Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-253

504 Az országgyűlés képviselőházának í sorban a 27. § törlését, másodsorban pedig — ha ezt a t. Ház nem fogadná el — javaslom ezen két módosításom elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Ez a szakasz a belügyniiniszteir úrnak olyan jogkört ad az abban foglalt felhatalmazás révén, amilyen a magyar törvényekben sem fordult még eddig elő. Lehetetlenség és képtelenség, hog'y ez a szakasz megengedje azt, hogy a belügyminiszter úr tervezetet készítsen abból a célból, hogy ezen tervezet kapcsán hozza rendbe a főváros háztartását. Ha nyugodtan végigolvassuk ezt a szakaszt, meg kell állapítanunk belőle, hogy erőszakoltak a benne levő meghatározások. Ez a szakasz olyan jogkörrel hatalmazza fel a főpolgármestert, mint amilyen jogköre a miniszternek van. A szakasz azt mondja: »Az ügyeket a főpolgármester utasításai szerint a polgármester készíti elő és a főpolgármester határozatait a polgármester hajtja végre.« Álljunk meg egy kicsit ennél a rendelkezésnél. A főpolgármester ad utasítást arra, hogy a polgármester készítse elő az ügyeket s azután a főpolgármester dönt véglegesen és a polgármester hajtja végre azokat az intézkedéseket, amelyeket a főpolgármester jóváhagyott. Itt két tényező szerepel, a főpolgármester és a polgármester. A főhatalom a polgármesteré s ez a rendelkezés már eleve feltételezheti azt, hogy a főpolgármester nem ért az ügyekhez, inert ha ért az ügyekhez, akkor miért kell a polgármesternek _ előkészíteni azokat, s azután azt végrehajtja és végső soron dönt a főpolgármester. Lehetetlen egy törvényben már eleve 'megállapítani azt, hogy értelmetlen, a főváros ügyeihez nem értő ember kerül valaha is a főváros élére, olyan jogkörrel, amilyen jogköre eddig az önkormányzatban egyetlen főpolgármesternek, polgármesternek, vagy főispánnak sem volt. Időszerűtlen és lehetetlen dolog és kétségbeejtő helyzet a közigazgatás területén, ha a törvény szerint jogot adnak a hozzá nem értő embereknek arra, hogy másokkal készíttessék elő az ügyeket, tehát tervezetet készíttessenek _ és módszert állapíttassanak meg, hogyan hajtsa az intézkedéseket végre; lehetetlenség olyan emberire hízni a végrehajtást, aki. nem ért az ügyekhez. Nagyon könynyen feltételezhető ugyanis, hogy ezt a szakaszt csak azért alkották így meg, hogy akárkit, akármilyen laikus embert odaállíthassanak a főváros élére, hogy az azután az ügyeket intézze. Nem a hozzáértésről, nem az ügyszeretetről, nem a költségvetés, állandósításáról van itt szó, hanem arról, hogy a kormánynak milyen befolyása legyen, hogy a kormány olyan embert tegyen oda, aki minden következmény nélkül, általában minden felelősség nélkül hajtsa végre az ügyeket, amelyekre felülről utasításokat kap. Ismétlem, ez lehetetlen és kétségbeejtő állapot is s szakasz további rendelkezése szintén arra vall, hogy itt olyan lehetetlen helyzettel állunk szemben, aminő lehetetlen helyzet eddig még a fővárosnál nem volt. Kreálnak itt egy 17 tagból álló bizottságot, amely bizottságnak, azt hiszem, még annyi jogköre sem lesz, mint a parlament 33-as bizottságának, vagy legalábbis nem fog változtatni a dolgokon. Igen ám, csakhogy a 33-as bizottság mellett mégis itt van a parlament, ahol egy és más dolgot \58. ülése 198.í 'március 20-án, kedden. mégiscsak szóvá lehet tenni, a fővárosnál azonban ennek a törvénynek szelleme és rendelkezése szerint a főpolgármester minden további nélkül végrehajthatja az intézkedéseket, olyan intézkedéseket hajthat végre, amelyekhez a közgyűlésnek, az önkosrmányzatnak semmi köze sincs, sőt kimondja ennek a szakasznak vonatkozó rendelkezése azt is, hogy a folyamatban, illetőleg végrehajtás^ alatt lévő ügyekhez a közgyűlés, az önkormányzat nem szólhat hozzá. Azt mondja például, hogy az ellenőrző bizottsághoz tett bejelentés, a bizottság tárgyalása, vagy a bizottság határozata nem akaszthatja meg azt, hogy a főpolgármester a tervbevett rendelkezéseket életbeléptethesse, vagy a szükségesnek itélt intézkedéseket megtegye. A tervezet végrehajtásának ideje alatt a törvényhatósági 'bizottság nem tárgyalhat oly kérdéseket vagy ügyeket, amelyek a tervezettel, vagy az annak alapján tett rendelkezésekkel kapcsolatban vannak. T. Képviselőház! Tisztelettel kérdésein, hogy lehetséges ennyi jogkört adni minden felelősség nélkül? Hisz ebben az egész törvényben egy szó sines arról, hogy ki a felelős. Odatesznek egy kormánybiztost az üzemek élére s odatesznek egy főpolgármestert teljes jogkörrel a főváros élére. Tegyük fel a legjobb eshetőséget, hogy jóhiszeműen olyan embereket tesznek oda, akik jót akarnak, de mert emberek, tévedni fognak s a fővárosi üzemek területén és a fővárosi önkormányzat területén olyan rendelkezéseket fognak életbeléptetni, amelyeknek következménye borzalmas nagy anyagi vagy erkölcsi terhet jelenthet a főváros számára. Ki lesz ezért felelős? Kit lehet ezért felelősségre vonni? A minisztert? A miniszter felelőissége a főpolgármester után adódik, de a főpolgármestert nem lehet felelősségre vonni. A főpolgármesterért a miniszter felelős. A miniszteri felelősség azonban fikció, mert ebben az országiban soha egyetlen minisztert még felelősségre nem vontak. Hiába beszélnek itt miniszteri felelősségről, nem vontak még senkit sem felelősségre. Itt voltak a népjóléti ügyek, amelyeknek borzalmas sokasága, hogy úgymondjam, egy kloáka volt. Kérdem, felelősségre vontak ezért valakit? Itt a Házban szidtak le és dorongoltak agyon bennünket. Hátha az ilyen ügyekért — amint ez tíz esztendő alatt nyert tapasztalatok alapján megállapítható — senkit nem vontak felelősségre, akkor ha e szerint a módszer szerint dolgozunk, a székesfővárosnál se fognak soha senkit felelősségre vonni. Pedig abból, hogy nines felelősségre von ás, borzasztó anyagi és erkölcsi bajok származnak. Miért nem vette be a belügyminiszter úr ezt a törvényjavaslatba? Ha van önökben érzék a közügyek iránt, a becsületesség iránt, akkor ebbe a törvényjavaslatba ^ bele r kellett volna venni, hogy annak a főpolgármesternek, annak a kormánybiztosnak felelőssége nemcsak anyagi vonatkozásban érvényesül, hanem, ha már ilyen jogkört adnak valakinek, az illető büntetőjogi felelősséggel is tartozik. T. Ház! Itt van

1 a főváros vagyona. Ev-, tizedeken át építették ki a közüzemeket. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a közüzemekben nem jól gazdálkodtak és hogy ezekben sok állást kreáltak. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De ezért a közüzemeket nem szabad közprédának kii tenni. En nem bízom abban, hogy ezután jobb