Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-258
142 Az országgyűlés képviselőházának È5 sikra, a harmadikra nem. Ez nem lehet azért sem, — nagyon köszönöm a miniszter úrnak ezt a tagadó fejbólintást — mert lehet, hogy valaki elmegy orvosnak és később rájön, hogy a szervezete mégsem bírja el az anatómiai stúdiumokat. Akkor pedig nem lehet újra vizsga elé bocsátani, hogy megmondják neki, melyik fakultásra alkalmas. Erre vonatkozóan voltam bátor beadni egy javaslatot, amely a 38. §. egyik pontjának kiegészítése. Ajánlom a miniszter úr figyelmébe, hogy ilyen módon is törvényesen legyen biztosítva az, hogy aki már ezt a minősítést megkapja, az valamennyi fakultásra járhasson. Nem akarok most abba a hibába esni, hogy azzal legyek letorkolható: A kivételek csak erősítik a szabályt, de leszek bátor felemlíteni egypár adatot néhány eléggé nagy ember életéből» amely adatok azt bizonyítják, hogy az iskola még nem minden; az iskolában a pedagógusok ne merjenek olyan lelki diagnózisokat megállapítani, amelyeket sokszor az orvos a sokkal egyszerűbb anatómiai vonatkozásban sem tud megállapítani. Az orvos nem mer anatómice earészen biztosan ítéletet mondani egyegy szervezetnek a teherbírása vagy jövő élete felett. A pedagógusok ne essenek abba a hibába, hogv ilyen szelekció kimondásával emberek élete felett pálcát törjenek. T. ±±áz! A pedagógusod sokszor hibáznak. Chateau oriand, aki JNapoieon eletéről írt, azt mondja, nogy Napoleon mindennapi fiú volt, sem nem jeientekenyeüb, sem nem jelentéktelenebb, mint más. JNapoleon maga mondja: feemmi más nem voltam, mint akaratos, kíváncsi gyerek. Kousseauról mindannyian tudjuk, hogy példátlanul rossz tanuló volt, az iskolából megszökött, sokáig csavargott. Darwint 16 éves korában kivették az iskolából, érvágó inasnak adták, három év múlva azonban azt mondta a mestere, használhatatlan gyerek. Cambrigde-ben az egyetemen abszolúte nem boldogult. Előrebocsátom, hogy nem érettségi után került az egyetemre. És akkor megindult egy hadihajóval Amerikába, ahol kiváló tudós lett belőle. Báró Fejérváry Géza, a custozzai hős a Theréziánumban megbukott, mert a katonai pályára teljesen alkalmatlannak találták. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Tudjuk, hogy Newtonnak azt mondták a pedagógusok, semmi sem lesz belőled. Pasteurről is tudjuk, hogy csak nagyon későn emberelte meg magát. Billrothnak, a híres sebésznek az volt baja, hogy mindig a hátsó padba ültették és csak úgy bicskával vagdosta a padot. (Komis Gyula: Néhány kivétel!) Igen, kivételek, de ezek erősítik a szabályokat. Nem beszélek most azokról a költőkről, akiket kicsaptak az iskolából, mert hiszen a költőnél még nem okvetlen szükséges, hogy az egyetemre menjen. (Kornis Gyula: Ne jöjjön oda!) Sokszor, igenis, tévedéseknek eshet áldozatául a legjobb szívvel dolgozó, a legjobb szándékkal eltelt tanár is. Most nem beszélek Shelleyről, Poeról, Petőfiről. Én a szelekciót úgy, ahogy az a törvény egves szakaszaiban megvan, amikor azt méltóztatik mondani, ho^v ha valaki ennyiszer megbukott, akkor tovább nem engedem, a magam részéről száz százalékig helyeslem. Én minden formában is jónak látnám annak a megszigorítását, ami a törvén^ ben van és bár még nagyobb szigorúságra méltóztatnék utasítani a tanárokat. De ez ne egy vizsga keretében történjék, amely, mint már az l, ülése 1931*. évi április ló-én, kedden. előbb mondottam, végeredményében első vizsgája a tanulóknak, minthogy tudvalevőleg a nyolc osztályon keresztül csak összefoglalásokat tartanak. Amikor beszédembe belekezdtem, nagyon jól tudtam, hogy a Ház többségének helyeslésével nem fogok találkozni. