Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-253

512 Az országgyűlés képviselőházának t méreteket hozott létre, és a kibővült keretekben megindult a decentralizáció, és szakszerűen széttagolódtak a gyűjtemények. Egyesek kiváltak, más új gyűjteményeket létesítettek, s végül is olyan keretet öltöttek, am elmegy kis adminisztratív szervezettel irányítható nem volt. Megkezdődött a decentralizálás, és a XIX. század végén megkezdődött a szakmúzeumoknak az a szétválása, amely ennek a szép magyar intézménynek, szép magyar gondolatnak már-már pusztulására vezetett, mivel a Nemzetig Múzeumból egyes szakintézmények kiválván, lassankint magára a régészeti és történeti gyűjteményre kezdett devalválódni ez a név. A törvényjavaslat, amelyet benyújtottam, ugyanazon a gondolatmeneten haladva, mint elődeimnek, Klebelsberg Kunónak gyűjteményegyetemi törvénye, ismét egységbe hozta ezeket a közgyűjteményeket s egy régi nagy magyar szellemi értéket, a Nemzeti Múzeum gondolatát, a magyar föld és a magyar szellem minden termékét gyűjtő egyetemes magyar múzeum gondolatát akarja megmenteni s átvinni a jövőre és modern kor szaktudományos igényeinek megfelelő, szakszerű decentralizáció keretében ugyan, de mégis egységben átszármaztatni a jövőre. Ez az elgondolás vezetett, amikor kiküszöbölendő azokat a törvényes akadályokat, amelyek ezt az átszervezést a »Nemzeti Múzeum« nevének fennmaradását és tartalmának megóvását akadály ózták, egy új törvényjavaslattal jöttem a Ház elé. Ennek a nagy nemzeti gondolatnak jegyében kérem, a t. Házat, hogy ezt a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérelem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör vényjavaslat címét felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Zsindely Ferenc előadó: T, Képviselőház! A 3. §-hoz az 1. bekezdésnek III-mal jelzett pontjában a következő

( pótlást javasolom: az »Országos« és »Szépművészeti« szavak közé a »Magyar« szó iktattassék be. A javasolt módosítás az intézmény régi nevének épségbentartását jelenti és a szöveget is szabatosabbá teszi. {Helyeslés. — Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Hozzájárulok!) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát 'bezárom és a tanácskozást 'befejezettnek nyilvánítom. Következük a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 3. §-t az előadó úr pótlásával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 3. §-t az előadó úr pótlásával fogadja el. Következik a 4. §. '5S. ülése 193% március 20-án, kedden. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni^ Dinich Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat Í—1L §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: A Ház ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirendünk szerint következik az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsról szóló törvényjavaslat (írom. 715, 720.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! A 'művészetek virágzása és fejlődése igen nagyfontosságú minden nemzet életében. Minden élet, így a nemzetek élete is, örökös harc, napról-napra megismétlődő próbája a tehetségnek, az akaratnak és az erőnek. Mint hajdan a páncélos vitézek a bajnoki tornán, ugyanígy küzdenek a nemzet bajvívói száz és száz porondján a nemzetközi versengésnek, hogy minél nagyobb és verőfényesebb helyet verekedjenek ki a nap alatt, annak a nemzetnek számára, amelynek színeiben és amelynek dicsőségéért harcba szállanak. Egyike azoknak a küzdő tereknek, amelyekre még ma, a sportok fénykorában is, különös érdeklődéssel tekint a nemzetközi közvélemény, a művészetek területe. Itt, ebben a virágos kertben is, szakadatlanul folyik a nemes verseny, amely egyrészt a vetélkedő nemzetek művészeteit gazdagítja, másrészt azonban az egyetemes emberiség művészetének színképét is tarkábbá és változatosabbá teszi különböző színekkel és formákkal. Mindez a szép pedig a nemzetközi nyilvánosság színpadán történik, ott kerül bemutatóra. Ilyenmódon a művészetek egyben leghatásosabb hirdetői a szereplő^ nemzetek beigazolt értékének, kiváló eredményük a legnemesebb és egyúttal legolcsóbb propaganda. Már pedig a XX. században, de különösen a háború után a propaganda nemzetközi viszonylatban is olyan nagy jelentőséghez jutott, amilyenhez azelőtt sohasem. így tehát a művészi munkának ez a — mondhatnám — mellékterméke a művészeteket külpolitikai szempontból is hathatós fegyverré tesziT. Ház! Kinek volna több oka rá, hogy a maga értékét igazán világszerte hirdesse, mint a kicsiny, szegény és kifosztott magyar nemzetnek, kinek volna több oka rá és kinek kevesebb pénze. Ha tehát a művészetek virágzása általában nagyfontosságú valamennyi, nemzetre nézve, különösen fokozottan jelentős a magyar nemzet számára, különösen fontos elsősorban azért, mert a magyar nemzetnek rendkívüli tehetsége és képessége van rá. Ez az oka, hogy a magyar nemzet eddig is sokkal előkelőbb helyet foglalt el a művészeti eredmények rangsorában, mint arra akár számarányánál, akár politikai, vagy gazdasági súlyánál fogva számot tarthatott, sokkal előkelőbbet, mint képességre és gazdagságra sokkal hatalmasabb nemzetek. Felesleges volna itt részletesen bizonyítanom ezt az állításomat, felesleges volna, de lehetetlen is felsorolni mindazokat a tárgyi bizonyítékokat, amelyeket az irodalom és művészet minden ága olyan bőségesen produkál, s amelyekre a nemzetközi siker ütötte rá a hitelesség tárgyilagos bélyegét. Az irodalom, a képzőművészet, a zeneművészet minden ágában bőségesen megtaláljuk ennek a bizonyítékait, de megtaláljuk a népművészet mezején is,