Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-251

Az országgyűlés képviselőházának 25 latkozatainak mindenkor eleget tett és megfelelt. Más oldalról erről nem akarok beszélni. De a belügyminiszter úr sem ül örökké ezen a helyen az emberi természetnél fogva és akár önszántából, akár pedig más okoknál fogva eltávozhat abból a székből, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Kernelem, hogy nem az emberi természet fog engem innen kiűzni!) Tudom, hogy nem áldás dús hely, (Rassay Károly: Még sohasem maradt üresen!) azonban, mint mondottam, a törvényjavaslat nem a kormány, hanem a nemzet törvényjavaslata. Mivel Payr igen t. képviselőtársam foglalkozott a kistanáccsal, méltóztassék megengedni, hogy röviden rámutassak arra, amit nem említett meg. Nem volt olyan haszontalan szerv ez a kistanács. (Rassay Károly: Mindenesetre olcsó volt, sok pénzbe nem került!) Amint az igen t. belügyminiszter úr tegnap olyan nagyszerűen és találóan mondotta, működésének eredményét nem rőffel mérik, ez a kistanács szintén nem mért rőffel és ha statisztikai adatokat is sorolok fel, amikor azt mondom, hogy 1930-tól mostanáig a kistanács 3467 ügyet intézett el, azért én, aki adminisztráltam eleget, szintén ugyanarra az álláspontra helyezkedem, hogy ezt nem lehet rőffel mérni, mert vannak ügyek, amelyeket két perc és vannak ügyek, amelyeket csak hónapok alatt lehet eredményesen elintézni. (Eckhardt Tibor: Sőt vannak ügyek, amelyeket hat év alatt sem lehet elintézni! Lásd a vámcsalás!) Nem is az a lényeg, hogy 3467 vagy 5000, vagy 1500 volt az ügyek száma, hanem az a lényeg, hogy vájjon az ed dig a tanács elé tartozott ügyeket a jövőben ki fogja elintézni. Ha én ezt vizsgáltam, aki valami keveset mégis csak foglalkozom a főváros ügyeivel, akkor megállapítottam azt, hogy ezeknek az ügyeknek háromnegyed része a közgyűlés elé fog tartozni és csak 20%-a kerül polgármesteri hatáskörbe. Mit jelent ez? Permanens közgyűlések lesznek. A miniszter úr álláspontját helyeslem, hogy lüktető életet kíván bent a városházán. Mi is azt kívánjuk, de viszont a törvényjavaslatnak az is a célja, hogy az adminisztrációt minél jobban egyszerűsítsük és gyorsítsuk, ezzel pedig nem lesz gyorsabb az adminisztráció. Miért? Azért, mert a 26 tagú kistanács helyett lesz egy pénzügyi bizottság, amelynek létszáma nagyobb. Teljesen azonosítom magam Peyer igen t. képviselőtársam álláspontjával; ez a bizottság hosszadalmasabban fog tárgyalni. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy a székesfőváros törvényhatóságában — mondjuk, ne méltóztassanak további engedményeket tenni, 108 lesz a bizottsági tagok száma — ennyi taggal csendes ülések lesznek. Ezt mi nem helyeseljük, mert ez egy kis parlament, odajönnek a fővárosi bizottsági tagok abba a parlamenti előiskolába, ahol ők nemcsak hozzászólnak a kérdésekhez, hanem bele is akarnak tanulni a dolgokba. Erről azonban nem akarok itt beszélni. Tehát állandó közgyűlések lesznek, pedig ez nem érdeke a fővárosnak. Legyen lüktető élet, de ne legyenek permanens ülések. Éppen a kormánynak, illetőleg az államhatalomnak nem érdeke az ilyen ügyvitel. Itt van a szakkérdés. Nem tudom, az igen t. kormánynak melyik tagja mondotta azt, hogy ez a jelenlegi kistanács nem szakszerű. Nem azt mondom, hogy minden körülmények között fenn kell tartani, mert mi ott akarunk maradni és ha máshol is leszünk, de ott leszünk. Ezt a kistanácsot úgy állítottuk össze, . ülése 193% március 9-én, pénteken. 