Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-268

Az országgyűlés képviselőházának 268, ratlanul a világgazdaságba is, rákényszerül, hogy versenyre keljen a tengerentúli termelők­kel. A sokágú európai kis- és középüzem ver­senyhe száll tehát a tengerentúli munkamegosz­tásos nagyüzemekkel, sokszor egyszerre kény­telen küzdeni az Egyesült-Államok gabonagyá­raival. Ausztrália óriás juhnyájaival és a hatal­mas kanadai erdőgazdaságokkal. Es még hozzá az európai mezőgazdaság olyan földön termel, amelyet évszázados kihasználással már többé­kevésbbé kimerített, amelyen a csökkenő föld­hozadék törvényének megkerülése a lehető leg­nagyobb nehézségekkel jár.« Kétségtelen, «hogy ma a helyzet az, hogy az iparnál, a kereskedelemnél nagy összponto­sítás folyik, úgy, hogy Európa ezen országá­ban, Magyarországon és ebben a helyzetben, amelyben Magyarország ma van, a mezőgazda­ságban a nagybirtok-rendszer fenntartása tel­jesen lehetetlen. De itt az a cél, hogy megment­sük a magyar népet, a magyar népnek munka­lehetőséget teremtsünk. Ha a magyar intellek­tuális osztály elhelyezkedése új telepítéssel, te­hát egy nagy meszemenő földreformmal függ össze, akkor másképen hogyan helyezik el az intellektuális osztályt, mit csináljanak vele? Be­szélnek itt az egykéről és panaszkodnak miatta. Vájjon nem magától értődik az, hogy kiterme­lődik az egyke Baranyában és Somogyban, ahol nincs terjeszkedési lehetősége a kis pa­rasztnak. Ne beszéljenek tehát erről, mert ma­gával hozza az a körülmény, «hogy a kisparaszt­nak nincs életlehetősége, nem lát jövőt maga előtt, ,,, . .. L . Iparunk leépült. Azt mondjak, — hallottuk ma is — hogy van ipar- Tessék megnézni a tex­tilipart, milyen munkabéreiket fizet, pedig nagyfokú privilégiumot élvez s olyan nagy vá­mok vannak, hogy azok nem engedik a kon­kurrenciát érvényesülni; mégis 10—12 pengő« munkabéreket ad a 15—16 éves leányoknak. Tessék, megnézni őket, kénytelenek az utcára menni s belekerülnek a prostitúcióba. Ez a védelmezett magyar textilipar. S így vagyunk a mezőgazdasággal is. Tessék tehát úgy venni a dolgokat, ahogy vannak. A problémát meg lehet oldani az iparban, a mezőgazdaságban is. De kétségtelen dolog ma már az egész vilá­gon, hogy a mezőgazdaság — úgy a háború utáni autarkiára felépített mezőgazdaság, mint pedig különösen a tengerentúli és oroszországi mezőgazdaság — úgy rendezkedett be és olyan állapotot teremtett a mezőgazdaság terén Európában, hogy itt versenyezni nem lehet. Mert ma a helyzet az, hogy nemcsak többet ál­lítanak elő, nemcsak >sokat állítanak elő, nem­csak új területeket törtek fel és tettek termé­kenyekké, hanem mesterségesen^ is állítanak elő tápszereket, amilyeneket azelőtt előállítani nem tudtak. Valamikor Malthus, ez az angol pap, azt prédikálta; hogy nem lesz annyi élelem, hogy a föld el tudja tartani az embereket. Malthus teóriája régen megdőlt és akkor is megcáfol­ták. (Propper Sándor: Ma a kontrája van meg!) Ügy van! A kontrája van meg. Élelmi­szer van hőven, de az emberek nem tudnak hozzájutni. Tehát fordított világ van, fordí­tottja annak, amiről Malthus száz esztendővel ezelőtt Angliában prédikált. Ma egészen for­dított világ van, csak meg kellene keresni a módját annak, hogy mindenki hozzájusson az élelemhez, amely bőségben van és a ruházat­hoz. A mi megítélésünk, a mi programunk sze­ülése 193% április 27-én, pénteken. 481 rint a magyar nép, a magyar kisipar, a ma­gyar középosztály számára nincs más megol­dás, mint messzemenő földreform olyan tele­pítéssel, amelynek révén mindenféle foglalko­zású .szellemi és fizikai munkás megél. Ezzel lehetséges új életet teremteni, másképpen ki­zsarolja ezt a társadalmat, az ország közönsé­gének egy nagy részét a feudális nagybirtok és mégsem látja el az országot s továbbra is marad itt egy nagy tömegnyomor, egy tönkre­ment középosztály s nem tud elhelyezkedni a feleslegessé vált ipari és mezőgazdasági mun­kásság. Mii lesz tehát velünk? Megyünk a sem­miségbe, a levegőbe, vagy pedig csinálunk va­lamit? Mi tehát azt követeljük, hogy messze­menő reformot csináljanak, olyant, amely el­fogadható, ^rendes és olyan széles terjedelmű, hogy lehetővé teszi az ország népének a meg­élhetését. Beterjesztem a következő határozati javas­latot (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Olvassa): Tekintettel arra, hogy az 1920 : XXVI. te. alapján végrehajtott földbirtokrendezés nem oldotta meg azokat az időszerű reformokat amelyek az ország legnagyobb rétegét kitevő földmunkásság szociális és gazdasági felemel­kedését lehetővé teszik, sőt azok elodázása, valamint az igazi földreform meghamisítása csak szaporította a megoldandó problémákat és súlyosbította a föld népe helyzetét, amely végeredményben az összes dolgozó rétegek daság fejlesztése, ha azt tervszerűen és a helyzetére kihat; tekintettel továbbá arra, hogy a mezőgaz­daság fejlesztése, ha azt tervszerűen és a birtokmegoszlás egészségesebbé tételének fi­gyelembevételével hajtják végre, a leghatéko­nyabb eszköz a földmívesnép helyzetének meg­javítására s ezáltal teherbíró- és fogyasztó­képessége, valamint kulturális színvonala emelkedik, amely alapja lehet a hazai ipar nagyobb fejlődési lehetőségének s a diplomás ifjúság elhelyezkedésének: utasítsa az országgyűlés a kormányt, ter­jesszen be törvényjavaslatot a feudális jellegű egyházi és világi nagybirtokok kisajátításá­ról, a földmívesnép földhöz juttatás ár ól és a mezőgazdasági termelés átszervezéséről. Az országgyűlés az új földreform megal­kotásánál a következő alapelveket határozza meg: 1. Minden egyházi és világi földbirtok hitbizományi és egyéb kötöttségének megszün­tetését és ezen birtokok teljes kisajátítását. 2. Minden egyéb nagybirtok 200 holdon fe­lüli részének kisajátítását. 3. A kisajátított területekből földhöz kell juttatni a földnélküli földmíveseket és gazda­sági alkalmazottakat, valamint az olyan kis­és törpebirtokosokat, akik egy család megélhe­téséhez szükséges földbirtokkal nem rendel­keznek, 4. A kisajátított nagybirtokokat elsősor­ban új községek célszerű telepítésére kell fel­használni ott, ahol a viszonyok erre alkal­masak. 5. A mezőgazdasági termelés átszervezéséi termelési körzetenkint egységes üzemterv szerint. 6. A mezőgazdaság érdekeit figyelembe­vevő közlekedési politikát. A víziutak fejlesz­tését, folyamszabályozás és csatornahálózat kiépítése által. 7. Minden olyan szövetkezés hathatós tá-

Next

/
Thumbnails
Contents