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy saját nézeteimet ki ne fejtsem a t. Ház előtt. Most bátor vagyok áttérni az úgynevezett tanulmányi rendre, arra a térre, hogy tudniillik mit kíván a miniszter úr ezentúl a középiskolában taníttatni. Ezzel a 21. § foglalkozik, -. amely felsorolja a tantárgyakat. Tulajdonképpen csak az indokolással összevetve nyerünk teljes és világos képet arról, hogyan képzeli el a törvényjavaslat konstruktőrje a középiskola elkövetkező tanulmányi rendjét. Már költségvetési beszédemben kértem, hogy az új törvényjavaslat teremtsen kapcsolatot az élet által támasztott szükségletek és a középiskolában tanított tantárgyak között, hogy valamivel elasztikusabb legyen az egész kérdés. Hiszen anélkül, hogy bántani akarnék kiváló diákokat, kénytelen vagyok megállapítani, hogy sokszor jelesen végzett növendék az életben eléje tóduló kérdések legegyszerűbbjére sem tud meg felelni, mert az iskolában a sok tudás mellett roppant kevés prak " ü anyag jut osztályrészéül. Ha veszem azt, hogy a középiskolai ta kapacitása, teherbiróképessége, a tananys az órarend hogyan bir el újabb kérdés újabb tananyagot, akkor meg kell állapi tan. hogy a miniszter úr az indokolásban kilátásba helyezi, hogy akár a régi tananyagok összébbvonásával is lehetővé fogja tenni, hogy új gondolatkörök az iskolába bekapcsoltassanak. Szintén költségvetési beszédemben mutattam rá arra, hogy egy 18 éves, jelesen érettségizett tanuló sokszor a szociális ismeretek teljes * hiányával kerül ki az életbe, ugyanakkor, amikor 18 éves kortársa, az ipari vagy agrármunkás, ha téves alapokon elindulva is, mégis szociális ismeretek birtokába jutott, mindenesetre kapott már valamit az élet nagy kérdéseiből. Természetes tehát, hogy az ilyen érettségizett fiú, akinek a legelemibb szociálpolitikai ismereteket sem tudta az iskola nyújtani, saját hibáján kívül könnyen válik prédájává vagy hívőjévé új irányoknak. (Ügy van! jobb felől.) Méltóztassanak megengedni, hogy emlékeztessek arra, miszerint szintén abban a beszédben említettem azt, amit most különben konsta- * tálok, — tehát kár volt előbb a nagy negáció — hogy gazdasági ismeretek elemeivel gazdagítsuk a tanulókat. En nem akarok a középiskolából szakiskolát csinálni, nagyon jól ismerem^ a középiskola feladatát, de gazdasági, mezőgazdasági, kereskedelmi ismeretek közlése nélkül a középiskola nem tekintheti működését ». teljesen befejezettnek és teljesen tökéletesnek. 1 Amellett a nagy szám mellett, amelyben tanulóink általában a középiskolát végzik, a nemzet életére is kiható erővel bir, hogy ez a sokrétegű -*, embertömeg mit visz magával az életbe. Na- v gyón jól tudom, hogy nem az én kéréseim alapján került bele a társadalomtudomány, a gazdasági ismeretek, a kereskedelmi és mezőgazdasági ismeretek alaptörvényeinek közlése a tantervbe, de mert benne van» Örömömet mindenesetre kifejezhetem fölötte. E°:y másik tétel, amelyről szintén többet beszél az indokolás, a modern nyelvek tanításának kérdése. Itt szeretnék tiszta bort önteni a pohárba; szeretném, ha nyíltan megmonda-