Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-259

168 Az országgyűlés képviselőházának 259. ülése 193 b. évi április ll-én; szerdán. varmegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága fog elsőfokon határozni, amely ellen fellebbezésnek van helye a m. kir. földmívélésügyi miniszter úrihoz, aki véleményem kikérése után dönt a kimozdítás kérdésében; ahol pedig a .telekkönyvi rendezést előkészítő eljárás befejezést még nem nyert, ott a tényállás részletes kivizsgálása után az Országos Föl db irtokrendező Bíróság jogerősen dönt a kimozdítási javaslatok kérdésében. Amenynyiben tehát a juttatottak kimozdítási javaslatainak elkészítésénél az eljáró .alsófokú közegek részéről a megkívánt méltányos eljárás hiányoznék, a juttatottak jogos sérelmei a földművelésügyi miniszter úr, illetőleg az Országos Földibir.tokrendező Bíróság útján mindenkor orvosolhatók lesznek. A kimozdítási javaslatok tehát a juttatottakat még ibefejezett tények elé nem állítják. A beszerzett és rendelkezésemre álló adatok azt is bizonyítják, hogy a kimozdítás kérdésé^ úgy ,az arra illetékes hatóságok, mint az Országos Földbirtokrendező Bíróság az eléje tartozó ügyekiben a legnagyobb kímélettel és méltányossággal kezelik. Ily tényállás mellett nyilvánvaló tehát, hogy általában az ország összes juttatottait sommiféle sérelem nem érhette, ennélfogva különleges intézkedés megtételét szükségesnek nem tartom. Ismételten reá kell mutatnom azonban arra, hogy az előzőkben előadottak következtében a kiniozdítások kisebbmérvű kíméletes foganatosítása általában a jövőben sem lesz mellőzhető. Budapest, 1934. évi március hó 26-án. Imrédy Béla s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen, Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza gróf Serényi László képviselő úrnak, választókerületében a gazdák tej pénzének adóban való lefoglalása tárgyában, múlt évi június hó 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem annak felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Válasz gróf Serényi László országgyűlési képviselő úrnak a gazdák községi tejszövetkezetektől járó tejpénzkövetelésének foglalás alóli feloldása tárgyában beadott interpellációjára. A pénzügyi hatóságok a tejszövetkezeti tagoknak a szövetkezetekbe szállított tejért járó ellenérték-követeléseit, az érvényiben levő törvényes rendelkezések alapján, az adóhátralékos szövetkezeti tagok és gazdák adótartozásának a behajtása érdekében folyamatba tett behajtási eljárás során letiltják. Ezen eljárásnak törvényes akadálya nincsen, mert a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600. P. M. számú H. Ö. 55—56. §-ai a tejpénzköveteléseket a végrehajtás alól nem mentesítik. A tejszövetkezetek zavartalan életműködésének a biztosítása érdekében azonban 1932. évi június havában 45.967/1932. VII. a. szám alatt kiadott körrendeletében a (pénzügyminisztérium felhatalmazta a pénzügyigazgatóságokat, hogy minden olyan esetben, amikor a tejszövetkezeti tagok. és gazdák köztartozása kellőképpen biztosítva van, a pénzügyigazgatóság az adóhátralékosok kérelmére, a tejpénzkövetelés visszatartásától eltekinthessen, .• illetőleg a visszatartást a köztartozás egy részére korlátozhassa. Ezen rendelkezés értelmében a pénzügyigazgatóságok azokban az esetekben, aimikor az adóhátralékosnak csak egyévi tartozása van, a követelésnek 50—75%-át, amikor az adóhátralékosnak kétévi tartozása van, a követelésnek a körülmények mérlegelésével megállapítandó részét a foglalás alól általában feloldják és a letiltást csak akkor tartják érvényben, ha az, adóhátralékosnak háromévi vagy azt meghaladó köztartozása van. Éppen ezért a tejpénzkövetelések letiltás alóli feloldása általánosságban nem rendelhető el» illetőleg a már engedélyezett kedvezménynél messzebbmenő mentesítés nem adható, mert az államháztartás mai nehéz helyzetében elsőrangú érdekek fűződnek ahhoz, hogy az államkincstár közadókövetelései tény leg és kellő időben befolyjanak. Budapest, 1934. évi március hó 26-án. Imrédy Béla m. kir. pénzügyminiszter s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az interpellációra adott választ tudomásul venni"? (Igen.) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Turchányi Egon képviselő úrnak Dr. Kiss demecseri orvos ügyében múlt évi június hó 14-én elmondott interpellációjára. Kérem annak felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Dr. Turchányi Egon országgyűlési képviselőnek dr. Kiss Emil demecseri lakos végrehajtási panasza tárgyában beadott interpellációjára adott válasz. A nevezett az 1930. és az 1931. évi általános kereseti és jövedelem-, vagyonadó kivetéseinek a helyesbítését kérelmezte, mert állítása szerint az adóalap megállapítása során, az igazolt tőketartozásokat és az ezek után kifizetett adóssági kamatokat nem hozták levonásba. A kérelem tárgyában elsőfokon az adóhivatal, majd az adózó fellebbezése folytán a pénzügyigazgatóság másodfokon határozott. Ennek során megállapítást nyert, hogy az adózó az 1930. évre adott bevallásaiban sem tőketartozást, sem kamatfizetést nem tüntetett fel, következésként levonásnak a kivetés során helye nem volt. Az 1931. évi kivetése körül sem állapíttatott meg semminemű mulasztás, mert bár az adózó ezen évre az előző évi kivetését felmondotta, azt később visszavonta s így a kereseti adóalapja változatlanul az előző évi alapon lett megállapítva, míg a jövedelem- és vagyonadóalapja, a házbirtofc változott jövedelmére tekintettel, újból lett megállapítva. Minthogy pedig a mindkét esztendő kivetése egyébként már jogerőre emelkedett, a pénzügyigazgatóság nevezettnek az adóhelyesbítés iránti fellebbezését elutasította. Az adóhelyesbítésre tehát törvényes ok nem forog fenn. Amennyiben azonban az adózó az igazgatóság másodfokú határozatát is sérelmesnek találná, ,a döntés a közadók• kezdéséről szóló hivatalos összeállítás 104. §-ának 1. d) pontja értelmében a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik s így ez ügyben az 1896 : XXVI. te. 20. §-ána.k tiltó f rendelkezése értelmében, felügyeleti jogom címén sem intézkedne tem. Budapest, 1934. évi március hó 26-án Dr. Imrédy is. k. m. kir. pénzügyminiszter«. Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs itt. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az interpellációra adott választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. ^ Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli •