Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-268
Az országgyűlés képviselőházának 268. takra, mert ez lealacsonyító és megalázó az illető polgárra nézve. Mindenkinek meg kell hagyni egészséges politikai nézetét, mert csak akkor alakulhat ki egy államban egészséges közfelfogás, ha minden ember saját meggyőződését követheti, hiszen csak így van meg szerintem az állampolgárok egyenjogúsága. Nem le het az ifjúságot állásígérgetésekkel a Nemzeti Egység Pártjához csalogatni, nem lehet üzemi alkalmazottakat megfélemlítésekkel az egységes párthoz kényszeríteni, pedig éppen e napokban olvastam az egyik lapban, hogy még napszámosokat is csak akkor helyeznek el, ha az illetők belépnek az egységespártba. Azt hiszem, ez már szociális szempontból is lehetetlenség. Hozzám, mint a Józsefváros képviselőjéhez, nagyon sok szegény ember fordul, de én soha nem kérdezem, hogy milyen meggyőződésű vagy milyen pártban van az a szegény nyomorult munkanélküli. Ha rá van szorulva a támoa pártfogásra, tartozzék bármelyik pártba, nekünk nemzeti és képviselői kötelességünk, hogy befolyásunkkal és összeköttetésünkkel segítsünk azon a nyomorulton, hogy munkaalkalomhoz jusson. A mi pártunk elítél minden terrort, akár felülről, akár alulról jön. Minden erőnkkel képviseljük és támogatjuk a revíziós törekvést Szerintünk így, ahogy most van, életképtelen az ország. Csonka hazánk nem maradhat a mai határok mellett ebben az állapotban, hiszen az Üristen ezer évvel ezelőtt szabta meg Magyarország határait. De nemcsak területünkben vagyunk csonkák, hanem csonkák vagyunk alkotmányunkban is. A magyar királyságot vissza kell állítani, hogy a korona ragyogása sugározza be ismét a Kárpátoktól az Adriáig minden palota és nádfedeles kunyhó lakóját. A kereszténypárt a revízió érdekében sürgeti a jogfolytonosságot. Mi megértjük azt, hogy ellenségeink tiltakoznak ez ellen, de éppen^ ez a legnagyobb érv a mellett, hogy helyreállítsuk a jogfolytonosságot, mert ha nem tiltakoznának, akkor ez nekik jó volna, de mivel tiltakoznak, ebből kétségtelen, hogy ez a magyarság érdekét szolgálja. Szerintem a koronázás ténye Önmagában is szétpattantaná azt a vasgyűrüt, amely olyan szorosan fogja most össze csonka országunk határait körös-körül ellenségeinkkel. Isten és ember előtt jogunk van teljes alkotmányunkra és ezeréves határaink visszakövetelésére. Minthogy én nem látom a kormány gazdasági, közjogi és egyéb intézkedéseiben biztosítva azt, hogy ezek a kívánalmak bekövetkeznek, azért a költségvetést nem fogadom el, (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Téglássy Béla! Téglássy Béla: T. Ház! Az ország székesfővárosában az utóbbi időben megélénkült idegenforgalom a legteljesebb bizonysága annak, hogy Magyarországon rend és nyugalom van. Ez a rend a belügyminiszter úr erélyes és szakavatott tevékenységének a legteljesebb bizonysága. A legnagyobb elismeréssel és megbecsüléssel kell tekintenünk azt a tevékenységet, mely lebetővé teszi, hogy akkor, amikor Európában minden forrong, Magyarországon — ha a szociális válság és a gazdasági közállapotok megromlása megnehezítette is az élet járását — mégis az államélet nyugodt mederben folyik és az állam jogi és vagyoni biztonsága minden tekintetben meg van védve. A belügyminiszter úr tárcája csak két esztendővel ezelőtt duzzadt meg azzal az új probiématömkeléggel, amelyet az egészségügyi ' ülése 193k április 27-én, pénteken. 