Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-248

250 Az országgyűlés képviselőházának vámokat szed (Igaz! ügy van! balfelől) és hogy ezeket most már meg kell szüntetni, mert különben a kisgazdák tönkre fognak menni. (Igaz! Ügy van! balfelől.) Ezért vagyok bátor elöljáróban megmondani a nézetemet és fel fogom olvasni a statisztikai adatokat is arra vonatkozólag, hogy mit keres az állam, mit keres a város iés mit keresnek az egyesek ezek mellett a behozatalok mellett. (Erdélyi Aladár: És mennyi marad neki. Ez a fontos!) Ebből majd meg méltóztatnak látni azt is, hogy mennyi marad a kisgazdának, csak méltóztassanak türelemmel megvárni. A főváros félliteres és literes adagokban vegyesen 6 millió tejadagot adott ki az elmúlt esztendőben a betegek és a gyermekek számára. Az 1932-es évben az utakra a főváros ráfizetett 3'5 millió P-t, levontam már azokat az összegeket, amelyeket a főváros különféle hozzájárulások címén, útburkolási, csatornahozzájárulási járulék címén beszedett és most csak azt vagyioik bátor kimutatni és megmondani, hqgy mennyit fizetett rá a főváros egyéb jövedelmeiből ezekre a tételekre. (Lang Lénárd: Kövezetvám!) Arra is rá fogok térni, a kövezetvámra. Az utakra ráfizetett a főváros 3:5 millió pengőt, a köztisztasági szolgálatra 7*5 millió pengőt, a Városliget karbantartásaira 350.000 pengőt adott ki, a Népliget rendbentartására* 256.000 pengőt, a különböző sétányok rendbentartására 550.000 pengőt. (Ulain Ferenc: És sajtóalapra mennyit adott?) A fasorok rendbentartására 208.000 pengőt költött. Áttérek a fcözélelmezésre, ami különösebben érdekli a kisgazdapárti képviselő urakat. Méltóztattak imindig nagyon sérelmezni, hogy itt a főváros sóikat szed ] be. Bevett ia vágóhidaknál, csarnokoknál és az egyes vásároknál összesen 8*5 milliót és kiadott 5'5 milliót, tehát keresett nem egészen hárommilliót. Ebben benne van mindenféle bevétel, azok a helypénzek is, amelyeket, a nagy vásártelepen szed a főváros, ez az összeg nem egészen három milliót tesz ki, hanem összesen 2,724.000 pengőt. Ezzel szemben rá kell mutatnom arra, hogy ja főváros ezekbe az intézményeibe 52'5 millió pengőt ruházott be és ha ezzel szemben a bevétel kikerekítve három millió, akkor ez a beruházott összegnek (körülbelül 5" 3% -át teszti ki. A fővárosnak van még ezekre az intézményekre körülbelül 20 millió pengő tartozása, mert méltóztatnak tudni, hogy amikor azt a dollárkölesönt felvette, annak jó részét, 12 millió pengőt a nagyvásártelep megépítésébe fektette bele, azonkívül épített (marii a vásártelepet, seirtésvágóhidakiat, bizonyos csarnokokat, borjúvásártelepet. (Erdélyi Aladár: Beillenék fővárosi városházának!) Nagyon szépen, higiénikusán építtette a főváros, (Erdélyi Aladár: Nagyon drágán! Olcsóbban is lehetett volna!) Gyönyörűen megépíttette. A fővárosnak 20 millió pengője van: kint, méltóztassék tehát kiszámítani a differenciát, aanit kamatban kell a fővárosnak megfizetnie. A főváros nem 5'3% kamatot fizet, hanem mint bölcsen méltóztatnak tudni, abban az időben 7'5—8% ellenében vette fel ezeket a kölcsönöket, tehát a főváros nemhogy nem keres, hanem ráfizet. Ami már most a városgazdaságot illeti, a vigadóknál, a kioszkoknál, az idegenforgalomnál, az Állatkertnél, az erdő- és mezőgazdaságnál bevesz a főváros 1,034.000 pengőt, és kiad 3,987.000 pengőt, tehát ráfizet a főváros erre körülbelül 2"5 