Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-257

Az országgyűlés képviselőházának 257. ülése 193U április 6-án, pénteken. 105 igen jelentős mértékben biztosítja agrárproduktumaink elhelyezését. (Helyeslés.) A svájci piacot szintén fokozatosan hódítjuk meg és a legutóbbi időben az angol piacon iis kivitelünknek igen élénk emelkedése mutatkozik. Franciaországgal a közelmúltban sikerült olyan megállapodást r kötnünk, amely kontingenseink teljes kihasználását biztosítja. Szerződéseink közül igen soknak jellemző tulajdonsága az, hogy bizonyos állandó nemzetközi bizottságokat kreálnak, amelyek, kölcsönös kontaktusban állván egymással, igyekeznek a kiviteli lehetőségeket kipuhatolni és azokat kompenzációk révén lehetővé tenni. Az eredmény, amely ehhez a munkához fűződik, aa, hogy az 1933. évi kiviteli feleslege 80 (millió pengő. Ez, az 1930. évet leszámítva, a legkedvezőbb eredmény a háború utáni években. Emellett ezt az eredményt az értékeknek óriási visszaesése mellett értük el, mert hogy ha a kivitel volumenjét hasonlítjuk össze, akkor óriási emelkedéssel találkozunk. 1932-ben 334 millió értéket tett a kivitelünk, súlyban pedig 13 "1 millió métermázsát, 1933-ban 393 millió értékét és 18'3 millió méterimázsát. A kivitel mennyisége tehát 5'2 millió métermázsával több volt, mint az előző évben. Az 1933. évi kivitel csaknem annyi súlyb'an, mint az 1931. évi kivitel, amelynek értéke azonban 570 millió pengő volt. Ujabb időben örvendetesen tapasztalható, hogy exportcikkeink ára aránylag emelkedik. Úgynevezett exportindexünk 42-ről 50-re ment fel néhány hónap alatt, ami azt a; reményt nyújtja, hogy kivitelünk értékben is nagyobb bevételt fog biztosítani a magyar mezőgazdaságnak. t Az agrárolló (Halljuk! Halljuk!), amely, sajnos, szinte példátlan súlyossággal jelentkezik Magyarországon, kötelességévé tette a kormánynak olyan intézkedések megtételét, amelyek a jövedelemeloszlás korrekciójának célját szolgálják. Igyekszünk a nemzeti jövedelmet megfelelő belső intézkedésekkel a mezőgazdaság felé terelni. (Helyeslés«) Erre a célra szolgál az a magasabb áron való gabonaértékesítési szisztéma, amely jelenleg boletta néven ismeretes. Azok a céladók, amelyeket az ebből eredő terhek fedezésére behoztunk, — ha méltóztatnak tanulmányozni ezt a kérdést, méltóztatnak látni — az ipari tevékenységet, illetve &z ipari jellegű cikkek fogyasztását terhelik. Az új rendszer, amelyet a következő gazdasági évben fogunk inaugurálni, a római tárgyalások eredményétől függ. Ezért korai lenne még ma nyilatkozni arról, hogy ennek a szervezeti része miképpen fog jelentkezni. Hármas Szempontot kell itt megvalósítani. Az egyik az, hogy aeokat az előnyöket, amelyeket a római tárgyalások siorán és egyéb külkereskedelmi tárgyalások folytán remélünk, lehető teljes mértékben eljuttassuk a termelőkhöz (Élénk helyeslés.); a másik szempont az, amire a mai államháztartási helyzetünkben fokozott szükségünk van, hogy a kincstár kockázatát kiküszöböljük és a kincstárra s a közre nehezedő terheket a minimumra szorítsuk; a harmadik szempont pedig az, hogy lehetőség szerint a fogyasztókat, különösen pedig a fogyasztók legszegényebb rétegeit kíméljük. (Helyeslés.) A rendszernek, amelyet alkotunk, ennek a hármas célnak kell megfelelnie. Nem óhajunk, hogy a szükségesnél több kötöttséget vezessünk be, de ha ezt a hármas célt másképpen