Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

434 Az országgyűlés képviselőházának 252. ülése 1934- március 16-án, pénteken. mai életéből, ezzel tehát ebben a pillanatban nem akarok foglalkozni — azonban, ha ezt az elnevezést méltóztatnak használni, hogy: »magyar királyi kormány«, ha van magyar királyi kormány, akkor kell léteznie királynak is, (ßassay Károly: Ügy van! Ez logikus!) .akit ezidőszerint az államfő helyettesít. Méltóztassanak megengedni, én ezt csak helyeselni tudom és szeretnék ennek nyomatékot adni. Hiszen én nagyon jól emlékszem arra, hogy amikor a forradalom és a kommunizmus után az első kormány megszületett, akkor — mint nagyon jól méltóztatnak tudni — annak címében először a »magyar népköztársaság«, azután a »magyar kormány« szerepelt, és azután csak csendesen csúsztattuk be a »m. kir. kormány« elnevezést, szóval visszaállítottuk a régi jogállapotot. Ha pedig ezt visszaállítottuk, akkor nem látom indokoltnak, hogy azokat a hibákat, amelyeket, mondjuk, előző törvényjavaslatokban elkövettünk, most ne reparáljuk és ne állítsuk, helyre. Hiszen éppen az az, amit nekünk annyiszor hánytorgatnak fel, hogy királyság vagyunk, és tulajdonképpen nincs királyunk. Méltóztassanak tehát legalább azt keresztülvinni és keresztülvezetni, hogy a »király« szó bekerüljön a törvényjavaslatba. Ezért Petrovácz Gyula indítványát helyesebbnek tartom az eredeti szakasznál. Rá kívánok mutatni arra is, hogy a törvényihatóságnak a főpolgármester személye kiválasztásából való ez a teljes kikapcsolása magától értetődőleg azt is maga után fogja vonni, hogy a főpolgármester ezentúl nem lesz semmi tekintetben sem a törvényhatóságnak bizalmas barátja, hanem ennek következtében benne ellenséget fognak látni, olyan ellenséget, aki az ellenőrzés gyakorlásán keresztül a maga hatalmi szavát kívánja érvényesíteni. Nagyon jól tudjuk, hogy rendikívül sok kinevezési jog illeti meg a főpolgármestert. Ha ezt a rendkívül sok kinevezési jogot gyakorolni fogja, akkor azt a törvényhatóságot teljesen át fogja formálni a maga képére és hasonlatosságára. Különösen utalok arra, hogy az alsóbb állásokba való kinevezési jog őt illeti meg. Ennélfogva természetszerűleg igazi kormánybefolyás fog az egész vonalon érvényesülni, esetleg az a pártbefolyás, amelyet ezzel a törvényjavaslattal ki méltóztatik kapcsolni. Mert azt méltóztatik 'mondani, hogy nem tűrhető, hogy a fővárosnál párturalom legyen. Hát ennél nagyobb párturalom nem lehet, amikor az alsóbb poziciókat meg fogják tömni azokkal az élharcosokkal, akiket erre javaslatba '; fognak hozni egyes pártok, esetleg Tabódy t. képviselőtársam, mert ennek következtében természetszerűleg egész pártpolitika fog kialakulni a városházán, és az alantas tisztviselők szemben fognak állani a magasabb állású tisztviselőkkel, sőt azokat az alantas tisztviselőket esetleg rá fogják kényszeríteni arra, hogy a felettes tisztviselőkkel szemben foglaljanak állást, mert mögöttük áll egy-párt, amely a maga akaratát érvényesíteni tudja a főpolgármesteren keresztül. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) T. Ház! Nagyon szeretném meggyőzni a belügyminiszter urat azirányban, hogy méltóztassék a régi állapotot fenntartani. Ha azt méltóztatik mondani, hogy a főváros érdekében a hatvanéves tradíció kívánja azt, hogy a főpolgármesteri cím maradjon meg, akkor maradjon meg mellette a hatáskör is. En úgy érzem, hogy ebben a tekintetben semmiféle diminueió nem fog megtörténni. Maradjon meg a választás módja is. engedjük meg a törvényhatóságnak azt a csekélyke befolyást, hogy ebbe a kérdésbe ilyen módon beavatkozzék. En azt hiszem, hogy ez olyan atmoszférát fog teremteni, amely megfelel az 1872. évi törvénynek, amely nemcsak a székesfőváros életében, hanem az egész törvényhozásban is olyan törvény volt, amelyet mi mindig példaképül állítottunk oda és különösen mint az alkotmányvédelemnek egyik olyan törvényét, amely ebben a tekintetben mindenképpen megállja a helyét. T. Ház! A főpolgármester úr jogkörére vonatkozólag nagyon örülök annak, ha a főpolgármester úr személyével ' kapcsolatosan ezek a terhek most a székesfőváros költségvetéséből átháríttatnak a kormányzatra. (Zaj a baloldalon.) Már most arra is rá akarok mutatni, hogy a törvényhatóság eddig hat esztendőre választotta meg a főpolgármestert. Miután most a törvényjavaslat szerint a főpolgármester választása megszűnik, az államfő bármikor felmentheti a főpolgármestert a belügyminiszter előterjesztésére. Arra méltóztatott hivatkozni, hogy tulajdonképpen az államfő nevezi ki, — de mindig a mindenkori kormánynak és a mindenkori belügyminiszternek az előterjesztésére. Nem is tudnám elképzelni, hogy arra a helyre mást nevezzenek ki, mint akit a mindenkori belügyminiszter kíván. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Petrovácz Gyula: Nem lehet a saját szavát megérteni az embernek! — Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni és ne méltóztassanak társalgásokat folytatni, mert azzal a szónokot nagyon zavarják. A képviselő íir beszédideje lejárt. Csilléry András: T. Ház! En csak azt akartam megvárni, amíg a külön tanácskozásokat befejezik. Elnök: Ebben az irányban már megtettem a figyelmeztetést. Meg vagyok róla győződve, hogy ez hatásosabb lesz. Csilléry András: T. Ház! Még csak arra kívánok rámutatni, hogy mivel a mindenkori főpolgármestert az államfő a belügyminiszter úr javaslatára bármikor felmentheti, ennek következtében a mindenkori főpolgármester teljesen függő viszonyba kerül magával a kormányzattal és semmiféle összefüggésben nincs a törvényhatósággal. A közöttük levő kapcsolat, amelyet a hármas jelölés alapján való választással akartak megteremteni,; a törvényjavaslatnak ezzel az új szövegezésével természetszerűleg elesik. Én tehát a törvényjavaslatnak ezt a pontját nem tudom elfogadni és ezzel szemben a Petrovácz Gyula igen t. barátom által beterjesztett szövegezést fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Müller Antal! Müller Antal: T. Ház! A törvényjavaslat 1. §-ához hozzászólva, a belügyminiszter úrnak azokkal a szavaival kezdem, hogy a főpolgármester kinevezése őszinte és becsületes gesztus. Mi a belügyminiszter úrtól az ő ténykedéseiben, az ő munkájában, az ő irányításában, mást nem is várunk. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak a társalgást abbahagyni. Müller Antal: Természetes, hogy mi mindig ezt vártuk. De a belügyminiszter úr tovább megy és azt mondja: a főpolgármesternek az a