Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

430 Âz országgyűlés képviselőházának volt benne, hogy: »király«. En ezt a módosítást nem a magam agyából szedtem, ez a módosítás az 1872. évi székesfővárosi törvényből való. Az 1872. évi székesfővárosi törvényben, illetőleg törvénytervezetben van szó szerint így, ahogy mondottam, hogy: »a főváros élén egy főispán áll, akit a belügyminiszter előterjesztésére a király nevez ki és mozdít el«. (Jánossy Gábor: De most nines király! Államfő van! Kormányzó van! Úgyis tetszik tudni!) Méltóztassék megengedni, hogy én ne személyekről beszéljek; én elvekről beszélek e pillanatban. Méltóztatik koneedálni, hogy mi magyar királyság vagyunk. (Jánossy Gábor: Úgy van!) Ha mi magyar királyság vagyunk, iákkor itt a legfőbb hatalom a Szent Korona, amelynek viselője^ a király és én nem tudom megérteni, miért játsszunk a szavakkal, miért foglaljunk olyan szavakat a törvénybe, amelyek jók akkor is, ha köztársaság vagyunk. Miért kell ilyen szavakat belevenni? (Lakatos Gyula: Generálisabb kifejezés! — Jánossy Gábor: Ez nem szavakkal való játék, hanem a tényleges közjogi állapot!) Elnök: Csendet kérek! Petrovácz Gyula: A tényleges közjogi állapot szerintem az, hogy Magyarország királyság, hogy Magyarországon az államfői jogok a királyéi. Ma a király államfői jogai gyakorlásában gátolva van, ennek következtében ma a királyi jogokat a kormányzó úr gyakorolja, aki ezeket a királyi jogokat mindaddig, amíg ő a kormányzó, teljes joggal gyakorolja. (Jánossy Gábor: Nincs gátolva! Nincs király!) Elnök: Csendet kérek, képviselő úr! Petrovácz Gyula: De a belügyminiszter úrnak nem azt méltóztatik a törvénybe iktatni, hogy a főpolgármestert a kormányzó úr nevezi ki. Nem az van benne! Az van benne, hogy az államfő nevezi ki. (Felkiáltások jobbfelöl: Természetes! Ez a helyes! — Jánossy Gábor: A király is államfő! — Sztranyavszky Sándor: Ez közelebb áll a képviselő úr álláspontjához! — Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) En sokkal jobban szeretem a tiszta képet. Méltóztassék azt mondani, hogy a főpolgármestert a király, zárójelben: a kormányzó, nevezi^ ki; (Ügy van! a balközépen.) ez tiszta, egészséges és a közjogi. helyzetnek megfelelő álláspont. (Ügy van! a balközépen.) Amikor azonban államfőt méltóztatik mondani, abban mindig köztársasági ízt érzek, amely a magyar királyság gondolatával ellentétben áll. (Mozgás a jobboldalon.) Nekünk nem kell arra vigyáznunk, hogy egy későbbi állapotnál ezekben a törvényekben micsoda szakkifejezés van, mert amikor a királyság ismét visszaállíttatik, amikor a király elfoglalja trónját, ezekből a törvényekből természetszerűleg nem fogjuk mindenütt kiküszöbölni ezt a szót, hogy államfő (Felkiáltások jobbfelől: Nem is kell! — Jánossy Gábor: A király is államfő!) és akkor maradnak majd törvényeink, amelyeknek frazeológiájáért később pirulni leszünk kénytelenek. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Egyedül tetszik pirulni!) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy az ilyen sértő kifejezéstől tartózkodni méltóztassék! Petrovácz Gyula: Legyen meggyőződve a t. képviselő úr, hogy aggodalmaimat nem fogja eloszlatni egy közbeszólással, mert én aggodalmaimat, amelyeknek értelmében ezt a módosítást beterjeszteni bátor voltam, vallom teljes mélységükben. (Jánossy Gábor: Azt elhi252. ülése Í9BU március 16-án, pénteken. szem!) Legyen meggyőződve arról, hogy én a magam részéről ezeket a kormányzó úr iránti legmélyebb tiszteletem kifejezése mellett is vallom és sokkal becsületesebb, egyenesebb, határozottabb és a magyar nemzethez méltóbb frazeológiának tartom, ha azt méltóztatik mondani, hogy: a király, és zárójelben: a kormányzó, nevezi ki a főpolgármestert, mint, ha államfőt méltóztatik mondani. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Petrovácz Gyula: Tisztelettel kérem beszédidőmnek egy negyedórával való meghosszabbítását. (Elénk felkiáltások jobbfelől: Nem! Nem lehet!) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Felkiáltások jobbfelöl: Nem!) Akik megadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a meghoszszabbítást nem adja meg. Méltóztassék beszédét befejezni. Petrovácz Gyula: Ellenpróbát kérek: /Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ellenpróbát kérünk!) Elnök: Aki)k a kért meghosszabbítást nem adják meg. méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház nem adta meg az engedélyt. Méltóztassék befejezni beszédét. (Petrovácz Gyula leül.) Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Vázsonyi János! Elnök: A képviselő úr nines jelen. Ki a következő szónok? Frey Vilmos jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Noha én ennek a szakasznak a törlését kívánom — erre vonatkozólag nyújtottunk be indítványt — előttem szólott képviselőtársam fejtegetéseivel nem tudok egyetérteni. Nincs szükségünk Budapesten se főpolgármesterre, se főispánra. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mire való ez a nagy költségeskedés? Abból indultunk ki és abból indult ki a miniszter úr a fővárosnál és az államnál, hogy takarékoskodni kell, takarítsuk meg tehát a főpolgármester fizetését, tiszteletdíját, reprezentációs költségeit. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Higyjék el, egészen lényeges összeget fogunk megtakarítani. Miért kell ezt a kérdést névcserével elintézni? Egyszerűen el lehet a kérdést . intézni azzal, ha kimondjuk, hogy ne legyen főpolgármester. Én el tudok képzelni ilyen eseteit, — és volt már Budapest történetében is olyaai eset, hogy egyáltalában nem volt kinevezve a főpolgármester és a polgármester egyetemben ellátta a főpolgármesteri teendőiket is. Olyan felesleges luxus a főispánság, a főpolgármesterség. hogy annak költségét az egész vonalon megtakaríthatnánk. Annakidején, amikor Bárezy István polgármester volt, — akit a közgyűlés választott, — megbízta ott a kormány a főpolgármesteri teendők ellátásával is. Ez a kormány nagy befolyást lés hatalmat gyakorol nagy pártja által, valamint a kinevezéseken és a szakszerű képviseleteken keresztül a közgyűlésre, és mégsem tudja megszüntetni ezt a főpolgármesteri állást, holott ezzel nagy megtakarítást eszközölhetne? Javasoljuk tehát, hogy az első szakasz töröltessék és helyette a következő szöveg vétessék fel (olvassa); »Az 1930 : XVIII. tc.-nek a főpolgármesterre vonatkozó 7., 8., 9. és 10. §-al hatályukat vesztik és etnnek megfelelően a törvényiben előforduló »főpolgármester« helyett mindenütt »polgármester« értendő.« . T. Képviselőház! Sok szó esett itt az önkormányzatról. Ebben a hosszú vitában magya-