Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-254

^^ 40 Az országgyűlés képviselőházának 25 net kapott, addig 1 a magyar gazda egy mássá búzáért 4000 kalóriás szenet is icsak. 7 mázsát kapott, azóta pedig az ariány még sokkal rcnsz­szabb lett, mert azóta a búzaárak nagyon sok­kal estek. Itt az egyedüli mentség: tessék az üzemanyag árát leszállítani. De van még egy dolog, amellyel segíthe­tünk, a ibajon és ez a köztérnek leszállítása. Tudom, mi erre a válasz. Az a válasz, hogy nem telik, az államnak nincs módjában a köz­terheket csökkenteni. Leszek bátor rámutatni több olyan forrásra, amelyből lehet még be­vételt csinálni és ahol lehet megtakarítani nagyon sokat, ahol a (kormány nem olyan szűkkeblű, mint a gazdával és a kisemberrel szemben. Vagyok bátor rámutatni egy nagy forrásra. (Mojzes János: Az egésiz sajtó ki­vonult!) Miért ne tegyék-, ia miniszter urak sincsenek itt, miért legyen itt a sajtó? T. Ház! Itt van az 1921 1 es vagyonváltság! Akik akkor a ^hatóságok erősebb vagy gyen­gébb pressziójára, rábeszélésére kifizették a vagyonváltságot, azok hiába fizették ki és még adósságot is csináltak. Akik pedig előre érezték, hogy később mindig az fog előnyben részesülni, aka nem pontos fizető és egyálta­lán nem^ fizető, azok — az adóimorál nagyobb dicsőségére — ma nevetnek mint balekeken azokon, akik adójukat kifizették. De vannak itt imás eszközök is. Számtalanszor rámutat­tam például arra, hogy amikor az egész or­szág ilyen nyomorúságban van, miért ne le­hetne a nagy fizetéseket maximálni. Miért ne lehetne azt mondani, hogy az államtól, vagy az állammal kapcsolatos intézménytől senki nagyobb fizetést, mint mondjuk, a IV. vagy V. fizetési osztálynak megfelelőt nem kaphat. Miért kapunk mi tiszteletdíjat? Tizen lógunk -- r bocsánatot kérek a kifejezésért — itt a Képviselőházban. Miért adnak a képviselőnek fizetést? Tessék jelenléti díjat adni a képvi­selőnek. (Helyelés a baloldalon és a középen.) Itt vannak az éjjeli ülések. Mibe kerül az or­szágnak ez a világítás, a fűtés és mibe kerül­nek a pótlékok? Az volt az indokolás, azért, mert a miniszterek nappal nem jöhetnek. Méltóztassék megnézni, hányan vannak itt. (Zaj.) De rámutatok még egynéhány forrásra, amelyekből vehetjük a pénzt. (Bakovszky Ti­bor: Vida Jenő!) Ma is több államtitkárunk van, mint Nagy-Magyarországon volt. Megyek tovább. Azelőtt elég volt néhány törvényha­tóságra, 2—3 törvényhatóságra egy főispán. Most minduntalan külön-külön a törvényható­ságokra új főispánok jönnek. De mibe kerül ez a tűzzel-vassal való pártszervezés, a népnek begyömöszölése az úgynevezett nemzeti egy­ségbe? (Zaj.) De nem akarnak belemenni sze­gények, mert ők nagyon jól tudják, hogy ebben a nemzeti egységben ők tönkremennek, a kar­tellek pedig virágzanak. És tudják nagyon jól, hogy mióta ez a kormány hatalomra jött, azóta az agrárolló, az ígéretek elképzelhetetlen hal­mozása ellenére óriási módon kinyílt. És hon­nan van erre a szervezkedésre a sok pénz? Pe­dig pénz van rengeteg. (Egy hang a középen: Holf) Példát mondok a képviselő úrnak. Az én választókerületemben például eddig egy jól fizetett élharcos, egy titkár végezte a pártszer­vezést. Ez nem boldogult. Most odaküldtek ínég három másikat, hogy muszáj megcsinálni. (Derültség.) Bocsánatot kérek, de hogy ez az adminisztráció mibe kerül, azt én el sem tudom képzelni, és csak azon csodálkozom, hogy eb­ben a nyomorult országban ilyen lehetetlen .pénzbőség áll erre a célra rendelkezésre. U. ülése 19 3 U március 21-én, szerdán. T. Ház! Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, tessék hozzányúlni ezekhez a dolgokhoz. (Szabóky Jenő: Állástalan fiatalság.) Ha erre vannak az élharcosok, rendben van. (Mojzes János: Máshol kell őket elhelyezni. — Nagy zaj.) Tisztelettel arra kérem a kormányt, mél­tóztassék ezen a kérdésen akként segíteni, hogy ne ennek a szegény népnek a szájából vegyük el ismét a mindennapi kenyeret, ha­nem méltóztassék ezen a dolgon azokkal az eszközökkel segíteni, amelyekre rámutattam. Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénz­ügy- és a földmívelésügyi miniszter uraknak. Következik Müller Antal képviselő úr in­terpellációja. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék az interpelláció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »Interpel­láció a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr­hoz» a vasárnapi és ünnepnapi munkaszünet ügyében. 1. Hajlandó-e a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr az általa már többször megígért vasárnapi és ünnepi munkaszünetről szóló törvénytervezetet még március hó folyamán a Ház elé terjeszteni. 2. Hajlandó-e a legteljesebb munkaszünet mellett állást foglalni? Müller Antal s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Müller Antal: T. Képviselőház! Általános óhaj a vasárnapi és az ünnepnapi munkaszü­net szabályozása. Ez a kérdés itt a Házban is már több ízben szóba került. Kóródi-Katona János t. képviselőtársam is interpellált mái­ebben az ügyben. De megmozdult az egész tár­sadalom is, hogy miképpen lehetne nekünk is úgy szabályozni ezt a kérdést, amint ez mai­sok államban teljes szabályozást nyert. Meg­mozdult az ország vallásos érzésű népe. Feliratok készültek és küldöttségek jártak az illetékes minisztériumokban, hogy úgy mint egyéb országokban, nálunk is tökéletes legyen a vasárnapi munkaszünet. Kérdem, miért nem lehet éppen Szent István országában a vasár­napi munkaszünetet megvalósítani? Talán annyi itt a munkalehetőség, hogy nem lehet azt hat napon át elvégezni? Áz Úristen ebben az intézkedésében is mint minden intézkedésében tökéletes volt. Az emberi szarvezet úgy van berendezve, hogy minden hetedik napon szük­sége van a pihenésre. Ezenkívül minden ember­nek szüksége van arra, hogy a vasárnapot megszentelhesse. (Ügy van! Ügy van! a jobb­oldalon és a középen.) Vallási szempontból is szükség van arra, hogy megkülönböztessük az Ür napját a hétköznapoktól. Annak az ember­nek, aki hat napon át dolgozott és fáradt, adas­sék meg az, hogy vasárnapon, a hetedik napon úgy testileg, mint lelkileg megtisztuljon. (Ügy van! Űgy van! a jobboldalon és a középen.) T. Ház! A genfi munkaügyi szervezet már 1921-ben hozott egy határozatot, amelyben a munkaszüneti napról szólott. Ezt a határozatot eddig már 22 állam ratifikálta. A vallási szemponton kívül egészségügyi szempontból is fontos, hogy a test és a lélek együtt pihenjen és ünnepelhessen. De szociális szempontból is szükség van arra, hogy mód adassék annak a szegény embernek, hogy testi és lelki megtisztuláson eshessek át. Gazdasági szempontból pedig azért fontos a munkaszüneti nap, hogy a kipihent test fokozottabban bírja megint a következő hét mindennapi munkáját. A munkanélküliség szörnyű nagy méreteket öltött és — sajnos •— nem tudunk annyi munka­lehetőséget nyújtani, mint amennyi kellene. Ha

Next

/
Thumbnails
Contents