Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-268

Az országgyűlés képviselőházának 268, ratlanul a világgazdaságba is, rákényszerül, hogy versenyre keljen a tengerentúli termelőkkel. A sokágú európai kis- és középüzem versenyhe száll tehát a tengerentúli munkamegosztásos nagyüzemekkel, sokszor egyszerre kénytelen küzdeni az Egyesült-Államok gabonagyáraival. Ausztrália óriás juhnyájaival és a hatalmas kanadai erdőgazdaságokkal. Es még hozzá az európai mezőgazdaság olyan földön termel, amelyet évszázados kihasználással már többékevésbbé kimerített, amelyen a csökkenő földhozadék törvényének megkerülése a lehető legnagyobb nehézségekkel jár.« Kétségtelen, «hogy ma a helyzet az, hogy az iparnál, a kereskedelemnél nagy összpontosítás folyik, úgy, hogy Európa ezen országában, Magyarországon és ebben a helyzetben, amelyben Magyarország ma van, a mezőgazdaságban a nagybirtok-rendszer fenntartása teljesen lehetetlen. De itt az a cél, hogy megmentsük a magyar népet, a magyar népnek munkalehetőséget teremtsünk. Ha a magyar intellektuális osztály elhelyezkedése új telepítéssel, tehát egy nagy meszemenő földreformmal függ össze, akkor másképen hogyan helyezik el az intellektuális osztályt, mit csináljanak vele? Beszélnek itt az egykéről és panaszkodnak miatta. Vájjon nem magától értődik az, hogy kitermelődik az egyke Baranyában és Somogyban, ahol nincs terjeszkedési lehetősége a kis parasztnak. Ne beszéljenek tehát erről, mert magával hozza az a körülmény, «hogy a kisparasztnak nincs életlehetősége, nem lát jövőt maga előtt, ,,, . .. L . Iparunk leépült. Azt mondjak, — hallottuk ma is — hogy van ipar- Tessék megnézni a textilipart, milyen munkabéreiket fizet, pedig nagyfokú privilégiumot élvez s olyan nagy vámok vannak, hogy azok nem engedik a konkurrenciát érvényesülni; mégis 10—12 pengő« munkabéreket ad a 15—16 éves leányoknak. Tessék, megnézni őket, kénytelenek az utcára menni s belekerülnek a prostitúcióba. Ez a védelmezett magyar textilipar. S így vagyunk a mezőgazdasággal is. Tessék tehát úgy venni a dolgokat, ahogy vannak. A problémát meg lehet oldani az iparban, a mezőgazdaságban is. De kétségtelen dolog ma már az egész világon, hogy a mezőgazdaság — úgy a háború utáni autarkiára felépített mezőgazdaság, mint pedig különösen a tengerentúli és oroszországi mezőgazdaság — úgy rendezkedett be és olyan állapotot teremtett a mezőgazdaság terén Európában, hogy itt versenyezni nem lehet. Mert ma a helyzet az, hogy nemcsak többet állítanak elő, nemcsak >sokat állítanak elő, nemcsak új területeket törtek fel és tettek termékenyekké, hanem mesterségesen^ is állítanak elő tápszereket, amilyeneket azelőtt előállítani nem tudtak. Valamikor Malthus, ez az angol pap, azt prédikálta; hogy nem lesz annyi élelem, hogy a föld el tudja tartani az embereket. Malthus teóriája régen megdőlt és akkor is megcáfolták. (Propper Sándor: Ma a kontrája van meg!) Ügy van! A kontrája van meg. Élelmiszer van hőven, de az emberek nem tudnak hozzájutni. Tehát fordított világ van, fordítottja annak, amiről Malthus száz esztendővel ezelőtt Angliában prédikált. Ma egészen fordított világ van, csak meg kellene keresni a módját annak, hogy mindenki hozzájusson az élelemhez, amely bőségben van és a ruházathoz. A mi megítélésünk, a mi programunk szeülése 193% április 27-én, pénteken. 481 rint a magyar nép, a magyar kisipar, a magyar középosztály számára nincs más megoldás, mint messzemenő földreform olyan telepítéssel, amelynek révén mindenféle foglalkozású .szellemi és fizikai munkás megél. Ezzel lehetséges új életet teremteni, másképpen kizsarolja ezt a társadalmat, az ország közönségének egy nagy részét a feudális nagybirtok és mégsem látja el az országot s továbbra is marad itt egy nagy tömegnyomor, egy tönkrement középosztály s nem tud elhelyezkedni a feleslegessé vált ipari és mezőgazdasági munkásság. Mii lesz tehát velünk? Megyünk a semmiségbe, a levegőbe, vagy pedig csinálunk valamit? Mi tehát azt követeljük, hogy messzemenő reformot csináljanak, olyant, amely elfogadható, ^rendes és olyan széles terjedelmű, hogy lehetővé teszi az ország népének a megélhetését. Beterjesztem a következő határozati javaslatot (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Olvassa): Tekintettel arra, hogy az 1920 : XXVI. te. alapján végrehajtott földbirtokrendezés nem oldotta meg azokat az időszerű reformokat amelyek az ország legnagyobb rétegét kitevő földmunkásság szociális és gazdasági felemelkedését lehetővé teszik, sőt azok elodázása, valamint az igazi földreform meghamisítása csak szaporította a megoldandó problémákat és súlyosbította a föld népe helyzetét, amely végeredményben az összes dolgozó rétegek daság fejlesztése, ha azt tervszerűen és a helyzetére kihat; tekintettel továbbá arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztése, ha azt tervszerűen és a birtokmegoszlás egészségesebbé tételének figyelembevételével hajtják végre, a leghatékonyabb eszköz a földmívesnép helyzetének megjavítására s ezáltal teherbíró- és fogyasztóképessége, valamint kulturális színvonala emelkedik, amely alapja lehet a hazai ipar nagyobb fejlődési lehetőségének s a diplomás ifjúság elhelyezkedésének: utasítsa az országgyűlés a kormányt, terjesszen be törvényjavaslatot a feudális jellegű egyházi és világi nagybirtokok kisajátításáról, a földmívesnép földhöz juttatás ár ól és a mezőgazdasági termelés átszervezéséről. Az országgyűlés az új földreform megalkotásánál a következő alapelveket határozza meg: 1. Minden egyházi és világi földbirtok hitbizományi és egyéb kötöttségének megszüntetését és ezen birtokok teljes kisajátítását. 2. Minden egyéb nagybirtok 200 holdon felüli részének kisajátítását. 3. A kisajátított területekből földhöz kell juttatni a földnélküli földmíveseket és gazdasági alkalmazottakat, valamint az olyan kisés törpebirtokosokat, akik egy család megélhetéséhez szükséges földbirtokkal nem rendelkeznek, 4. A kisajátított nagybirtokokat elsősorban új községek célszerű telepítésére kell felhasználni ott, ahol a viszonyok erre alkalmasak. 5. A mezőgazdasági termelés átszervezéséi termelési körzetenkint egységes üzemterv szerint. 6. A mezőgazdaság érdekeit figyelembevevő közlekedési politikát. A víziutak fejlesztését, folyamszabályozás és csatornahálózat kiépítése által. 7. Minden olyan szövetkezés hathatós tá-