Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-254
Az országgyűlés képviselőházának 25. stb.-ket, es azok milyen helyzetben állnak ott? Most már tudják, hogy ha ők nem lesznek ott fejbólintók, ha nem 'mindenre mondanak igent és áment, akkor nem kapnak szállítási igazolványt, hanem akkor a másik, kapja a szállítási igazolványt. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Ha nem vetik magukat alá a közösség érdekeinek!) Azt láttuk a burgonyaügyben, hogy annak, aki csatlakozott, a burgonyáját nem vizsgáitált meg, a nem csatlakozónak azonban Budapesten ki kellett entente ^ a vágón burgonyáját és annak minden szemét külön vegyileg vizsgálták. Ez biztosítja ugyan a látszatát annak, mintha a kereskedelem figyelembe volma véve, valóban azonban ez nem áll. Valóban akkor állna, ha egyetlenegy törvényes érdekképviseletre bíznák ezeknek az érdekeknek a védelmiét, amely nem köt üzleteket, amelyet nem lehet megfenyegetni és amelyre nem lehet pressziót gyakorolni, úgy mint a műfaböhozatalnál. Azt gondolom, a mélyen t. minisizter úrnak valóban nem lehet más célja, minthogy azt a paritást, amelyet ő állít és amely egyedül teszi félig-meddig elfogadhatóvá ezt a részvénytársaságot, valóban megőrizhessük. Azt kérem a miniszter úrtól, méltóztassék ennek a nyugtalanságnak., ennek a gyanúnak, ezeknek a kétségeknek véget vetni s méltóztassék megengedni és lehetővé tenni azt, hogy ennek a kon ces sízi onált részvénytársaságnak minden szervében: a tanácsiban, az intéző-bizottságban és az ellenőrző-bizottságban a törvényes érdekképviselet által kirendelt olyan közeg foglalhasson helyet, akiben megbízhatunk, aki nem akar fát szállítani, nem akar fát eladni, hanem valóban a kereskedelem érdekében akarja az egész gesztiét ellenőrizni és kérjük, méltóztassék lehetővé tenni azt, hogy ha olyan eseteket tapasztalunk, amelyekben a részvénytársaság esetleg az eddig működő szerveknek elnézése, hanyagsága, vagy részrehajlása folytán a szabad forgalomnak nagyobb infrakcióját idézi elő, mint amilyet a miniszter úr elképzelt és mint amilyet eltűrni lehet, akkor a miniszter úrhoz fordulhassunk privátim vagy itt a Házban, és ezáltal biztosíthassuk az intézetnek zavartalan, kétség és gyanú nélkül való működését. Ebben a felfogásban voltam bátor az interpellációt az igen t. földmívelésügyi miniszter úrhoz intézni. (Helyeslés half elől.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy Éber Antal képviselő úr interpellációjával kapcsolatban a kapott felhatalmazásnak megfelelően Esterházy Móric grófnak a múlt héten tartott interpellációjára is válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Ami Éber Antal képviselőtársamnak az irányított gazdálkodásra vonatkozó elméleti és gyakorlati fejtegetéseit illeti, ezekkel most nem kívánok foglalkozni. Ha valóban intézményes megoldás elé kerülnének ezek a kérdések, akkor lesz módunkban ezekben a kérdésekben álláspontunkat leszögezni. Ami a konkrét kérdést illeti, amelyet fel méltóztatott vetni, annak az egy dunántúli erdőbirtokos gazdaságnak esetéről nincs tudomásom, azt megvizsgáltatom. Meg vagyok győződve arról, hogy a fennálló rendeletek értelmében a legmegfelelőbben és a leghelyesebben intéztetett az el, ha pedig nem intéztetett volna így el, — amit egyébként teljesen kizártülése 19SU március 21-én, szerdán. 