Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-257

Az országgyűlés képviselőházának 257. ülése 193U április 6-án, pénteken. 105 igen jelentős mértékben biztosítja agrárpro­duktumaink elhelyezését. (Helyeslés.) A svájci piacot szintén fokozatosan hódítjuk meg és a legutóbbi időben az angol piacon iis kivitelünk­nek igen élénk emelkedése mutatkozik. Fran­ciaországgal a közelmúltban sikerült olyan megállapodást r kötnünk, amely kontingenseink teljes kihasználását biztosítja. Szerződéseink közül igen soknak jellemző tulajdonsága az, hogy bizonyos állandó nemzetközi bizottságo­kat kreálnak, amelyek, kölcsönös kontaktusban állván egymással, igyekeznek a kiviteli lehető­ségeket kipuhatolni és azokat kompenzációk révén lehetővé tenni. Az eredmény, amely ehhez a munkához fű­ződik, aa, hogy az 1933. évi kiviteli feleslege 80 (millió pengő. Ez, az 1930. évet leszámítva, a legkedvezőbb eredmény a háború utáni évek­ben. Emellett ezt az eredményt az értékeknek óriási visszaesése mellett értük el, mert hogy ha a kivitel volumenjét hasonlítjuk össze, ak­kor óriási emelkedéssel találkozunk. 1932-ben 334 millió értéket tett a kivitelünk, súlyban pe­dig 13 "1 millió métermázsát, 1933-ban 393 millió értékét és 18'3 millió méterimázsát. A kivitel mennyisége tehát 5'2 millió métermázsával több volt, mint az előző évben. Az 1933. évi kivitel csaknem annyi súlyb'an, mint az 1931. évi ki­vitel, amelynek értéke azonban 570 millió pengő volt. Ujabb időben örvendetesen tapasztalható, hogy exportcikkeink ára aránylag emelkedik. Úgynevezett exportindexünk 42-ről 50-re ment fel néhány hónap alatt, ami azt a; reményt nyújtja, hogy kivitelünk értékben is nagyobb bevételt fog biztosítani a magyar mezőgazda­ságnak. t Az agrárolló (Halljuk! Halljuk!), amely, sajnos, szinte példátlan súlyossággal jelentke­zik Magyarországon, kötelességévé tette a kor­mánynak olyan intézkedések megtételét, ame­lyek a jövedelemeloszlás korrekciójának célját szolgálják. Igyekszünk a nemzeti jövedelmet megfelelő belső intézkedésekkel a mezőgazda­ság felé terelni. (Helyeslés«) Erre a célra szol­gál az a magasabb áron való gabonaértékesítési szisztéma, amely jelenleg boletta néven isme­retes. Azok a céladók, amelyeket az ebből eredő terhek fedezésére behoztunk, — ha méltóztatnak tanulmányozni ezt a kérdést, méltóztatnak látni — az ipari tevékenységet, illetve &z ipari jel­legű cikkek fogyasztását terhelik. Az új rend­szer, amelyet a következő gazdasági évben fo­gunk inaugurálni, a római tárgyalások ered­ményétől függ. Ezért korai lenne még ma nyi­latkozni arról, hogy ennek a szervezeti része miképpen fog jelentkezni. Hármas Szempontot kell itt megvalósítani. Az egyik az, hogy aeo­kat az előnyöket, amelyeket a római tárgyalá­sok siorán és egyéb külkereskedelmi tárgyalások folytán remélünk, lehető teljes mértékben el­juttassuk a termelőkhöz (Élénk helyeslés.); a másik szempont az, amire a mai államháztar­tási helyzetünkben fokozott szükségünk van, hogy a kincstár kockázatát kiküszöböljük és a kincstárra s a közre nehezedő terheket a mini­mumra szorítsuk; a harmadik szempont pedig az, hogy lehetőség szerint a fogyasztókat, külö­nösen pedig a fogyasztók legszegényebb réte­geit kíméljük. (Helyeslés.) A rendszernek, ame­lyet alkotunk, ennek a hármas célnak kell meg­felelnie. Nem óhajunk, hogy a szükségesnél több kötöttséget vezessünk be, de ha ezt a hár­mas célt másképpen megoldani