Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-253

526 Az országgyűlés képviselőházának 253. ülése 193A március 20-án, kedden. tása tekintetében pedig, hogy — a szociális szempontokra és a mezőgazdaság termelési vi­szonyaiban bekövetkezett rosszabbodásra való tekintet nélkül és a nemfizetés okának minden vizsgálata nélkül a nekik juttatott földrészle­tek birtokától megfosztották Szigetköz összes községének lakosait, holott a nemfizetés oka nem a fizetési készség hiánya, hanem a fize­tési képtelenség volt, ezt jelenti a pénzügy­igazgató: Szigetköz 14 községéből 10 községben a földrészlet birtokától való megfosztást egyet­lenegy esetben sem rendelték el. Négy — még­pedig Halászi, Máriakáinok, Arak és Püski községben földhöz 424 juttatott közül 73 nem­fizető egyén ellen ugyan megindították a ki­mozdításra irányuló eljárást, de enneksorán is a 73 egyén közül is csak egy, névszerint Nagy Lajos halászi lakost foszották meg a neki jutott földrészlet birtoktól. A többi 72 ember a nekik jutott földrészletek birtokában van ma is, mert vagy rendezték időközben tar­tozásukat, vagy jogorvoslattal éltek. A pénz­ügyigazgató végül szükségesnek tartotta, hogy azt is jelentse, hogy a községi elöljáróságok is az eljárási szabályokban lefektetett kímélet­nek megfelelően járnak el az önhibájukon kí­vül nemfizető földhöz jutottakkal szemben. Kérem válaszom tiudocmásíulvételét. Buda­pest, 1934. évi március hó. 8. Gömbös Gyula s, k., m. kir. miniszterelnök.« Elnök: Az interpelláló képviselő ur nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mi­niszterelnök úr válaszát tudomásulvenni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a miniszterelnök ur válaszát tudomásulveszi. _ ' Következik a miniszterelnök ur írásbeli vá­lasza Andaházi-Kasnya Béla képviselő úrnak a Tolnamegyei Földbérlőszövetkezet ügy eb en előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek a vá­laszt felolvasni. . -' T . Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »Tiszteit Képviselőház! Andaházi-Kasnya Béla ország­gyűlési képviselő 1933. évi július hó 19-en a Tolnamegyei Földbérlő Szövetkezet ügyeben interpellációt jegyzett be a képviselőház ínter­pellációs könyvébe, amelyet az összkormany­hoz intézett. Ezen interpellációra válaszomat a követke­zőkben adom meg: A Tolnamegyei Földbérlok Szövetkezete további fennmaradásának szükségtelenségét az Országos Földbirtokrendező Bíróság 12.676— 1932. számú végzésével mondotta ki arra való hivatkozással, hogy az ottani helyzet lényeges változása folytán a szövetkezet feladatköre tel­jesen jelentéktelenné vált. A szövetkezet teen­dőinek túlnyomó részét magának a szövetke­zetnek, illetőleg a szövetkezeti tagoknak kíván­ságára — éppen mert a szövetkezet a vállalt feladatkör ellátására alkalmatlannak . bizo­nyult — a közalapítványok számvevőségének szekszárdi kirendeltsége vette át és végzi ma is, 1932. október 1-től teljesen díjtalanul, szem­ben a szövetkezettel, amely ezért a tagoktól a legutóbbi időkig és évi 10, illetőleg 6 kilo­gramm búzaértéket kívánt. Annak következtében pedig, hogy időközben életbelépett törvényes rendelkezések folytán a szövetkezet feladatköre úgyszólván megszűnt: teljesen indokolatlan lett volna az^ egyes jutta­tott kisemberekre jelentékeny és felesleges költségtöbblettel járó szövetkezeti alakulás fel­osztása elé akadályokat gördíteni akkor, ami­kor maguk a szövetkezeti tagok ezt belátva» folyó évi február hó 11-én tartott közgyűlésü­kön a szövetkezet felszámolását határozták el. Ezzel a ténnyel a kérdés időszerűségét már el is vesztette. Azonban rá kell mutatnom még arra is, hogy téves az interpelláló képviselő úr az a beállítása, mintha a szövetkezet feloszlatásán a közalapítványi kir. ügyigazgatóság munkál­kodott volna, mert nevezett hivatal ténykedése ebben az ügyben csupán abból állott, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság felhívá­sára a szövetkezetnek a közalapítványi kisbér­letek kezelése körüli szerepére nézve köteles­ségszerű felvilágosítással szolgált. Egyébként a szövetkezet és a közalapít­vány között a múltra vonatkozó leszámolás­már megtörtént és amennyiben a felszámolás alatt álló szövetkezet azt elfogadni nem volna hajlandó, előtte a bírói út mindig nyitva áll. Budapest, 1934 évi március hó 8. Gömbös Gyula s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mi­niszterelnök úr válaszát tudomásulvenni, igen. vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul­veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Kóródi Katona János képviselő úrnak Szabó Gyula tompái jegyző fegyelmi ügyében előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Kóródi-Katona János ország­gyűlési képviselő úr, a képviselőház 1932. évi november hó 30-án tartott ülésében Szabó Gyula tompái községi jegyző magatartása miatt, továbbá ia nevezett jegyző fegyelmi ügyében hozott marasztaló határozatnak a köz­ségi képviselőtestület előtt történt tárgyalása­kor elkövetett szabálytalanság miatt interpel­lált és azt a kérdést intézte hozzám, hogy haj­landó vagyok-e a tompái állapotok és a jegyző részben már folyó, részben még szándékosan ki nem vizsgált fegyelmi ügyének pártatlan kivizsgálására Tompára miniszteri tisztviselőt, kiküldeni. Az interpellációra vonatkozólag végleges írásbeli válaszomat tisztelettel az alábbiakban adom meg. Szabó Gyula tompái községi jegyző ellen többrendbeli panasz miatt a fegyelmi eljárást az arra illetékes hatóság elrendelte. A magam részéről is súlyt helyeztem arra, hogy a nevezett községi jegyző ellen emelt pa­naszok a legalaposabban és pártatlanul kivizs­gáltassanak és ezért a fegyelmi ügy lefolyta­tását állandó figyelemmel kísértem. A képviselő úr interpellációjában azt is kérte, hogy a tompái állapotoknak és a jegyző részben már folyó, részben még — állítólag —­szándékosan meg nem vizsgált fegyelmi ügyei­nek pártatlan tisztázására miniszteri tisztvi­| selő küldessék ki. Az interpellációnak erre a részére megjegyzem, hogy a vármegye főispán­ját annakidején fölkértem, hogy Szabó Gyula ellen emelt panaszok és feljelentések kivizsgá­lását részéről kísérje állandó figyelemmel és a legpártatlanabb eljárás biztosítása céljából az egész eljárás menetét gondosan ellenőrizze. A vármegye főispánja ebből folyólag hozzám tett megokolt jelentésében nem tartotta indokolt­nak rendkívüli intézkedések foganatosítását, mert a fegyelmi eljárás pártatlan lefolytatását ! biztosítottnak látta. Ennélfogva nem találtam

Next

/
Thumbnails
Contents