Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-254
8 Az országgyűlés képviselőházának 25 U. ülése 193 A március 21-én, szerdán. létesített közgazdasági osztályt ebből a szemszögből fogom fel és nem másból. Nem foghatom fel abból a szemszögből, amelyből méltóztatik itt felfogni, hogy ez csak kiegészítő rész, illetőleg önállósítható közgazdasági egyetem legyen. Amikor a Műegyetemen a mai technikai haladás a tanszékben még nincs abszorbeálva, amikor a Műegyetemen még ma is hiány óznak olyan tanszékek, amelyek pedig a technika mai haladásának a korszakában már feltétlenül szükségesek és felállítana ók, amikor a Műegyetem nem tud a modern technikai fejlődéssel lépést tartani financiális okokból, — természetesen semmiesetre sem a kultuszminiszter úr hibájából, hanem pénzügyi okokból, az ország szomorú gazdasági helyzetének okából — akkor én minden fillért, amely a Műegyetem fejlesztésére fordítható, erre fordítanék, nem pedig ilyen intézmények létesítésére. Ameddig a Műegyetemen nincs aerodinamikai tanszék ... (Hóm a ti Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Szeptemberben már lesz az új szervezés szerint!) Nagyon hálás köszönettel veszem tudomásul, hogy meglesz az aerodinamikai tanszék. Ha lesz kegyes még egy filmtechnikai tanszéket, hajóépítési tanszéket és néhány hasonlóan szükséges és elsőrendű fontosságú tanszéket létesíteni, akkor a Műegyetemnek a fejlődése még csak elérte a mai technikai haladást és módjában van tudományos módon kiképezni ezekben a szakmákban embereket, hogy ezek az emberek ne legyenek kénytelenek külföldre menni ezeket a szakimereteket megszerezni. Helyesnek tartanám, ha a bányamérnököket és az erdőmérnököket ugyancsak a Műegyetemen képeznék ki, mert ezek a technikusok, éppolyan mérnökök, mint a többi mérnök és ezek idevalók a Műegyetemre. Hogy ezek a Műegyetemtől távol vannak, ennek csak bizonyos helyiérdekű szempontjai vannak. Ennek van bizonyos tradicionális múltja, amely Selmecbányához kötötte és ebben a pillanatban van egy hazafias múltja, amely ezt Sopronnak adományozta; Sopronnak, a hűség városának mintegy meg jutalmazásaképpen. De most eltekintve ettől a kérdéstől és elméletileg tárgyalva a kérdést, helyesnek csak azt tarthatnám, ha a bánya- és erdőmérnöki kart tökéletesen és teljesen beolvasztanák a budapesti Műegyetembe. Itt volna — ismét elméletileg beszélve — az összevonás lehetősége, mert bizony ezeken a karokon vannak párhuzamos tanszékek, amelyeknek összevonása gazdaságilag megtakarítást jelentene; volna egy bizonyos erkölcsi erő is belőle, ha az a bánya- és erdőmérnök a mérnökközösség gondolatában nevelkednék fel és érezné, hogy ő a m|agyar technikusközösségnek alkotórésze. Ezek a szempontok, ha a nevelés együttes volna, erőteljesebben kidomborodnának. Egy világért sem kívánom azt, hogy ezt Soprontól elvegyük. Ne méltóztassanak ezzel megvádolni próbálni. Elfogadom azt a tényt, hogy ennek az intézménynek Sopronban kell maradnia. Sopronban kell maradnia, de nem tárgyi okokból, hanem egyéb okokból. Mert én itt, ha ez így marad, nem látok semmiféle racionalizálást és nem látok semmiféle megtakarítást, de konstatálnom kell, hogy az a szituáció, amely most fennáll és amelynek természetszerűleg nemcsak Sopronnak mélyen t. képviselője, hanem, azt hiszem, ennek a Képviselőháznak minden tagja hangadója, — nincs