Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-262

Az országgyűlés képviselőházának 262. dulák megvoltak jelölve. (Fábián Béla: Ez mindenütt így van Magyarországon.) E mellett olyanok voltak a cédulák, hogy azokon még a legjobb akarattal sem lehetett változtatást esz­közölni. Azután szóvá tettem azt is, hogy az a fő­szolgabíró, aki az 1886:XXIL te. 47. §-a értel­mében ezeket a képviselőtestületi választáso­kat vezeti, mint elnök több szabálytalanságot követett el. A belügyminiszter úr erre azt a vá­laszt adta, hogy abban az esetben, ha a köz­igazgatási bíróság a szabálytalanságokat meg fogja állapítani intézkedni fog. A belügymi­niszter úr az 1896:XXVI. te. 20. §-át teljesen tévesen értelmezi, mert a közigazgatási bíró­ság hatáskörébe csak a választási eljárásnak a megvizsgálása tartozik, de az, hogy egy köz­funkciónárius a törvényeket lábbal tiporja, vagy a törvények tipr ás át megengedi, nem tar­tozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe, mert annak fegyelmi hatásköre nincs, hanem a belügyminiszter úr hatáskörébe tartozik. En­nélfogva, ha egy ilyen esetre rámutatunk, a belügyminiszter úrnak kötelessége azt meg­vizsgálni, mert nemcsak a választási eljárási szabálytalanságokról van szó, hanem arról is szó van, hogy esküt tett közigazgatási alkal­mazottak törvénysértéseket engednek meg a maguk részéről. A választ nem veszem tudomásul. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Most pedig áttérünk a szóbeli interpellá­ciók meghallgatására. Sorrend szerint következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a földmívelés­ügyi miniszter úrhoz a püspökladányi kisha­szonbérlők ügyében. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz. A püspökladányi vall ás alapítványi urada­lomból az 1924:VII. te. 9. §-a harmadik bekez­désében foglalt rendelkezés alapján a foldbir­tokreform során a püspökladányi földigénylők nem megváltás útján, hanem hosszúlejáratú kishaszonbérlet útján juttattak földhöz. E jut­tatásnak, mint az 1928:XLI. te. indokolása mondja, az volt a célja, hogy »ezáltal őket megélhetésükben támogassa s legalább mini­mális létfenntartási alapot biztosítson.« Van-e tudomása a földmívelésügyi minisz­ter úrnak arról, hogy az Ofb. 18.408/1933. számú végzése alapján a püspökladányi községi elöl­járóság javaslatára 438 kishaszonbérlőtŐl Hajdú vármegye gazdasági albizottsága útján 1932 ok­tóber 1-jei hatállyal a részükre juttatott kis­haszonbérlet elvétetett? Hajlandó-e sürgős vizsgálatot elrendelni a földmívelésügyi miniszter úr ebben az ügyben annak kiderítése végett, hogy mi tette szüksé­gessé ezen fagykár, aszálykár, rozsda, üszög és árvíz által az előző években rendszeresen sújtott kishaszonbérlőkkel szemben a haszon­bérletnek az elvételét, az eljárás során betar­tattak-e az idevonatkozó törvényes rendelkezé­sek, különösen pedig az 1150/1932. M. E. számú rendelet 4. és 5. $-ainak intézkedései? Tudomásom van arról, hogy ezek akis­haszonbérlők nem a »fizetőkészség« hiánya miatt, hanem a fenti elemi károk folytán a »fizetőképesség« hiánya miatt maradtak hátra­lékban. Az elemi csapások több évben megfosz­tották őket munkájuk eredményétől. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. ilése 193A. évi április 18-án, szerdán 21 S Ezenkívül a vagyonváltság-búzaárak és a terményárak között lévő tényleges árkülönb­ség, a per-, zárlat- és végrehajtási költségek is fokozták ezen hátralékok kialakulását. Püspökladány kishaszonbérlői a legkétség­beesettebb lelkiállapottal néznek a reájuk kö : vetkező tavasz elé. Hajlandó-e a miniszter úr minden lehetőt elkövetni, hogy az önhibájukon kívül késedelembe esett s fizetőképességükről még a legutolsó időkben is tanúságot tevő 438 kishaszonbérlő ügye haladéktalanul felülvizs­gáltassák, az elkövetett hibák jóvátétessenek és Püspökladány szociális életének a nyugalma a kishaszonbérletek visszaadásával sürgősen biz­tosíttassák 1 ? Hajlandó-e a miniszter úr — törvényes ren­delkezéseket esetleg figyelmen kívül hagyó — gazdasági albizottság, illetve elöljárósági ta­gok ellen az eljárást is folyamatba tétetni? — Hegymegi Kiss Pál s. k. képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il leti a szó. Hegymegi Kiss Pál; T. Ház! Végtelen saj­nálatomra nincsen szerencsém a földmívelés­ügyi miniszter úrhoz, hiszen amikor ilyen kérdéseket, amelyek a bajbajutott magyar földmívelőnép sorsával vannak kapcsolatban, tárok a t. Ház elé, a földmívelésügyi miniszter úr rendesen hiányzik. Egyetlenegy ilyen in­terpellációt tudtam a miniszter úr jelenlété­ben előadni: a csengerújfalusi sérelmek ügyé­ben. Most egy más ilyen kérdést szerettem volna a Ház elé hozni, amelyre a földmívelés­ügyi miniszter úrtól választ kívántam volna. Végtelen sajnálatomra azonban, úgy látszik, hogy talán valami vacsora vagy más egyéb, fontosabb a földmívelésügyi miniszter úrnak, (Lukács Béla: A terményértékesítés! A föld­mívelők érdekében dolgozik!) mint hogy ezek­ben a kérdésekben nekünk bizonyos felvilá­gosításokat és megnyugtató kijelentéseket ad­jon. Annyival is inkább sajnálom ezt, mert ez a kérdés, amelyet idehozok, egyáltalában nem pártpolitikai célokat szolgál. Azért hozom ide a kérdést, mert nem is hozhatom máshová, mert annak a szegény földmívestársadalom­nak, amelynek ilyen kirivó esete az országban igen számos van, ma már nines más remé­diuma, mint a parlament, amelytől reméli, hogy ha ezek a kérdések feltáratnak, akár törvény útján, akár pedig megfelelő kor­mányintézkedések útján. — mert már min­denre van felhatalmazás — mégis valami se­gítség nyujtatik. Az eset, amelyről szólni kívánok, a püs­pökladányi kisnaszonbérlők esete. A yallás­alapítvány közel 400 embert egyszerűen ki­mozdított haszonbérlet-földjéből és most kö­zel 400 család teljesen kenyér nélkül van, egyáltalában semminémíí életlehetősége sin­csen. Az 1924: VII. te. 9. §-ának harmadik bekez­dése akként rendelkezik, hogy az ilyen val­lásalapítványok és az ezekhez hasonló alapít­ványok birtokaiból nem történik földhözjut­tatás, hanem itt hosszabb időtartamra bizo­nyos kishaszonbérletet létesítettek. így léte­sítettek annak idején ilyen kishaszonbérie­teket és körülbelül 51.000 hold föld az, ami erre a célre igénybevétetett. Már a haszonbér meghatározásánál is hi­bák voltak, mert ez a búza pénzbeli egyenér­tékére volt megállapítva, már pedig tudjuk, hogy ebben a tekintetben a vagyonváltság­búza ára mindig magasabb, mint a helyi piaci 40

Next

/
Thumbnails
Contents