Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-250

Az országgyűlés képviselőházának 250: viszonyok így maradnak, még évekig fogjuk rakni. Szerintem úgyse lesz más megoldás, mint azt mondani, hogyha már 5—10 évig nem fizettünk, ezzel meghosszabbítottuk a kölcsönt, és ahelyett, hogy a törlesztéses kölcsön 1970ben járna le, majd lejár 1975-ben vagy 1980ban. Ha a pénzügyminiszter úrtól ki lehetne eszközölni, hogy ezeket az évi nyolc millió pengőket a főváros a transzferkasszától kölcsönvehesse és kötvényeinek visszavásárlására fordíthassa ... (Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nemcsak a pénzügyminiszter úron múlik!) Eddig a transzferkasszából, a pénzügyminiszter úr segítségével adattak ki a kölcsönök, ő tárgyalta le ezt külföldön s azt hiszem, azt is le lehetne tárgyalni, hogy a fővárosnak, amely sokkal nagyobb bonitású, mint bármilyen más közülete az államnak, ez a nyolc millió pengő visszaadassék, hogy a főváros ezen a réven könynyíthessen a maga terhein. T. Ház! Méltóztatnak látni, hogy a székesfővárossal kapcsolatban komoly aggály, komoly nehézség sem a deficit kérdésében, sem a terhek kérdésében, sem az adósságok kérdésében nincsen. A nagy problémákat, amelyeket a tervezet meg, akar oldani, nem is ezen a téren látom. Sokkal nagyobb problémákat látok én közgazdasági téren. Csak egészen futólag fogok kiterjeszkedni ezekre. Nekem a tervezettel kapcsolatban az az aggályom, hogy a főpolgármester és a polgármester az alatt az idő alatt, míg a tervezetet hajtják végre» nem fognak foglalkozni más nagy kérdésekkel, pedig itt égnek a nagy problémák. Egészen futólag és csak röviden említem meg őket, hogy felhívjam a t. Ház és a t. belügyminiszter úr figyelmét egy pár kérdésre. Fővárosunk anyagi helyzetét igen rontotta és költségvetési terheit lányegesen emelte a főváros külterjes fejlődése, amely az utóbbi évtizedben bekövetkezett. Ez a külterjes fejlődés azt jelentette, hogy utakat, közműveket háromszor akkora területre kellene most megépítenünk, mint amekkora területen a háború előtt a közmüvek ki voltak építve. Ezek a költségek azonban rendkívül nagy összeget tesznek ki és ezekből a költségekből a telkek, az ingatlanok és a házak csak kisebb részt fizetnek meg. Ezért oda kellene hatni, hogy a főváros külterjes fejlődése visszaszoríttassék. Ebben a kérdésben látom én a főváros pénzügyi kérdéseinek a legnehezebbikét, ezen a téren látom én az előrelátás politikájának legnehezebben megoldható feladatát. Mert ma már, amikor tíz évig szabadjára hagytuk az építkezést, nagyon nehéz lesz megállapítani azokat a kisebb köröket, amely kisebb körökben a külterjes fejlődést megakadályozhatjuk. (Büchler József: Nem kell kiadni építkezési engedélyeket, ha ez az álláspont!) Ezt a kérdést mint mondtam, a házadómentesség kérdésével lehet a legjobban megoldani. Nem tudom elképzelni, hogy itt a házadómentességtől teljesen el lehessen tekinteni. Nem tudom elképzelni, hogy Budapesten 42 ipart munka nélkül lehessen hagyni és ezért azt hiszem, hogy a házadómentesség kérdésében nagyon hamar döntést kell hoznunk. Amikor a házadómentességet a kormány újra meg fogja adni, akkor nagy gonddal és a főváros autonómiájával együttesen kell majd kikeresni, meggyőződésem szerint, azokat a rayonokat, amelyeknek ez a házadómentesség megKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. ilése 1934 március 8-án, csütörtökön. 339 adandó lesz. A főváros fejlesztésének tervszerűsítésével meg lehet oldani azt, hogy a közművek kihasználása nagyobb legyen és hogy olcsóbban lehessen adni a közszolgáltatásokat. Itt látom a fürdőváros és az idegenforgalom gondolatát. Ez szintén óriási téma és azt látjuk, hogy míg idegenforgalmunk, dacára a nehé« viszonyoknak, lassacskán mégis fejlődik, addig a fürdőváros gondolata meglehetősen levegővel telített fogalom, amelynek megfogható, kézzel fogható realitása, sajnos, alig van. De meggyőződésem, hogy mégis a fürdőváros gondolatán keresztül tudunk Budapesten nagyobb idegenforgalmat csinálni. íme, itt van egy kérdés, amely homlokegyenest ellenkezik ezzel a törvényjavaslattal, mert a törvényjavaslat takarékoskodni akar és itt van egy probléma, amely befektetéseket, építkezéseket igényel. Szeretném, ha a főváros költségvetéséből minden évben egy meghatá rozott összeg ennek az ügynek, a fürdővárost gondolatának továbbfejlesztésére kihasíttatnék, ha ez a meghatározott összeg egy előre kidolgozott Programm szerint használtatnék fel úgy, amint azt a külföldi igények elsősorban megkövetelik. De látok itt még egy óriási nagy problémát. A főváros fejlődik a maga területén és a főváros területén kívül községek, városok egész öve veszi körül ezt a fővárost. A leg-! utolsó statisztikai adatok szerint 411.000-en laknak közvetlenül a főváros környékén, 411.000 ember élvezi a fővárosnak sok minden kulturális, szociális befektetését, élvezi az iskolákat, az utakat, ide jár hivatalba, itt kapja fizetését, innen kiviszi a vidékre fizetését és a fővárosban nem adózik. (Payr Hugó: Olcsó villamost kap!) * Ez a^ kiköltözködési folyamat a fővárosból lassacskán magát a fővárost fogja elsorvasztani, hiszen, ha megnézzük a statisztikai adatokat, látjuk, hogy a főváros milyen lassan fejlődik, pedig óriási a bevándorlás a fővárosba, de a fővárosba való bevándorlással szemben ott van a főváros környékére való kivándorlás. Ez a téma nagy problémákat vet fel és ezeket meggyőződésem szerint másképpen, mint Nagybudapest gondolatmenetével megoldani nem lehet. A jelen idő nem nagyon alkalmas arra, hogy ezt a kérdést megoldjuk, mert hiszen Nagybudapest megvalósítása ezeket a szomszédos területeket bizonyos fokozódó közterhekkel sújtaná és bizony el tudom képzelni, hogy éppen a szegényebb néposztályok által lakott kisvárosok és falvak itt Budapest környékén ez ellen tiltakoznának, de a témát fel kellene vetni, el kellene intézni abból a szempontból, hogy a jövő megoldását tovább ne rontsák el ezek a Budapest körül kifejlődő kisvárosok és községek. Látszik, hogy rengeteg feladat van méfe ebben a fővárosban és én bizony úgy látom, hogy nagyon sokféle törvényhozói feladat is voliia, amely a főváros életével kapcsolatosan talán sokkal szükségesebb lett volna, mint ennek a törvényjavaslatnak idehozatala. De ha már itt van ez a törvényjavaslat és ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, akkor az az óhajom, hogy a kormány ós a főváros, az állam és a főváros, valamint a főváros és a vidék közötti viszony kristálytiszta viszonnyá alakíttassák ki. Ne legyenek ellentmondások azért, mert a belügyminiszter urat esetleg máshogyan informáilják, minket szin50