senki közöttünk, aki Sopront megbántani kívánná ebben a kérdésben — mégis kényszermegoldás, olyan kényszermegoldás, amely a helyiérdekű szempontoknak a szemszögéből jön létre, nem pedig magának annak a nagy gondolatnak szemszögéből, amely a technikusok összevonását s a Műegyetemnek kibővítését, illetőleg más karokkal való kiegészítésének a gondolatát szolgálja. Sopron ezzel a megoldással bizonyos nehézségeket fog kapni. Már most is fennáll az a nehézség, hogy Sopron a főiskolák terén egyiket sem mondhatja a magáénak; mert ott látjuk például a pécsi tudományegyetemnek a teológiai fakultását, amely tehát nem önálló intézmény, hanem szintén mint corpus separatum a pécsi egyetemtől van odavive; és ott látjuk a budapesti királyi József Műegyetemnek erdő- és bányamérnölki karát, tehát szintén nem egy soproni főiskolát. Nehézségek származnak abból is, hogy itt úgy a tanároknak, mint a tanulóknak Budapesttel való kapcsolata bizonyos utazási nehézségekkel fog összefüggni. Ha a karok sorrendjében Sopronra kerül a rektorválasztás sora, akkor természetszerűleg a Sopronban tanító és Budapesten rektorkodó rektornak igen kellemetlen utazási nehézségei lesznek. A soproni kar dékánjának természetesen minden kari ülésre szintén fel kell utaznia Budapestre és így bizonyos idegenforgalom fog létrejönni. (Söpkéz Sándor: Ezt akarjuk!) Ez nem baj, mert Budapest számaiba jön ez az idegenfo" galom. de mindenesetre bizonyos idegenforg lom fog létrejönni még az ifjúság részéről i ha a doktorátus letétele az Alma Materben, L budapesti Műegyetemen történik, ha csak nem lehet úgy szabályozni a dolgot, hogy a doktorátust ott is le lehessen tenni. Elő'fog állani az az anomália is, hogy egy és ugyanannak az egyetemnek a tanárai különbözőiképpen ítéltetnek majd meg, ami a képviselőséget illeti, mert az egyik kar .tanára lehet, a másik^ kar tanára nem lehet képviselő. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Franciaországban is így van!) Elismerem, hogy igy van. Néni fognak-e ezek a tanárok^ bizonyos diminuáiltságot, bizonyos sérelmet érezni, nem fognak-e azzal a kéréssel előállni, hogy ez a helyzet iszüntettessék meg, mert csak akkor lesz helyreállítva a tanárok közötti egyenjogúság, ha ezt a jogot a Sopronban maradó kar tagjai számára is bizto sítja a törvényhozás. T, Képviselőház 1 ! Ezek csak átmeneti nehézségek és csak azért mutatok reájuk, hogy indokolnám azt & megállapításomat, hogy ez az egyébként elméletileg helyes megoldás gyakorlatilag milyen elháríthatatlan technikai nehézségekkel jár. Ami az állatorvosi főiskolát illeti, ennek tanárai a maguk részéről hangsúlyozzák, hogy ők elsősorban orvosok és semmiesetre sem technikusok. Hiszen az állatorvosi főiskola rektora úgy tanévnyitó beszédében, mint most, a sajtóorgánumok részére leadott nyilatkozataiban határozottan kifejezi, hogy az állatorvosi tudomány: orvosi tudomány, amely a nevében is benne vian, nem pedig gazdasági tudomány, bár egyes részei szoros vonatkozásban vannak gazdasági kérdésekkel, különösen az állattenyésztésseh De a technikai tudományoktól ez a tudomány elérhetetlen távolságban van. Ha ez a rektornak: nyilvánosan hangoztatott véleménye, akkor talán objektíve megállapíthatjuk, hogy az> éllatorvosi kar számára nem ideális és nem kívánatos megoldás az, hogy ezt a főiskolát a gazdasági egyetem.