nem tudjuk, ak­kor természetszerűleg nem riadunk vissza attól sem, hogy egy központosított rendszert létesít­sünk. (Zaj a baloldalon. — Friedrich István:' Nem lesiz jó, csak rontani fog!) Bármilyen rendszert is alkalmazunk azonban, annak, hogy ez a rendszer sikeres, eredményes legyen, elő­feltétele az, hogy a meglevő készletek ai jövő évre át ne vitessenek. Ebben a ^tekintetben a kormány a legenergikusabb intézkedéseket is kész megtenni, nehogy egyes spekulánsok áru­halmozása a jövő rendszer sikerét és ezzel államiháztotrtásunk egyensúlyát veszélyeztesse. (Helyeslés a jobboldalon. — Felkiáltások a bal­oldalon: Tessék adóba átvenni!) T. Ház.! Mint emítettem, a boletta-rendszer pénzügyi kihatásai nincsenek az állami költ­ségvetés keretébe bedolgozva, nem voltak a folyó költségvetés keretébe sem. Azok a ked­vezőbb államháztartási eredmények, amelyekre az előbb rámutatni bátor voltam, bizonyos fokig ellensúly oztatnak azon veszteség, azon ihiány folytán, amely az idén a boletta-rend­szer keretében jelentkezik annak folytán, hogy a kivitelre kerülő mennyiség lényegesen meg­haladja a normál kivitel mértékét. (Friedrich István: Most hogy áll a boletta-alap?) Most jól áll. (Derültség.) T. Ház! A mezőgazdasági értékesítés kér­dései kapcsán kell megemlékeznem arról is, hogy a mezőgazdaságban elérendő jobb árak biztosítását célozza a kormánynak számos egyéb olyan intézkedése, amely a termelésnek és az értékesítésnek a megszervezésére irányul. így például utalok arra a megállapodásra, amely állami égisz alatt köttetett a lenmagolajra vo­natkozólag. (Felkiáltások a baloldalon; Az nagyon gyenge! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Imrédy Béla pénzügyminiszter: Utalok egyéb olyan intézkedésekre, amelyek mind azt célozzák, hogy a termelő jobb árat kapjon. (Farkasfalvi Farkas Géza: A tej Budapesten 32 ifillér, de a termelő alig kap 10—12 fillért!) Elnök: Farkasfalvi Farkas Géza képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Friedrich Ist­ván: Ez a tervgazdálkodás!) Imrédy Béla pénzügyminiszter: Az érté­kesítés oldalán azonban legnagyobb segítsége a mezőgazdaságnak külkereskedelmünk kifej­lesztése és piacok szerzése. Egész politikánk erre van beállítva. Ennek a célnak szolgála­tába állítottuk devizagazdálkodásunk reform­ját is, amely különösen a befagyott pengőtar­tozások felhasználhatása révén sok tekintetben lényegesebben magasabb árakat biztosít a me­zőgazdaságnak. A Máv. által nyújtott kedvezményekre, amelyeknek összege, mint említettem, 14'2 mil­lió pengő teherkönnyítést, tehát ennyi jövede­lemtöbbletet jelent a mezőgazdaság számára, már rámutattam. Ugyanezt mutatja azonban az a kiadási tétel is, amelyet a tiszai hajó­zás fejlesztése céljából állítottunk be a költ­ségvetésbe, mert azt tapasztaltuk, r hogy a ti­szai hajózás kifejlesztése révén számos • vidé­ken lényegesen magasabb búza- és egyéb ga­bonaárakat lehet biztosítani. (Igaz! Ügy van! jobbfelől ê8 a baloldalon.) A termelési költségek oldalán egyes üzem­anyagok terén lényeges csökkentéseket tud­tunk elérni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Helyes, ezt nagyon vártuk!) Ezt a munkát tovább is folytatjuk. (Helyeslés. — Zaj a baloldalon. — Felkiáltások balfelől: A cement® A tégla? — Halljuk! Halljuk!) Az eredményt az egyes cik­keknél méltóztatnak ismerni. Nagy átlagban: a Gazdaságkutató Intézet megállapításai sze­16*

Next

/
Thumbnails
Contents