Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-253

Az országgyűlés képviselőházának 15 tott a miniszteri biztos számára ezt mint jogot a törvénybe bevétetni. A miniszteri biztosnak a törvény világos szövege szerint jogában állt a könyvekbe betekinteni és minden határozatot, vagy tervezett intézkedést a maga vétójogával megállítani. Nem tartom szükségesnek — őszintén megmondom — a miniszteri biztos kiküldését akkor, amikor a miniszter úrnak a számvevőségben már • teljes szakértőkkel felszerelt nagy apparátus áll külön rendelkezésére az üzemekbe való betekintés céljából. Nem tartom szükségesnek, hogy ezenfelül még külön miniszteri biztos legyen, amikor itt van még a közérdekeltségek felügyelő hatósága is, amelynek szintén van betekintési joga az üzemekbe. Attól félek, hogy az üzemek egyebek sem lesznek, mint kimutafáskészítő, referátumokat készítő, ellenőröket kioktató intézmények. Nem marad a tisztviselőknek idejük egyébre, mint ezeknek a különböző ellenőrző fórumoknak informálására. Tisztelettel kérem a miniszter urat, ha nem méltóztatnék hozzájárulni ahhoz, hogy a miniszteri biztos intézményét — mint szerintem feleslegeset — töröljük, legalább ahhoz méltóztassék hozzájárulni, hogy az üzemi bizottság tagjainak a könyvekbe betekintési joguk legyen, hogy meggyőződhessenek saját szemükkel arról, hogy azok a jelentések, amelyeknek valódiságában sokszor van ok kételkedni, a könyvekkel megegyeznek. Ezt a kérést terjesztem a miniszter úr elé. (Helyeslés balfelöl) Elnök: Szólásra következik?

1 Dinich Ödön jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: Nem kívánok szólni. Elnök: Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Büchler József! Büchler József: T. Képviselőház! Az üzemi választmánynak szervezése abban a formában, ahogyan a törvényjavaslat kontemplálja, teljességgel helytelen; helytelen pedig elsősorban azért, mert az üzemi választmánynak csak négy tagját választja a közgyűlés, két tagját pedig a külső szakértők közül kell választani. Amit Petrováez igen t. képviselőtársam mondott, hogy mindenkinek a világon joga lesz az üzemeket ellenőrizni, csak éppen az üzemi választmánynak nem, az teljesen megáll. Teljességgel lehetetlen dolog az, hogy amikor a főváros titkos választással beküldi a maga képviselőit a törvényhatóságba és ezek közül a képviselők közül egyesek bekerülnek a törvényhatósági közgyűlés által megválasztottan az üzemi választmányba, ezeknek a főváros tulajdonát képező üzemek ügyében az üzemi választmányban semmiféle más joguk a világon nincs, mint egyszerűen véleményt mondani bizonyos kérdésekről. Mert hiszen, hogy ha ők el is határoznak valamit, ez nem lesz hatályos azért, mert az üzemvezető esetleg az üzemi választmány véleménye ellenére is úgy hajtja végre a javaslatot, ahogyan neki tetszik, illetőleg ahogyan esetleg a miniszteri biztostól, vagy esetleg a polgármestertől az utasítást megkapja. Teljességgel lehetetlen dolog az is, hogy annyi fórumon menjen keresztül egy üzemnek ellenőrzése, mint ahány fórum már most van. Az ellen senkinek sem lehet és nincs is észrevétele, hogy az üzemeket ellenőrizzék abból a szempontból, amely szempontból ellenőrizni kell egy ilyen közüzemet. De hogy az a miniszteri biztos ellenőrizze, az üzemi választmány — úgy, ahogy, amennyire a javaslat megengedi 3. ülése 1931}- március 20-án, kedden. 4 05 — ellenőrizze, azután a polgármester ellenőrizze és a főpolgármester ellenőrizze; így teljességgel lehetetlen dolog egy üzemben dolgozni. Egy üzemnek nem lehet csak arra berendezkednie, hogy mindig a felső fórumoknak készítse elő az összes adatokát, maga azonban ne tudjon dolgozni éppen a sok ellenőrző fórum miatt. Általában nem helyeslem, hogy külső emberek jönnek be az üzemekhez. Az üzemeknél is lehetnek titkok,, amelyeket köteles mindenki meg'őrizni. Mindenesetre nagyobb felelőssége van a törvényhatósági bizottsági tagnak, mint olyan embernek, aki kívülről oda kineveztetik üzemi választmányi tagként, hiszen ez az üzemi választmányi tag, aki külső ember, — személytelenül lehet a dologról beszélni — az üzleti titkot nem fogja -ágy megőrizni, mint a törvényihatósági bizottsági tag. Nem is lehet őt annyira felelősségre vonni, a törvényhatósági hizottsági tagot viszont felelősségre lehet vonni a közgyűlésen, ellene az eljárást meg lehet indítani, akár összeférhetlenségi eljárást az igazoló választmány útján, akár más úton, , erkölcsileg is meg lehet ellene indítani az eljárást, míg egy külső ember ellen nem lehet semmiféle eljárást indítani, felelősségre nem lehet vonni. (Friedrich István: Azt csinál majd, amit akar!) Amit akar, azt csinál. Természetes, hogy nem szokás üzleti titkot úgy elárulni, hogy közjegyzőt hívnak, hogy most elárulom az üzleti titkot, vegyen fel erről közjegyzői jegyzőkönyvet, hanem úgy szokás csinálni, hogy harmadik . személy nincs jelen. Így az illető, aki ipso facto szakember. mert hiszen szakemberként kerül oda, jobban fogja ismerni az üzleti titkokat, job'ban fogja tudni az egész gestiót, főként a szakkérdéseket, a technikai kérdéseket, mint az autonómia tagjai és nem lehet tudni, hogy ez az ember nem fogja-e elárulni az üzemi titkokat. Éppen ezért azt javaslom, hogy az üzemi választmány hét tagból álljon és pedig hat tagot háromévi időtartamra saját tagjai ^ közül a törvényhatósági bizottság közgyűlése válasszon, egy tagot pedig, ugyancsak háromévi időtartamra, a külső szakértők közül a polgármester jelöljön ki. így mégis hat. tajg mellett volna egy ilyen külső szakértő, de négy tag mellett két külső szakértő aránytalan, hiszen e szerint a tagok 33%-át a törvényjavaslat rendelkezése értelmében a külső szakértők közül kellene kinevezni. Ezenkívül általában meg kell -mondani, hogy az üzemeknél tulajdonképpen nincs egy bizottság, amely tárgyalná az üzemek dolgát. Minden egyes közigazgatási résznél, minden egyes ügyosztály mellé van rendelve az 1930:XVIII. te. alapján egy szakbizottság, amely az illető ügyosztály keretébe tartozó összes ügyeket letárgyalja, vagyis ahogyan ez a törvényjavaslat kontemplálja, minden 50.000 pengőn felüli tételt köteles a polgármester a szakbizottság elé terjeszteni és az «megmondja véleményét arról a kérdésről, amelyről éppen szó van. Ezzel szemben az üzemeknél ilyen fórum nincsen. Még olyan nagy üzemnél is, mint amilyen az elektromosművek, .ameTy 44 milliós budget-tel dolgozik, vagy egy olyan üzemnél, mint a gázművek, amely 32 milliós budgettel dolgozik és így tovább végig, az igen nagy és jelentős öszszegű budgettel dolgozó üzemeknél az ügyek megvitatás alá a nyilvánosság előtt tulajdon70*