millió pengőt. Ismerve ezeket az adatokat, csak sajnálattal vehetem 24.8. ülése 193% március 6-án, kedden. tudomásul, hogy itt olyan felszólalások hangzottak el, hogy a főváros ezekben a terményekben és állatokban körülbelül 300 millió pengő forgalmat csinál és ebből a 300 millió pengőből körülbelül 25%-ot szed le, ennek a fele, tehát 12'5%, jut a városnak, a többi pedig az államé. A főváros tehát mértéktelen módon megdrágítja ezeket a mezőgazdasági és állati termékeket és borzasztó nagy hasznokat szerez magának. Leszek bátor rámutatni arra, hogy mibe kerül élő állat, amikor felihozzák, mibe kerül, amiikor levágják, mennyiért mérik ki, mennyi arra, az állami teher, mennyi a váirosi teher és akkor majd meg méltóztatnak látni, hogy a főváros tényleg helyesen és jól gazdálkodik-e, szüksége van-e ezekre a bevételekre, amelyeket beszed, vagy pedig nincs. Méltóztassanak megengedni, hogy a sertésnél kezdjem, mert hiszen a kisgazdapártot — azt hiszem — talán az fogja legjobban érdekelni, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) hogy mit kap a gazda a sertéséért, ha felihozza és mit kell neki kifázerfjnie. (Halljuk! Halljuk! balfelől. — Elnök csenget.) Mondjuk a gazda a vásárra egy vágón sertést hoz fel, amelyben 43 darab sertés van, (Erdélyi Aladár: Az a kérdés, hogy nagy disznó-e, vagy kis disznó?) mondjuk Kiskunhalasról és kg.-onkint 90 filléres árat veszek alapul. Az ár ma körülbelül 90 fillérnél tart, mert — mint méltóztatnak tudni — felfelé menő tendencia jelentkezik. Ez az egy vágón sertés tehát összesen 5031 pengőibe kerül. A következő költségek merülnek fel: Szállítási költségek: vasútra hajtás ós. mázsálás 8-60 pengő, vagonba berakás 6 pengő, vidéki útvám 11-18 pengő, a Máv. fuvardíja 217-39 pengő. Ez összesen 243-17 pengőt tesz ki, százalékokban kifejezve pedig 4-83%-ot. • Ez még mind állami és nem városi kiadás. Állatorvosi vizsgálatok: a feladóállomásán 15-30 pengő, érkezéskor pedig az állami állatorvosnak 9-52 pengő, marbalevélkezelés 0-86 pengő, összesen tehát 25-68 pengő, százalékban kifejezve 0*51%. Most következnek a fővárosi díjak, amelyeket olyan erősen méltóztatik rekriminálni. Az öszszeseket fel fogom olvasni. A városi vám 9*89 pengő, mely mint hatóságot illeti meg es várost. Vásárdíj 55'90 pengő; ez a várost, nem mint hatóságot illeti meg, hanem megilleti ellenszolgáltatás fejében, mert hiszen ,a város ad érte vásárteret és adja azokat a berendezéseket, amelyek — azt hiszem, méltóztatnak elismerni — igen szakszerűen és szépen vannak megalkotva és mindenféle kellékeknek és feltételeknek megfelelnek. Szállásdíj 6*02 pengő, tűzkárbiztosítás 1-72 pengő. Méltóztatnak látni, hogv mindent felolvasok. (Helyeslés a baloldalon.) Ez Összesen 73'53 pengő, százalékokban kifejezve tehát az állami 4*83% és 0' 51% -hoz képest 1-46%. Takarmányért 16-40 pengő. (Erdélyi Aladár: Amit nem eszik meg!) Nem tudom, hogy megeszi-e, nem ellenőriztem. A gazdának joga van ahhoz, hogy igénybe ne vegye. (Erdélyi Aladár: Az a baj, hogy nincs joga, mert felszámítják!) Ha nem veszi igénybe, felszámítják? (Erdélyi Aladár: Hát persze!) Akkor nem számítják fel. A takarmány tehát 0-32%-ot tesz ki. Most jön a Vásárpénztár illetéke, amit anynyit méltóztatnak emlegetni. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak megvárni a sertéselszáimolás végét nyugodton. Usetty Béla: A vásárpénztárnál a kira-