Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-259

Az országgyűlés képviselőházának 259, másikra a bankzárlattal ért véget és azóta a nyomorúság iskoláját járjuk. Éppen ezért, ezeknél az indokoknál fogva a pénzügyiminiszter úr válaszát nem veszem tu­domásul. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásulvenni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásulvette. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Vázsonyi János képviselő úrnak a magyar kereskedők súlyos adóterhei tárgyá­ban folyó évi január hó 24-én elmondott inter­pellációjára. Kérem a válasz felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Válasz Vá­zsonyi János országgyűlési képviselő úrnak a magyar kereskedők súlyos • adóterhei tárgyá­ban előterjesztett interpellációjára: Az interpelláló képviselő úr kérdéseire azt felelhetem, hogy a közterhek a jelenlegi gazda­sági viszonyok között magasak és egyaránt súlyosan nehezednek az összes adózókra, köz­tük a kereskedőkre is. Nem állítható azonban az, hogy a kereskedelem aránytalanul súlyos terheket visel, mert a kereskedők közterhei nem magasabbak, mint a más foglalkozási ágakhoz tartozó adózók terhei. Sőt vannak egyes rétegek, amelyek fokozottabb mértékben vesznek részt a közteher vis élésben. Egyébként a pénzügyi kormányzat minden törekvése és ténykedése arra irányul, hogy az adózókra ne­hezedő súlyos terheket a kiadások , apasztásá­val és az adminisztráció egyszerűsítésével mér­sékelje. Az adózok jogos panaszait úgy a pénzügyi kormány, mint a pénzügyi hatóságok eddig is orvosolták, s amennyiben a kereskedők köré­ből jogos, konkrét panaszokkal fordulnak hoz­zájuk, a panaszok részletesen és alaposan meg­vizsgáltatnak és az esetleges jogsérelmek or­vosoltatni fognak. Az interpellációval kapcsolatban elhangzot­takra pedig megjegyzem az alábbiakat: Téved a t. képviselő úr abban, hogy a fize­tési kedvezményeket illetőleg a kereskedők a gazdáknál hátrányosabb helyzetbe kerültek. A közadóhátralékok fizetésére engedélyezendő kedvezmények tárgyában kiadott 16.400/1938. M; E. számú rendelet úgy a kereskedő-, mint a gazdahátralékosok részére egyenlő kedvez­ményt biztosított. A rendelet alapján mindkét foglalkozási ágbeli hátralékosok egyforma időtartamú és a késedelmi kamatokat illető­leg is azonos fizetési kedvezményben részesül­hetnek. Kivételt csak azok a gazdahátraléko­sok képeznek, akik birtokuk védetté nyilvá­nítása folytán jogosultak hátralékaikat tíz év alatt kamatmentesen törleszteni. Ezek a hát­ralékosok azonban a gazdaadózóknak csak egy kisebb részét teszik, akiknek számára le­hetővé kellett tenni, hogy adófizetési kedvez­mény és egyéb fizetési könnyítések következ­tében gazdaságukat talpraállíthassák és fenn­tarthassák. Ezek az intézkedések egyébként a kereskedők érdekeit is szolgálják, mert a talp­raállított gazda ismét abba a helyzetbe kerül­het, hogy szükségleteit a kereskedőktől besze­rezhesse. Az 1933/1934. évi ínségenyhítő tevékenység költségeinek a fedezésére szolgáló ínség járu­lékok megállapítása során a kormány az egyenlő teherviselés elvére tekintettel volt. Az ínségjárulék fizetésére jövedelemadójuk után a gazdákat is kötelezte, viszont annak fizetése alól mentesítette a kisebb — évi 500 KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. ülése 1934. évi április 11-én, szerdán. 171 pengőt meg nem haladó — adóköteles jövede­lemmel rendelkező kereseti adóalanyokat, te­hát a kereskedőket is. Az általános kereseti adóalap megállapí­tásánál a becslési eljárást mellőzni nem lehet, mert az adóalanyoknak csak egy csekélyebb hányada vezet olyan szabályszerű üzleti köny­veket, amelyek alapján az adóalap megálla­pítható. Az adózók nagy részénél elfogadható bevallás hiányában a kivető hatóságok becs­lésre vannak utalva, amelynek során azonban figyelemmel vannak mindazokra a körülmé­nyekre, amelyeknek alapján az adózó való­ságos jövedelmét helyesen állapíthatják meg. Az adófelszólamlási bizottsági határoza­tok meghozatalát megelőző tárgyalásról a bizottsági előadó kizárását indokoltnak nem tartom, mert a vonatkozó törvényes rendel­kezések értelmében az előadó újabb, a tárgya­láson jelen volt adóköteles előtt meg nem említett érveket nem hozhat fel. Azt a kívánságot, hogy a köztartozásokra befizetett összegek elsősorban a tőketartozásra számoltassanak el, teljesíthetőnek nem talá­lom, mert ez ellentétben áll a hiteléletnek az­zal a sarkalatos elvével, hogy minden befize­tés elsősorban a késedelmi kamatokra fordí­tandó. A kérdés ma egyébként sem időszerű, mert az említett 16.400/1933. M. E. számú ren­delet lehetőséget nyújt arra, hogy az adózók nagyrósze tartozását kamatmentesen, kisebb része pedig mérsékelt késedelmi kamattal fizet­hesse. Az illetékek más természetű közszolgál­tatások, mint az egyenesadók, s ezért az 5 éves fizetési kedvezményt az illetékekre nézve ál­talánosságban kiterjeszteni nem lehet. Ettől eltekintve, a fennálló törvényes ren­delkezések felhatalmazzák a pénzügyi hatósá­gokat arra, hogy méltányos és indokolt esetek­ben az illetékhátralék megfizetésére öt évig terjedő fizetési kedvezményt engedélyezzenek. A kedvezmény általánosságiban való kimondá­sának elmaradásával az illetékhátralékosok at sérelem nem érte, -mert előterjesztett kérelmeik­re, ha a kérelem teljesítése indokolt, öt évig terjedhető fizetési kedvezményiben úgyis része­sülhetnek. Az általános forgalmiadonal az úgyneve­vezett egyfázisos adózás teljes kiépítése folya­matban van, s valószínűleg még -ebben az évben befejezést nyer. Ennek a rendszernek kiépítése után fog sor kerülni a fényűzési-forgalmiadó, továbbá az ügynökök és bizományosok forgalmi adójának revíziójára. Az általános forgalmi adóhátralékokra adható fizetési kedvezmények­re vonatkozólag 36.000/1934. sz. alatt a rendelet már kiadatott. A pénzügyi közigazgatás átszervezésének kérdése tárgyalás alatt áll. A Közigazgatási Bíróság tehermentesítése céljából középfokú közigazgatási bíróságok szervezésié megfontolás és tárgyalás alatt áll. A jogszabályalkotásnál az érdekképvisele­teik kívánságaira a pénzügyi kormányzat eddig is tekintettel volt, s laimennyiben az előterjesz­tett kívánságok az egyéb érdekeltségi körökbe tartozó 'adózók ési a kimestár érdekeivel össze­egyeztethetők voltak, .azok figyeleimlbe is vé­tettek. Az .adózóknak minden pénzügyi, közigaz­gatási intézkedéssel iszemlben bírói védelmet biztosítani .nem leihet,^ mert ez a bírói szervezet olyian nagyarányú kiépítését tenné szükségessé, amit az ország a mai helyzetében, nem bir el. Egyébként az érdemleges és a çnagyob'b fontos­25

Next

/
Thumbnails
Contents