Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

Az országgyűlés képviselőházának 2í bői adom elő azt, amit jónak látok, és kérde­zem többi t. barátaimat is, hogyha fel van is­merve egy baj, ha mindenki megállapítja ezt a betegséget, és ha azonkívül előrelátható, hogy ez az esemény elő fog fordulni, akkor nem éppen arra való-e a törvényhozás, hogy a felismert bajt gyógyítsa és egy reformot hozzon a bajok megelőzésére és leküzdésére? Hiszen ez a mi létalapunk, ez a törvényhozás célja, feladata 1 , ezért vagyunk és ha ezt nem tudjuk megcsinálni, akkor egyáltalában nem értem, miért exisztálunk. Ezért nagyon kérem a miniszter urat, hogy ebből az alkalomból tessék komolyan gondolkozni ennek a szel­vényrendszernek kiirtásáról. (Jánossy Gábor: Megmondotta, hogy kiirtja!) A miniszter úr azt mondotta, hogy majd a választójogi re­formnál. A választójogi reform előtt tehát nem adhatja meg azt a garanciát, hogy addig a jelenlegi rendszer tekintetében változás tör­ténik, így megeshetik velünk az a sérelem, amelyről beszéltem. (Zaj a baloldalon.). Nem emlékszem hasonló egyhangúságra, a közvélemény hasonló megnyilatkozására, mint ebben az esetben. (Ügy van! balfelől.) Hiszen igen gyakran előfordul, hogy még ezen az ol­dalon is egy kérdésben különböző véleményeink vannak. Felszólal majd Gál Jenő t. barátom, akiknek tiszteletreméltó véleménye van a régi tanács visszaállítása tekintetében. Tisztelem a véleményét, de nekem más a meggyőződésem. De az ő véleménye is tiszteletreméltó és ő meg fogja indokolni a maga véleményét. Mon­dom tehát, nagyon sok kérdésben még ezen az oldalon is különböző vélemények vannak, de ebben nincs véleménykülönbség, itt valameny­nyien egy véleményen vagyunk, kormány­pártiak, ellenzékiek, a miniszter úr is egy vé­leményen van velünk, igazat ad nekünk és mégis mindezek ellenére, bár valamennyien felismerjük a helyzet tarthatatlanságát: cso­dálatos módon ez a törvényhozói gépezet nem alkalmas és nincs módja arra, hogy ezt a kö­zösen felismert bajt a jövőben eliminálja, és megszüntesse azokat a szégyenletes állapoto­kat, amelyek ezzel a szelvényrendszerrel kap­csolatban keletkeztek. Még egyszer nagyon kérem a miniszter urat, legyen 'kegyes eme egyhangú közvéle­mény-megnyilvánulásnak kifejezést adni, le­gyen kegyes ezt az egyhangú megállapítást honorálni. Ami a szakszerűséget illeti, a javaslat 2. §-ában szó van a szakszerűség képviselőinek a törvényhatósági bizottságban való helyetfogla­lásáról. En már a bizottságban is, de már ma­gában a törvényhatóságban is kifejezést ad­tam annak, hogy a szakszerűség képviselői a dolog természeténél fogva nem foglalhatják el az autonómiában azt a helyet, amelyre őket egyébként hivatali pozíciójuk feljogosítaná, mert egy pénzügy igazgató, egy adófelügyelő, egy tanfelügyelő hivatalnok-ember, aki fel­sőbb sége nélkül nem nyilatkozhat. Egy adó­felügyelő nem adhat az én adópanaszaimra es bajaimra a törvényhatósági bizottságban meg­nyugtató válaszokat és felvilágosításokat, hi­szen ő kötve van a hivatali hierarchiához, o nem lehet ott sem jószívű, sem engedékeny, ő éppen ezért egy törvényhatóság egyetemeben nem teljesítheti azokat a feladatokat^ amelyek alkalmasak volnának az ő képviseletére. Mert engedelmet, kérek, én a budapesti ado­felügyelőtől nyilvános