Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-262
Az országgyűlés képviselőházának 262. dulák megvoltak jelölve. (Fábián Béla: Ez mindenütt így van Magyarországon.) E mellett olyanok voltak a cédulák, hogy azokon még a legjobb akarattal sem lehetett változtatást eszközölni. Azután szóvá tettem azt is, hogy az a főszolgabíró, aki az 1886:XXIL te. 47. §-a értelmében ezeket a képviselőtestületi választásokat vezeti, mint elnök több szabálytalanságot követett el. A belügyminiszter úr erre azt a választ adta, hogy abban az esetben, ha a közigazgatási bíróság a szabálytalanságokat meg fogja állapítani intézkedni fog. A belügyminiszter úr az 1896:XXVI. te. 20. §-át teljesen tévesen értelmezi, mert a közigazgatási bíróság hatáskörébe csak a választási eljárásnak a megvizsgálása tartozik, de az, hogy egy közfunkciónárius a törvényeket lábbal tiporja, vagy a törvények tipr ás át megengedi, nem tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe, mert annak fegyelmi hatásköre nincs, hanem a belügyminiszter úr hatáskörébe tartozik. Ennélfogva, ha egy ilyen esetre rámutatunk, a belügyminiszter úrnak kötelessége azt megvizsgálni, mert nemcsak a választási eljárási szabálytalanságokról van szó, hanem arról is szó van, hogy esküt tett közigazgatási alkalmazottak törvénysértéseket engednek meg a maguk részéről. A választ nem veszem tudomásul. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Most pedig áttérünk a szóbeli interpellációk meghallgatására. Sorrend szerint következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a püspökladányi kishaszonbérlők ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz. A püspökladányi vall ás alapítványi uradalomból az 1924:VII. te. 9. §-a harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a foldbirtokreform során a püspökladányi földigénylők nem megváltás útján, hanem hosszúlejáratú kishaszonbérlet útján juttattak földhöz. E juttatásnak, mint az 1928:XLI. te. indokolása mondja, az volt a célja, hogy »ezáltal őket megélhetésükben támogassa s legalább minimális létfenntartási alapot biztosítson.« Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy az Ofb. 18.408/1933. számú végzése alapján a püspökladányi községi elöljáróság javaslatára 438 kishaszonbérlőtŐl Hajdú vármegye gazdasági albizottsága útján 1932 október 1-jei hatállyal a részükre juttatott kishaszonbérlet elvétetett? Hajlandó-e sürgős vizsgálatot elrendelni a földmívelésügyi miniszter úr ebben az ügyben annak kiderítése végett, hogy mi tette szükségessé ezen fagykár, aszálykár, rozsda, üszög és árvíz által az előző években rendszeresen sújtott kishaszonbérlőkkel szemben a haszonbérletnek az elvételét, az eljárás során betartattak-e az idevonatkozó törvényes rendelkezések, különösen pedig az 1150/1932. M. E. számú rendelet 4. és 5. $-ainak intézkedései? Tudomásom van arról, hogy ezek akishaszonbérlők nem a »fizetőkészség« hiánya miatt, hanem a fenti elemi károk folytán a »fizetőképesség« hiánya miatt maradtak hátralékban. Az elemi csapások több évben megfosztották őket munkájuk eredményétől. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. ilése 193A. évi április 18-án, szerdán 21 S Ezenkívül a vagyonváltság-búzaárak és a terményárak között lévő tényleges árkülönbség, a per-, zárlat- és végrehajtási költségek is fokozták ezen hátralékok kialakulását. Püspökladány kishaszonbérlői a legkétségbeesettebb lelkiállapottal néznek a reájuk kö : vetkező tavasz elé. Hajlandó-e a miniszter úr minden lehetőt elkövetni, hogy az önhibájukon kívül késedelembe esett s fizetőképességükről még a legutolsó időkben is tanúságot tevő 438 kishaszonbérlő ügye haladéktalanul felülvizsgáltassák, az elkövetett hibák jóvátétessenek és Püspökladány szociális életének a nyugalma a kishaszonbérletek visszaadásával sürgősen biztosíttassák 1 ? Hajlandó-e a miniszter úr — törvényes rendelkezéseket esetleg figyelmen kívül hagyó — gazdasági albizottság, illetve elöljárósági tagok ellen az eljárást is folyamatba tétetni? — Hegymegi Kiss Pál s. k. képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il leti a szó. Hegymegi Kiss Pál; T. Ház! Végtelen sajnálatomra nincsen szerencsém a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hiszen amikor ilyen kérdéseket, amelyek a bajbajutott magyar földmívelőnép sorsával vannak kapcsolatban, tárok a t. Ház elé, a földmívelésügyi miniszter úr rendesen hiányzik. Egyetlenegy ilyen interpellációt tudtam a miniszter úr jelenlétében előadni: a csengerújfalusi sérelmek ügyében. Most egy más ilyen kérdést szerettem volna a Ház elé hozni, amelyre a földmívelésügyi miniszter úrtól választ kívántam volna. Végtelen sajnálatomra azonban, úgy látszik, hogy talán valami vacsora vagy más egyéb, fontosabb a földmívelésügyi miniszter úrnak, (Lukács Béla: A terményértékesítés! A földmívelők érdekében dolgozik!) mint hogy ezekben a kérdésekben nekünk bizonyos felvilágosításokat és megnyugtató kijelentéseket adjon. Annyival is inkább sajnálom ezt, mert ez a kérdés, amelyet idehozok, egyáltalában nem pártpolitikai célokat szolgál. Azért hozom ide a kérdést, mert nem is hozhatom máshová, mert annak a szegény földmívestársadalomnak, amelynek ilyen kirivó esete az országban igen számos van, ma már nines más remédiuma, mint a parlament, amelytől reméli, hogy ha ezek a kérdések feltáratnak, akár törvény útján, akár pedig megfelelő kormányintézkedések útján. — mert már mindenre van felhatalmazás — mégis valami segítség nyujtatik. Az eset, amelyről szólni kívánok, a püspökladányi kisnaszonbérlők esete. A yallásalapítvány közel 400 embert egyszerűen kimozdított haszonbérlet-földjéből és most közel 400 család teljesen kenyér nélkül van, egyáltalában semminémíí életlehetősége sincsen. Az 1924: VII. te. 9. §-ának harmadik bekezdése akként rendelkezik, hogy az ilyen vallásalapítványok és az ezekhez hasonló alapítványok birtokaiból nem történik földhözjuttatás, hanem itt hosszabb időtartamra bizonyos kishaszonbérletet létesítettek. így létesítettek annak idején ilyen kishaszonbérieteket és körülbelül 51.000 hold föld az, ami erre a célre igénybevétetett. Már a haszonbér meghatározásánál is hibák voltak, mert ez a búza pénzbeli egyenértékére volt megállapítva, már pedig tudjuk, hogy ebben a tekintetben a vagyonváltságbúza ára mindig magasabb, mint a helyi piaci 40