383 hogy ott mind kiváló szakemberek voltak. Igen t. miniszter úr, ott van például a belügyi laikus, Ugrón Gábor, (Derültség.) ott van például Becsey AntaL — Ügy veszem őket sorra, ahogy ott ülnek, elképzelem. — Becsey Antal sem nevezhető analfabétának például a csatornázás és az útépítés terén. Petrovácz sem nevezhető a magas építészet terén laikusnak. A főlaikus Rassay Károly. (Derültség.) Vagy például ott vannaik a közlekedési szalkemlberek, ott vannak a vezérek, illetve a két ivezér, — hogy így nevezzem őket — <akik<kei hosszú ideig együtt dolgoztam, nem mindig egy célért, de sohasem a város érdekei ellen. Ezeket az urakat így választottuk meg. Van ott ügyvéd, van iparos: Müller Antal, van kereskedő, van ott például szakember a közegészségügyben: Csilléry András t. barátom és így tovább az egész vonalon. (Petrovácz Gyula: Ott van a közjegyzői kamara elnöke! — Rassay Károly: Van műegyetemi tanár!) Méltóztassék végignézni őket. Nem akarom jellemezni a tanácsot, mert benne vagyok, nem akarok róla elismerőleg nyilatkozni, de méltóztatnak tudni, hogy a közelmúlt esztendőkben négy-öt esztendőn át, mióta ez a tanács együtt működik, voltak ott rovancsolások, üzem vizsgálatok, (Rassay Károly: Albizottságok!) albizottságok. Az egyikben benne volt Bródy Ernő;példáulaBeszkárt.hoz négyünket küldtek ki, ott volt az ellenzék egyik illusztris képviselője, Láng Lajost bizottsági tagtársam. Annyira laikusok voltunk, csekély magammal, aki a leginkább voltam laikus, hogy ott minden fillért kipécéztünk, ott kő kövön nem maradt. Amikor a Hév. átvételéről volt szó, azt mondták: hogy a teremtésit ezeknek az uraknak, hát mit csinálnak ezek itt? Véletlenül — nem céltudatosan —•- úgy állítottuk össze a tanácsot, hogy nem két párt, hanem minden egyes párt a maga szakszempontból legkiválóbb képviselőjét küldte be abba a tanácsba. Ezzel szemben mi fog történni ezután? Megalakul — mondjuk — a véleményező 17-es bizottság, vagy a pénzügyi bizottság és a nagy horderejű kérdésekben máról-holnapra az az adminisztráció fog dönteni, amelynek egy részét itt kritika tárgyává tették. Például a VI. kerületi elöljáróságtól a szegényügyi előadót a polgármester úr áthelyezi a közlekedési ügyosztályba és az a tisztviselő egyszerre szakember lesz. A szépművészeti osztályból át fognak helyezni egy fogalmazót a pénzügyi osztályba, és az mindjárt szakember lesz. A pénzügyi osztály a mi pénzügyminiszteri umunk, amelynek vezetője ru?m egészen 1000 pengő fizetést kap. Ezt csak azért említem fel. mert t. barátom itt a tisztviselői kérdésről beszélt, egyébként ezt a kérdést ki fogom kapcsolni. (Eckhardt Tibor: Nagyon szép munkát végez!) Kiváló szakember. Mikor a pénzügyi osztály költségvetési előadói 450—500 pengő törzsfizetést kapnak, — a minisztériumban is ismerek hasonló kvalitású kiváló urakat — akkor még sem lehet egyikmásik igen t. képviselőtársam részéről ilyen laikus módon hozni fel adatokat. De hogy a licitálásnál maradjak, itt volt egyik képviselőtársam, aki hamar visszaszívta a Beszkárt.-ra vonatkozó adatait és azt mondotta: jól van, még abba is belenyugszik, hogy 5000 pengővel legyen a Beszkárt. igazgatója dotálva. Ö belenyugszik, de mi, igen t. miniszter úr nem nyugszunk bele, hiszen mi voltunk azok, akáik a tanácsban Rassay t. ba-