kitért erre; a magam részéről nem akarok ezzel hosszan fog­lalkozni, csak annyit mondhatok, hogy az egész ország autóiparosai és mások is több oldalról felterjesztésekkel és kérvényekkel árasztották el a pénzügyminiszter urat az egyetlen igazságos adónem, a benzinadó beve­zetése érdekében. Természetesen hangsúlyozni kívánom, hogy ez az igazságos adómegoldás is csak akkor lesz helyes, ha az adókulcsot mél­tányosan állapítják meg, vagyis a benzinadóra való esetleges áttérés burkolt adóemelést ne jelentsen, mert ebben az esetben természetesen senki nem kívánhatja ezt az áttérést. Hiszen azért kívánják, hogy igazságos legyen és ne legyen olyan terhes az adó. Különösen kérném ezt a méltányosságot a közlekedési ipart űzők Hitelesítették : Gallasz Ágost Rudolf s. h. naplóbíraló-\ , ülése 193% március 21-én, szerdán. 43 számára, akiknek kenyere az ezzel az iparral való foglalkozás; ebben az esetben nézetem szerint rögtön előkerülne az a sok leállított kocsi, amely most garázsokban és egyéb helye­ken úgyszólván zsúfolva van elrejtve. Továbbmenve, többezer ipari munkásnak a kenyere lenne ezáltal biztosítva, mert szerin­tem nagyon sok ipar él ma az autóból. Ma az autó modern közlekedési eszköz, ma tényleg az autóépítési munkákra tértek át a kocsi­gyártók, kocsifényezők és egyéb iparosok, akiknek a kocsik gyártásához már nem sok közük van, tehát a modern közlekedési eszköz­zel, az autóval kapcsolatos munkákra tarta­nak igényt. Gömbös Gyula miniszterelnök úr megje­lent egy fényes autóklub vacsoráján és ott azt mondotta, hogy az autó ma már nem fényűzés, hanem az élet mindennapi szekere. Ha tehát az autó a miniszterelnök úr szerint is az élet mindennapi szekere, akkor nem illő, hogy ezt fényűzési és egyéb súlyos terhekkel sújtsák. Éppen ezért szükséges volna, hogy az autóipar érdekében mielőbb az iparosok segítségükre siessünk. Itt lesz nemsokára a Nemzetközi Vásár, legyen ez próbaköve az én interpellá­ciómban javasolt problémának, ahol már a le­szállított útadó és a bevezetett benzinadó érez­tetni fogja hatását. Olvastam a napokban, hogy az ausztriai Nemzetközi Vásáron két nap alatt 300 autót vásároltak. Ha nem is ilyen mértékben menne nálunk a dolog, de ha a pénzügyminiszter úr magáévá tenné az inter­pellációmban foglalt tényeket, meggyőződésem az, hogy a közeli Nemzetközi Vásáron hatal­mas, nagy lendületet venne a magyar autóipar, ami csak fokozódnék azzal, ha a kormány tá­mogatná ezt az iparágat. Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénz­ügyminiszter úrnak. Következik Homonnay Tivadar képviselő úr kétrendbeli interpellációja a kereskedelem­ügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr mindkét interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következik Dinnyés Lajos képviselő úr in­terpellációja. A képviselő úr nincs jelen, inter­pellációja törtöltetik. Mojzes János képviselő úr interpellációi­nak elmondására halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegy­zőkönyvet felolvasni! Brandt Vilmos jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha észre­vétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek je­lentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 11 óra 18 perckor.) Csikvándi Ernő $. h, ági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents