Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-257

1Ö8 Az of szag gyűlés képviselőházának sülni. (Helyeslés a baloldalon.) Az idegenfor­galom azonban olyan tevékenységi terület, ahol az állam tevékenysége csak az előkészí­tésre, a szervezésre, az irányításra szorítko­zik, itt az egyéni inieiativának nagy szerepe van. Csin, gondosság, tisztaság és tisztesség. Az idegenekből ne akarjanak egyszerre meg­gazdagodni, hanem becsületes árat kell szabni. (Ügy van! Ügy van! — Elénk helyeslés.) Az idegenforgalom terén és más téren is azt ta­pasztaljuk % hogy az érdekeltségek sokszor az államtól várnak mindent. Ennek, t. uraim, vé­gét kell vetnünk. Az állam nem támogathat minden termelési ágat, mert azzal mások ter­hét kell növelnie; az egyénnek saját lábára kell állania, mert lehetetlen az, hogy mindenki állami pénzből támogatást kapjon, az ilyen támogatás ideje elmúlt. (Friedrich István: A vízumok megmaradnak?) A vízumok terén megfelelő intézkedést, egyelőre első lépést fo­gunk a legközelebbi időben közzétenni. (Ma­gyar Pál: Nagyon dodonai! — Meskó Zoltán: Es mi lesz az agglegény adó val? — Derültség. — Egy hang jobbfelől: A Führer-adóvalf — Derültség. — Zaj. — Elnök csenget — Andaházi­Kasnya Béla: Mi lesz az életbiztosítás valori­zálásának kifizetésével?) T. Ház! A külfölddel való fizetési forgal­munk, sajnos, egyre nagyobb mértékben a clearing megállapodások keretében bonyolódik le és ennek következménye az, hogy külkeres­kedelmi mérlegünk eredményei a devizamér­legben nem tükröződnek vissza. Továbbra is változatlan nehézségekkel küzdünk a nyers­anyagbeszerzés terén és az a kiviteli többlet, amelyet elértünk, igen nagy mértékben a kül­földi adósságok likvidációját jelentette, de nem jelenti fizetési ^mérlegünknek szerves egyen­súlyba hozatalát. Devizagazdálkodásunk to­vábbra is a szigorú ellenőrzés jegyében kell, hogy álljon, de rugalmasan igyekszik alkal­mazkodni a kivitel igényeihez. Kettős cél le­beg szemünk előtt: egyrészt a pengő vásárló ereje stabilitásának a fenntartása, másrészt pedig e főszempont mellett a kivitel fejlesz­tése érdekében minden elasztikus, rugalmas, észszerű intézkedés • megtétele. Idetartozik a pengő ellenében való export megengedése, ide­tartozik a kompenzációs üzleteknek nagyobb keretekben való lebonyolítása és különösen az a rendszer, amelyet generális kompenzációs rendszernek nevezhetünk, az úgynevezett kom­penzációs költségtérítés rendszere. Az a mun­kásság, amelyet a Jegybank a Külkereskedelmi Hivatal és a Külkereskedelmi Tanács támoga­tásával kifejt, azt hiszem, megteremti a maga gyümölcseit és fokozatosan el fog vezetni oda, hogy ennek előnyeit a termelő teljes mérték­ben élvezni fogja, amint bizonyos vonatkozá­sokban már élvezi is. (Zaj a baloldalon.) Meg­állapíthatjuk, hogy ez a mi rendszerünk, ha tálán javításra szorulhat is, bevált, s ezért nem változtatunk rajta. Külföldi adósságaink terén az elmúlt év folyamán néhány megállapodás jött létre, ame­lyek közül a következőkre vagyok bátor rá­mutatni. Az úgynevezett népszövetségi kölcsön­bizottsággal megállapodás jött létre, amely a népszöveségi kölcsön szolgálatának ellátására vonatkozik s amelynek értelmében a népszövet­ségi kölcsön kamatszolgálatát 50% erejéig el­látjuk devizában. Az ezt meghaladó összeget pengőben befizetjük ugyan, e megállapodás alapján azonban kincstári jegyek ellenében új­ból kölcsönvesszük, végeredményben tehát kincstári jegyekkel helyettesítjük. (Ulain Fe­157. ülése 19Bk április 6-án, pénteken. renc: Nem kellene fizetni egy fillért sem! — Zaj. — Elnök csenget.) Az 1930. és 1931. évi kincstárj egykölcs önök tekintetében az angol, svéd és holland hitele­zők csoportjával megállapodást kötöttünk, amelynek értelmében 2'5%-os alapon, pengőben látjuk el a kamatszolgálatot. E kedvező meg­állapodást a többi csoporttal ezideig még nem sikerült megkötnünk, tárgyalásaink azonban ebben az irányban, folyamatban vannak. (Eck­hardt Tibor: Záloglevelekkel lehet visszafizetni az adósságot 1 ?) A nemzetközi fizetések bankjá­val az 1931. év folyamán a Nemzeti Banknak nyújtott hitelek tekintetében rendkívül méltá­nyos, három évre szóló konszolidációs megálla­podás köttetett, amely 1%-os kamat mellett biztosítja ennek a pénznek további igénybevé­telét. A Stillhalte-megállapodások vagy stand­still-megáliapodások, magyarul hitelrögzítő megállapodások keretében történt legutóbbi események ismét további, ibár mérsékelt kamat­csökkentést biztosítanak a magyar gazdasági életnek. Tisztában vagyok vele, t. uraim, hogy a külföldi eladósodásunk tekintetében fennálló helyzet nem kielégítő. Kísérletek történtek már korábban elődeim részéről is átfogó tár­gyalások felvételére, és a londoni konferencián magam is javaslatot tettem, amely oda célzott, hogy a külföldi hitelezőknek tárgyaló és hatá­rozatképes szervezete alakíttassék meg. Ezek a törekvések, bár maga a konferencia magáévá tette őket, gyakorlati eredményeikre ezideig még alig vezettek. Ezért a gazdasági és pénz­ügyi veszélyek elhárítása céljából kénytelenek voltunk védelmi intézkedésekhez folyamodni, mint amilyenek a transzfermoratórium, a ka­matok mérséklése és a kincstári jegyek letét­behelyezése. Ezt a helyzetet, amelyet, — ismét­lem — átmenetinek tekintünk, igyekszünk or­vosolni, és minden törekvésünk az, hogy tár­gyalások útján becsületes, végleges megoldás­hoz jussunk. Kötelezettségeinknek teljesítőké­pességünkhöz mérten eleget akarunk tenni, de viszont a külföldnek is be kell látnia, hogy ez a teljesítőképesség, bár férfiasan tűrjük a szen­vedéseiket és nélkülözéseket és nem panaszko­dunk, megcsappant és kíméletre szorulunk. Azok az engedmények, amelyeket — remélem — ők nekünk tenni fognak, nemcsak a méltányos­ságnak lesznek a szüleményei, hanem az okos­ság szüleményei is lesznek, mert Magyarország csak így lehet életképes és vásárlóképes tagja a nemzetek családjának és csak így, & teljesít­hetetlen kötelezettségek lidércnyomásától sza­badulva tud nyugodtan dolgozni a közös jólét munkálásán. (Helyeslés.) A Ibelső hitelügyi fronton a gazdaadósságok rendezése állott előtérben. De meg kell itt em­lítenem a munkaalkalmak teremtését célzó ipari, munkaszervező intézet megalakítását és ennek részéire megfelelő hitelkeret biztosítását is, amellyel több mint 10 millió pengős munkának foganatosítása vált lehetővé. Idetartozik a ta­tarozási hitelakció, amely igen nagy mérték­ben adott foglalkoztatást az építőiparnak és kü­lönösen az építőipar kisipari részének; és ide­tartozik még a legutóbbi zöldhitelrendelet, amely még a védett birtokok számára is^ meg­nyitja a lehetőségét annak, hogy termelési hi­telekhez juthassanak. Idetartozik a lakásépítési és háztatarozási kölcsönök kamatának a leszál­lítása és a vízitársulatok kölcsönterhének át­meneti csökkentése is.

Next

/
Thumbnails
Contents