megoldani nem tudjuk, akkor természetszerűleg nem riadunk vissza attól sem, hogy egy központosított rendszert létesítsünk. (Zaj a baloldalon. — Friedrich István:' Nem lesiz jó, csak rontani fog!) Bármilyen rendszert is alkalmazunk azonban, annak, hogy ez a rendszer sikeres, eredményes legyen, előfeltétele az, hogy a meglevő készletek ai jövő évre át ne vitessenek. Ebben a ^tekintetben a kormány a legenergikusabb intézkedéseket is kész megtenni, nehogy egyes spekulánsok áruhalmozása a jövő rendszer sikerét és ezzel államiháztotrtásunk egyensúlyát veszélyeztesse. (Helyeslés a jobboldalon. — Felkiáltások a baloldalon: Tessék adóba átvenni!) T. Ház.! Mint emítettem, a boletta-rendszer pénzügyi kihatásai nincsenek az állami költségvetés keretébe bedolgozva, nem voltak a folyó költségvetés keretébe sem. Azok a kedvezőbb államháztartási eredmények, amelyekre az előbb rámutatni bátor voltam, bizonyos fokig ellensúly oztatnak azon veszteség, azon ihiány folytán, amely az idén a boletta-rendszer keretében jelentkezik annak folytán, hogy a kivitelre kerülő mennyiség lényegesen meghaladja a normál kivitel mértékét. (Friedrich István: Most hogy áll a boletta-alap?) Most jól áll. (Derültség.) T. Ház! A mezőgazdasági értékesítés kérdései kapcsán kell megemlékeznem arról is, hogy a mezőgazdaságban elérendő jobb árak biztosítását célozza a kormánynak számos egyéb olyan intézkedése, amely a termelésnek és az értékesítésnek a megszervezésére irányul. így például utalok arra a megállapodásra, amely állami égisz alatt köttetett a lenmagolajra vonatkozólag. (Felkiáltások a baloldalon; Az nagyon gyenge! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Imrédy Béla pénzügyminiszter: Utalok egyéb olyan intézkedésekre, amelyek mind azt célozzák, hogy a termelő jobb árat kapjon. (Farkasfalvi Farkas Géza: A tej Budapesten 32 ifillér, de a termelő alig kap 10—12 fillért!) Elnök: Farkasfalvi Farkas Géza képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Friedrich István: Ez a tervgazdálkodás!) Imrédy Béla pénzügyminiszter: Az értékesítés oldalán azonban legnagyobb segítsége a mezőgazdaságnak külkereskedelmünk kifejlesztése és piacok szerzése. Egész politikánk erre van beállítva. Ennek a célnak szolgálatába állítottuk devizagazdálkodásunk reformját is, amely különösen a befagyott pengőtartozások felhasználhatása révén sok tekintetben lényegesebben magasabb árakat biztosít a mezőgazdaságnak. A Máv. által nyújtott kedvezményekre, amelyeknek összege, mint említettem, 14'2 millió pengő teherkönnyítést, tehát ennyi jövedelemtöbbletet jelent a mezőgazdaság számára, már rámutattam. Ugyanezt mutatja azonban az a kiadási tétel is, amelyet a tiszai hajózás fejlesztése céljából állítottunk be a költségvetésbe, mert azt tapasztaltuk, r hogy a tiszai hajózás kifejlesztése révén számos • vidéken lényegesen magasabb búza- és egyéb gabonaárakat lehet biztosítani. (Igaz! Ügy van! jobbfelől ê8 a baloldalon.) A termelési költségek oldalán egyes üzemanyagok terén lényeges csökkentéseket tudtunk elérni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Helyes, ezt nagyon vártuk!) Ezt a munkát tovább is folytatjuk. (Helyeslés. — Zaj a baloldalon. — Felkiáltások balfelől: A cement® A tégla? — Halljuk! Halljuk!) Az eredményt az egyes cikkeknél méltóztatnak ismerni. Nagy átlagban: a Gazdaságkutató Intézet megállapításai sze16*