503 kérdések halmazata jelent. Nevezetesen az 1932:XII. te. az egészségügyi problémákat úgyszólván 100%-ig a belügyminiszter úr hatáskörébe utalta. A tárca ügykörébe tartozó munkafeladatokat talán három csoportba lehetné a leghelyesebben beosztani: 1. a preventív egészségügyi munkafeladatok; 2. a betegekről való gondoskodás; 3. a szociális biztosítás. A múlt évi költségvetési beszédemben alkalmam volt bőségesen kifejteni azokat az ellentéteket, amelyek a prevenció és kuráció költségei között költségvetésünkben mutatkoznak, és alkalmam volt kiemelni azt a tényt is, hogy preventív egészségügyi berendezkedésünk lényeges hiányosságának tekintem azt a tényt. hogy az új szervezési törekvések merőben idegenszerű meggondolások alapján történnek és nem veszik kellőkép figyelembe a már meglévő és jól bevált, prosperáló organizációk működését. Általában errenézve csak azt vagyok bátor újból hangsúlyozni, hogy a közigazgatás egységének megóvása érdekében azt látom célszerűnek és helyesnek, ha a közegészségügy vezetését a belügyminisztérium illetékes főosztálya látja el és ügykörének egyes részeit nem bízza alárendelt intézményekre. Ez alkalommal a szociális biztosítás pro; blémájával kívánok tüzetesebben foglalkozni és abban különösen az orvosi rend helyzetével. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A betegsegélyző pénztárak orvoskérdésének nemzetközi alapon való megvizsgálása a következő eredményekhez vezet: Az Oti. 1932. évi jelentéséből kitűnik, hogy az átlagos 600.000 — pontosan 599.929 — főnyi biztosított állománynak orvosköltségei 5,252.000 pengőt igényeltek, ugyanakkor a wieni hatalmas Arbeiter-Krankenversicherungs-Kasse 300 ezer biztosítottjának orvosellátása 3,700.184 schillingbe került. Németország legjelentékenyebb betegsegélyző pénztárainál pedig a helyzet a következőképpen alakult: Berlinben 428.785-ös taglétszám mellett az orvosi költségek abszolút számban kifejezve 8,088.239 márkát tettek ki, az egy tagra eső orvosi költség tehát 14-69 márka. Hamburgban 257.081-es taglétszám mellett az orvosi költségek abszolút számban kifejezve 5,907.504 márkát tettek ki, az egy tagra eső orvosi költség tehát 22*94 márka. Münchenben 198.840-es taglétszám mellett az orvosi költségek abszolút számban kifejezve 4,592.992 márkát tettek ki, az egy tagra eső orvosi költség tehát 23-18 márka. Drezdában 183.480-as taglétszám mellett az orvosi költségek abszolút számban kifejezve 3,725.545 márkát tettek ki, az egy tagra eső orvosi költség tehát 20-30 márka. Stuttgartban 133.099-es taglétszám, mellett az orvosi költségek abszolút számban kifejezve 2,649.48(1 márkát tettek ki, az egy tagra eső orvosi költség tehát 1991 márka. Kölnben 122.343-as taglétszám mellett az orvosi költségek abszolút számban kifejezve 2,400.611 márkát tettek ki, az egy tagra eső or vosi költség tehát 19.-90 márka. Nürnbergben 102.152 taglétszám mellett az orvosi költségek abszolút számban kifejezve 2,362.750 márkát tettek ki, az egy tagra eső orvosi költség tehát 22-14 márka. T. Ház! Ahhoz azonban, hogy e számokat összehasonlíthassuk s belőlük következtetéseket vonhassunk, előbb közös nevezőre kell őket hozni. Tudnunk kell mindenekelőtt azt, hogy a külföldi orvosi költségek tétele alatt az összes orvosok, orvostisztviselők költségei szerepelnek, holott az Oti. által kimutatott 5,252.000 72*
