Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-257
102 Az országgyűlés képviselőházának zett csökkentéssel szemben. Itt a víziberuházásoknál egy 540.000 pengős emelést állítottunk be, amelyből 400.000 pengő az állami kezelés alatt álló folyóknál, főleg a Tiszánál és Kőrösnél végrehajtandó. (Helyeslés.) és a hajózás fejlesztését célzó munkálatokra van szánva. {Helyeslés. — Andaházi Kasnya Béla: Ez nem helyes, hanem kevés!) A nem állami kezelés alatt álló vizeknél 100.000 pengővel emeltük a költségvetési tételt. A csemetenevelési és erdősítési költségeknél szintén 75.000 pengős többletet állítottunk be. Ennek a keretében történik szerény kezdettel, a 'balatoni fásítás programúiba vétele is. A termelés átszervezésére, irányítására és imagnemesítésre 870.000 pengő, tehát a tavalyival csaknem azonos összeg van előirányozva. A mezőgazdasági termények és termékek kivitelének fejlesztésére pedig 5 millió pengőt meghaladó igen jelentős tétel van felvéve. A kultusztárca keretélben 600.000 pengős csökkenés jelentkezik. Itt néhány tételnél emelést voltunk kénytelenek végrehajtani. így legelsősorban, amit örömmel tettünk meg s if júságunk javára szolgál: az ifjúság foglalkoztatása címén beállított kiadási tételt emeltük 768.000 pengővel. Ez összefügg 800 fiatalember elhelyezésével az állami apparátus keretében. (Elénk helyeslés.) Az elefmi iskolák .tatarozására 100.000 pengőt irányoztunk elő új tételként, ugyanis számos helyen az állami iskolák már igen rossz karban, omladozóban vannak. A felekezeti tanítók problémája egyike ezen tárca legégetőbb kérdéseinek. (Halljuk! Halljuk!) A most folyó költségvetési évben két ízben juttattunk 250—250.000, tehát összesen 500.000 pengőt a legsürgősebb hátralékok rendezésére a kultusztárca rendelkezésére addig is, amíg egy szervesebb, átfogóbb megoldás lehetővé válik, ami igen részletes és egyéni adatfelvételt tesz szükségessé. Ez az adatfelvétel most már megtörtént úgy, hogy programúiba van véve ennek a kérdésnek a kultuszminiszter úrral egyetértőleg való szerves megoldása. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nincs más út, mint a kultúradó!) A középfokú tanintézetek egész hálózatának revíziója a következő programmpontja a kultusztárcának, ami öszszefügg azzal a javaslattal, amelyet a t. Ház most fog tárgyalás alá venni. Egy további Programm az iskolai felügyeleti rendszer átszervezése és a 'felsőoktatás reformja. Azonban ezeknek anyagi kihatása csekély, vagy semmi, ezek inkább a kormánynak a kultúrnívó emelését célzó munkásságával kapcsolatosaik. Az egyetemek tanerőinek létszáma ama reformok folytán, amelyeket most tárgyal at. Ház és amelyeket már a 33-as bizottság útján résziben életbeléptettünk, csökkent, éspedig 24 fővel. Ez a csökkenés olyan módon oszlik el, hogy az egyetemi nyilvános rendes tanárok száma 340-ről 301-re apadt % amivel szemben a nyilvános rendkívüli tanárok száma 13-ról 28-ra emelkedett. A kultusztárca költségvetése alaki tekintetben igen lényeges változást mutat, amennyiben 26 cím helyett 12 címben van ösz^ziöfoglalva. (Helyeslés.) A művészeti célok dotálására sajnos, lényegesebb áldozatokat hoznunk nem lehetett éhben az évben, azonban azok a tapasztalatok, amelyeket az igen magas színvonalon álló Operánknál szereztünk, arra indítottak bennünket, hogy most már véglegesen elhatároztuk, hogy ezen kultúrintézményünket elesettségünk ellenére is fenn kell tartanunk. (Elénk helyeslés és taps.) 257. ülése 1934 április 6-án, pénteken. Az igazságügyminisztérium költségvetésének keretében 1 millió pengő csökkenés jelentkezik. Itt nevezetesebb momentumra nem igen tudok rámutatni, de bátor vagyok egy programmp ontot megjelölni arravonatkozólag, hogy abban az irányiban kell a mi illetékrendszerünket fejleszteni, hogy az igazságszolgáltatás igénybevétele — legalább a perek bizonyos fajainál — az illeték lerovásától legyen függővé téve,' mert az igen költséges bírói apparátust bizonyos ügyeknél úgy foglalkoztatni, hogy a felek illeték-kötelezettségüknek eleget ne tegyenek, nem felel meg a mai helyzetben a kívánalmaknak. (Helyeslés.) A honvédelmi tárca költségvetése változatlan. Az üzemeknél, mint említettem, együttesen 60 "1 millió pengő hiány mutatkozik. Az üzemek közül felesleg jelentkezik a postánál, 7'3 millió pengő, míg tavaly 9"6 millió pengő volt előirányozva. Kisebb feleslegek mutatkoznak az erdőgazdasági, a mezőgazdasági birtokoknál, a postatakarékpénztárnál és a kőszénbányáknál, amelyek együttesen 1 millió pengőt tesznek ki. Ezzel szemben hiány van a Máv.nál és pedig 56*6 millió pengő, (Mozgás.) az állami vas-, acél- és gépgyáraknál 11*5 millió pengő az előző évi 12*7 millió pengővel szemben és a selyemtenyésztésnél 300.000 pengő. Ami az egyes üzemek kérdését illeti, a postánál a kiadások összege 3 millió pengővel apadt, amivel szemben bevételeit 5'2 millió pengővel kellett apasztani. A posta funkcionálása ellen nem lehet kifogást emelni, postánk pontosan, precízen, európai színvonalon működik, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) azonban úgy még nem volt, hogy jobban ne lehetett volna, s annak ellenére, hogy a posta üzemei jól működnek s felesleget mutatnak, ennek a feleslegnek növelésére a mai államháztartási helyzetben szükség van, s ezért a kereskedelmi miniszter úrral egyetértően keressük az utakat és módokat itt is, hogy az adminisztrációt egyszerűbbé és olcsóbbá tegyük. (Helyeslés. — Friedrich István: Ne tarifaemelést!) A postának kommerciális szellemben való vitelére is szükség van s ebben az irányban az első lépések azok a díjmérséklések, amelyek a legutóbbi napokban léptek életbe, amelyek közül különösen a telefonbelépési díjak mérséklését említem. (Helyeslés. — Egy hang a baloldalon: Az előfizetéseket is le kell szállítani. — Friedrich István: Kezdetnek jó volt! — Vázsonyi János: A beszélgetési és alapdíjakat is le kell szállítani! — Friedrich István: Majd az is meglesz!) A Magyar Államvasutak keretében a kiadások 4*5 millió pengővel csökkentek, annak ellenére, hogy a nyugdíjaknál 700.000 pengő, az adóssági szolgálatnál pedig 3 és fél millió pengő emelkedés áll be. A bevételek^ 800.000 pengővel magasabban vannak előirányozva, ami a tapasztalati adatok alapján történt, minthogy — hála Istennek — az utóbbi hónapokban a Máv. forgalma, még akkor is, ha a gabonaforgalmat, ami a nagy termésből következik, kikapcsoljuk, lényeges emelkedést mutat. A Máv.-nál is továbbfolyik a racionalizálási munkálat, a szervezet további egyszerűsítésére törekszünk. A mellékvonalakon, amelyek nincsenek kellőképpen frekventálva, a vonatokat apasztanunk kell, a személyszállítás szempontjából a motorizálásra, egyszerűsítésre törekszünk s az autóforgalommal való összhangot meg kell teremtenünk.
