Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-254

Az országgyűlés képviselőházának 25 U- ülése 198% március 21-én, szerdán. legnagyobb gyárai és legkisebb ipari műhelyei JS a ternii vízesések által láttatnak el villanyáraimnál. Déltirolban az Eisach íolyócskát használják fel ugyanerre, a Brennertől Veronáig minden gyár és kisipari műhely az Eisach folyócska felfogott vizével látja el magát villanyárammal. T. Ház! Egyáltalában a műegyetem keletkezése annak köszönheti létét, hogy a gyakorlati élet problémáit tudományos alapon kell megoldani. A. felsőfokú gazdasági oktatás átfogó szempontjai és kapcsolatai a műszaki tudományokkal ezt ima már nélkülözhetetlenné teszik. Ennek óhajt eleget tenni a javaslat is akkor, amikor a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretében óhajtja egyesíteni az összes felsőbbirányú gazdaságig oktatási intézményeket. A kutatás és szakoktatás átfogó szempontjai ezt ma már nélkülözhetetlenné teszik. A specializálás helyett a szintézisre törekszik ez a javaslat, mert lehetetlen fel nem ismerni az érintkezési pontokat a műegyetem és a közgazdaságtudomáinyi kar közgazdasági és mezőgazdasági osztálya, ez utóbbi és az állatorvosi főiskola, valamint a soproni erdészeti főiskola között. Sopronban és Budapesten is mérnökképzés folyik. Kérdem, nem minden okunk megvan-e rá, hogy egyesíttessék ez a főiskola egymással, minthogy a legközelebbi rokonságban vannak egymással? (Petrovácz Gyula: Ez igen! Ez stimmel!) Nem hivatkozom itt jól bevált történeti példákra és a történeti fejlődés logikus sorrendjében felismerhető ezekre a jelenségekre, azonban a tanárképzés nagy és átfogó szempontjaira rá kell egy mondattal mutatnom. Kétségtelen az, hogy a mezőgazdasági és ipari középfokú tanárképzés, amelyről pedig olyan nagyon sok szó esik a magyar közvéleményben és ebben a Házban, közelebbről minden egyes költségvetési vita alkalmával, csak óriásit nyerhet ezzel a javaslattal. Biztos az is, hogy a mezőgazdasági tanárképzés, amely valóságban eddig Magyarországon nem volt, végre olyan színvonalra fog emeltetni, amely megfelel a nemzet céljainak és törekvéseinek, (gr. Somssich Antal: Először a falusi iskolamestereket kellene szelektálni! Ott van a legnagyobb baj! — Söpkéz Sándor: Azt is! De nem egészen ott van a baj! — gr. Somssich Antal: Ott van a kezdet!) Lesznek bizonyára kifogások, aminthogy^ a bizottságban is voltak, amelyek félteni fogják az eddigi szakminisztereknek befolyását ezekre a főiskolákra. Ez az aggodalom azonban teljességgel alaptalan, mert nemcsak a szervezésbe és a tanulmányi rendre van az illető miniszternek ingerenciája biztosítva, ezekre a főiskolákra, hanem harmonikus együttműködés látszik lehetőnek a tanítás és működés későbbi során is. Egyébként , csak megemlítem, hogy a törvényjavaslat nem kívánja a nem szorosan az oktatás keretébe tartozó intézményeknek az új egyetem ^ keretébe való bevonását, mert hiszen a mezőgazdasági és kísérletügyi intézmények kívül fognak maradni ennek az új egyetemnek hatáskörén. Egyébként is régi, de szerintem már eldöntött vita az, hogy a szakoktatás melyik minisztérium hatáskörébe tartozzék. (Felkiáltások balfelől: Úgy van! Ebben igaza van!) Felfogásom szerint a kultúrpolitika a nemzetnevelés kérdése, tehát kell, hogy a tudománypolitika a kultuszminiszter úr kezéében maradjon. De különben is úgy veszem észre, — és azt hiszem, ebben nincs véleménykülönbség az egész Házban, — hogy a nevelés, a pedagógia kérdése az utóbbi esztendőkben meglehetősen háttérbe szorult, pedig ezt fokozottabb mértékben kell érvényesíteni az oktatás egész vonalán, egy egységes nemzeti közszellem ki alaki thatása végett. De ezenkívül nemcsak intézményesen és nemcsak a tanulmányi rendbe való beleszólhatás révéin van a földmívelésügyi miniszternek ingerenciája biztosítva erre az új főiskolára, hanem azáltal is, hogy a mezőgazdasági karnak elsőéves hallgatói az első évet egy gazdasági akadémián fogják hallgatni, ezen kívül a harmadik év végén egy tangazdaságban fognak öthónapos gyakorlati tanfolyamot hallgatni. Megszűnik tehát a most olyan sokat hangoztatott »aiszfaltkiképzés«. Ezenkívül lehetővé tétetik a gazdasági akadémiák hallgatói részére az, hogy utolsó két évüket, esetleg egy évüket, ezen az új egyetemen hallgassák és ennek segítségével ugyanolyan képesítési diplomát nyerhessenek el, mint a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. Egyébként is nem lehet szó arról, hogy akár a műszaki, akár a gazdasági ágazatot a többi kar majorizálhatná. A karnak, mint szakértő testületnek szakvéleménye terjesztetik fel az egyetemi tanácson keresztül, a kultuszminiszter úrhoz. T. Ház! Szólnom kell még néhány szót a közgazdaságtudományi kar közigazgatási osztályának elvégzése után szerzett doktori oklevelek képesítő hatályáról. Ezzel a kérdéssel a bizottság nagyon behatóan foglalkozott. Azért kell ezzel foglalkoznom, mert felmerült az &í aggály, hogy nem fog-e az új képesítés, illetve oktatás révén a jogi oktatás egysége csorbát szenvedni. Az a helyzet, hogy a javaslat 6. §-a azt mondja, hogy (olvassa): »A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karának közigazgatási osztályán ... megszerzett közgazdaságtudományi oklevél birtokában folytatott tanulmányok után elnyert közgazdaságtudományi doktori oklevél ugyanazokra az állásokra képesít, mint eddig a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi doktori oklevél.« Hivatkozik itt a törvény az 1929 : XXX. te. 6. §-ára. Malmost ezt a pontot a bizottság rendkívül élénk vita alá vette. Kimondotta a bizottság egyhangú állásfoglalás után azt, hogy a közigazgatási minősítést adó közigazgatási szakosztály tanulmányi ideje senkire nézve sem lehet rövidebb, mint a jogi és államtudományi karok tanulmányi ideje, valamint azt is, hogy ezek a szakosztályok és a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem más karainak és szakosztályainak párhuzamos hallgatása ne tétessék lehetővé. Ugyancsak egyhangúlag helyezkedett a bizottság arra az álláspontra is, hogy a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem más karain vagy más egyetemen hallgatott féléveknek a közigazgatási szakosztályon hallgatandó félévekbe Való beszámítása csak akkor legyen lehetséges, ha a megfelelő tanulmányok tényleges elvégzése igazoltatik. Azt hiszem, hogy részint azért, mert ezeknek a tudori okleveleknek a száma legutóbbi esztendők folyamán nem haladta meg évente a 20—22-t, részint pedig azért sem kell félni attól, hogy a jogi oktatás egysége csorbát szenved, mert a kultuszkormánynak nincs szándékában az eddigi feltételeken és az eddigi szigorú vizsgákon bármiféle tekintetben enyhítést eszközölni..