üléau m hiába kérek akár­mit, hiszen abban a kérdésben végső fokon csak a pénzügyminiszter válaszolhat és nem egy ala­f, ülése 1984március 16-án, pénteken* 447 rendelt hivatalnok. Ha tehát az illető nagyon jó akar lenni, ellentétbe kerülhet felettes ható­ságával, ha pedig semmi választ sem tud adni, akkor nincsen semmi értelme és semmi célja annak, hogy az illető ott üljön a törvényható­sági bizottságban. Mi is a következménye ennek a felfogásnak? Az a helyzet,, hogy bár a tör­vény biztosítja a szakszerűség, képviselőinek, hogy minden egyes felhívásra válaszolhatnak és nemcsak a rendes időben, hanem a rendes időn túl is kifejthetik nézeteiket, mégsem tör­tént meg egyetlenegy esetben sem, hogy ilyen felthívást intéztek volna hozzájuk. ( F elkiált ás'ok a szélsőbaloldalon: Sohasem!) Sohasem intéztek felhívást hozzájuk és ők a törvényhatósági bizottság plénumában sohasem nyilatkoztak. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nem volt rá eset, hogy akár a budapesti rendőrfőkapitány, akár az adófelügyelő, akár a tanfelügyelő hi­vatalos kérdésekben a törvényhatósági bizott­ság közgyűlésén beszélt volna. így tehát gya­korlatilag meggyőződtünk arról, hogy ezeknek a kiváló hivatalnokoknak semmi keresnivaló­juk sincs az autonómia közgyűlésén. Ezek a hivatalnokok egyénileg kiváló férfiak, díszt is adnak, mindenkinek tiszteletére érdemesek, ál­talános tisztelet is veszi őket körül, de nem tehetnek arról, hogy olyan pozícióba állíttat­nak oda, amelyet a dolog természete szerint nem tölthetnek be. Elnök: Lejárt a beszédideje, képviselő úr. Bródy Ernő: Ezeknek elmondása után ki­jelentem, hogy nem fogadom el ezt a szakaszt. A magam részéről azonban beadott módosítá­saimat visszavonom, minthogy más kerekde­debb és jobb módosításokat adtak be és így nem akarom halmozni az ezekkel kapcsolat­ban folyó szavazást. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: Tisztelettel kérem a ta­nácskozóképesség megállapítását. (Erődi-Har­raeh Tihamér: Katalógust kérünk! — Helyes­lés jobbfelől.) Elnök: Tessék megkezdeni beszédét. Intéz­kedtem a jelenlévők megszámlálása iránt. (Egy hang .jobbfelől: Az ellenzék tündököl távol­létével. Hárman vagy négyen vannak az urak!) Vázsonyi János: A mi pártunk teljes lét­számmal jelen van. (Egy hang jobbfelől: Egye­dül?) Ketten! Frey Vilmos jegyző (megszámlálja a jelen­levő kévvisélőket): Negyvenhárom! Elnök: A Ház tehát tanáeskozóképes. Mél­tóztassék megkezdeni beszédét. Vázsonyi János: Tisztelt Képviselőház! A törvényjavaslat 2. §-ához három módosító in­dítványt voltam bátor benyújtani. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassék beszé­dét folytatni. Vázsonyi János: A törvényjavaslat 2. §-ához három módosító indítványt nyújtottam he. Méltóztassanak megengedni, hogy imódo­# sító indítványaimat röviden megokoljam. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Vázsonyi János: A módosító / indítványok vonatkoznak a törvényhatóság választott tag­jainak számára, a kerületi beosztásra... (Folytonos zaj a jobboldalon.) Képtelen va­gyok, elnök úr, ebben a lármában beszélni. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Elnök: Csendet kérek! Vázsonyi János: Második módosító indít­ványom a kerületi beosztásra vonatkozik, har­64*

Next

/
Thumbnails
Contents