27 nak látok — oda fogok hatni, hogy ez megfelelően megtörténjék. Ami pedig a törvényes kereskedelmi érdekképviseleti szerveknek a Fagazdasági Tanácsban ezekkel a farén deletekkel kapcsolatban való részvételét illeti, ez ellen nekem nincs semmi észrevételem, ezt elfogadhatónak tartom. Egészen határozott kijelentést csak azért nem tudok még tenni, mert meg kell vizsgálnom, hogy a kibocsátott rendeletek keretében ennek a kibővítésnek van-e lehetősége, nem kell-e újból a 33-as bizottság elé menni vele. Mondom, ezzel a résszel nem vagyok tisztában, de elvileg kijelentem erre vonatkozó készségemet. (Helyeslés jobbfelőL) Már most Esterházy Móric gróf képviselő úrnak interpellációjára térek át. Annyiszor volt már módomban itt is, a 33-as bizottságban is általánosságban, valamint Esterházy képviselő úr interpellációival és felszólalásaival kapcsolatosan is ezzel a kérdéssel foglalkozom, hogy már nem tartom szükségesnek, hogy ezekre a kérdésekre vonatkozólag általánosságiban nyilatkozzam. Egyet azonban le akarok szögezni. Itt csak egyről volt szó: a magyar fának jobb árakat, vagy legalábbis a most fennálló árakat biztosítani, hogy árletörések ne legyenek lehetségesek, mégpedig azzal az igyekezettel, hogy ez a fogyasztóközönség felé drágítólag ne hasson. Az erdőtermelő tehát, aki a saját egyéni, anyagi szempontjából, a maga gazdaszempontjából nézi ezt, semmi körülmények között nem emelhet ez ellen kifogást. Igyekeztem ezt a konstrukciót úgy megoldani, hogy a kereskedelemnek az adott lehetőségek között a legnagyobb és legmesszebbmenő szabadságot biztosítsam, hiszen csak olyan szerv konstruálta tott, amely bizonyos ár kínálatával nem teszi lehetővé, hogy mások alacsonyabb árakat fizessenek a gazdáknak. Ennyiben tényleg korlátozva van a kereskedelem szabadsága, hogy tudniillik ennél az árnál olcsóbban, mint amennyit ez a szerv kínál, — amit az erdőgazdasági tanács, illetőleg a földmívelésügyi miniszter állapít meg — nem vásárolhat fát az erdőbirtokostól. Elismerem, ennyiben a szabadság korlátozva van, de éppen az volt a cél, hogy ezt a szabadságot, igenis, korlátozzuk. Hiszen abból az 50 millió volumenből, amelyet a magyar fogyasztóközönség ebben az országban tűzifáért kifizet, az erdőbirtokos, aki emellett rengeteg munkaalkalmat is nyújt — mert nincs a mezőgazdaságnak más olyan ága, amely aránylag olyan sok munkást foglalkoztatna (Ügy van! a jobboldalon.) és ahol olyan kicsiny százalék maradna meg a termelőnek — eddig csak 20 milliót kapott, a többi a fogvasztó és az erdőbirtokos közötti manipulációban (ment el. Azt akarom tehát, hogy az erdőbirtokos többet kapjon, mint ma, ezért ebbe a Spannungba szándékolom beletolni a ím agyar erdőbirtokost. Igyekeztem ehhez a legjobb szándékkal,' a legjobb akarattal a koncepciót: megalkotni, melyet tulaj dionképpen nem is magam alkottam meg. hanem elfogadtam a Magyar Erdőbirtokosok Egyesülete kiküldöttjének, az úgynevezett Fagazdasági Tanácsnak a javaslatait. A szerződésnek és a megállapodásnak egyetlenegy pontja : sincs, amely nem ennek a Fagazdasági Tanácsnak, az ebben résztvevőknek javaslata alánján, azoknak konszenzusával és hozzájárulásával jött volna létre. Ezeket akartam csak röviden és általánosságban megjegyezni. Esterházy Móric képviselő úr azt a konkrét 4*
