Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-248
236 Az országgyűlés képviselőházának ha minden tekintetben tökéletes és jó közigazgatása volna. Ez az, amire Csilléry András tisztelt képviselőtársam nem mutatott rá. Mert lia megnézem az 1932. évi zárszámadást, akkor azt kell látnom, hogy a vagyonapadás az 1932. év végén 19,270.955 peni^ő 25 fillér, de a tehernövekedés ugyancsak az 1932. év végén 38,122.966 pengő 56 fillér. (Csilléry András: Ha kevesebb a bevétel, apadás van!) Nem csodálom, ha a belügyminiszter urat ezeknek a számoknak a láttára aggodalom fogja el, mert végeredményben ő a felelős, mint legfelső felügyeleti hatóság a város^ ügymenetéért és gazdálkodásáért. Éppen ezért nagyon helyeslem mindazokat az intézkedéseket, amelyek ebben a törvényjavaslatban a városi gazdálkodás ellenőrzésére vannak felvéve, helyeslem a számszék felállítását. (Kozma Jenő: Mindenki helyesli! — Csilléry András: Már meg is van! Senkisem kifogásolta!) T. Ház! Az adózást egyszerűsíteni kell a fővárosi polgár érdekében, s ezirányban az autonómiának lett volna már kötelessége a pénzügyi kormányzathoz megfelelő felterjesztésekkel élni, (Csilléry András: Hogy kevesebb adót vessenek ki!), mert ma nincs az a budapesti polgár, legyen az kereskedő, iparos vagy bárki, aki tudná azt, hogy hányféle címen kell neki adót fizetnie. Az adózás egyszerűsítése tehát feltétlenül szükséges. T. Ház! Lassan telik az idő. Áttérek tehát röviden a szociális kérdésekre. Méltóztassanak megengedni, hogy a szociális kérdéseknél megint a Quadragesimo Anno-ra hivatkozzam. Azt szeretném, ha a fővárosnál és egyáltalában ebben az országban azok az alapelvek érvényesülnének, amelyeket a pápa az ő körlevelében tanácsolt. (Olvassa): > Az. államférfiak és a tisztességes polgárok legfőbb célja és törekvése legyen az egymással szembenálló osztályok harcát megszüntetni, a különböző foglalkozási ágakat békés együttműködésre bírni.« Amit a munkabérekre vonatkozólag és a tisztviselői fizetésekre vonatkozólag tanácsol a pápa ebben a körievében, azt a városházán nagyon is megfontolandónak, megszívlelendőnek tartom. Azt mondja ugyanis (Olvassa): »Hogy a közjónak szempontjából mennyire fontos, ha a munkások és a tisztviselők a mindennapi élethez szükségeseken felül valamit félre is tehetnek és lassanként csekély vagyonhoz juthatnak, azt már fentebb megmondottuk. De nem szabad elfelejteni azt a különösen napjainkban kiválóan nagyjelentőségű szempontot, hogy a dolgozni tudók és akarók munkaalkalmakhoz jussanak. Márpedig ez a szempont szoros kapcsolatban van a munkabér nagyságával. Mert a megfelelő bér növeli a munkaalkalmat, míg a túlhajtott bér csökkenti azt. Köztudomású, hogy sokszor éppen a kelleténél alacsonyabb vagy nagyobb bérek a munkanélküliség okozói ... Tehát a szociális igazságosság követelménye, hogy a személyes haszonért a közjónak érdekét el ne hanyagoljuk' s a munkások bérét se túlmagasra ne csigázzuk, se túlságosan le ne szorítsuk. Alapos megfontolással lehetőleg úgy kell szabályozni a munkabéreket, hogy minél többen munkát találjanak és az életfenntartáshoz megfelelő jövedelmhez jussanak.« T. Ház! Sokszor halljuk, hogy keresztény városháza, a keresztény városházát nem engedem. Hallunk ilyen kijelentéseket. En sem engedem, és azt hiszem, senki sem engedi, aki szívében és lelkében tényleg keresztény. De ez a városháza ne legyen csak nevében keresz2^8. ülése 193% március 6-án, kedden. tény, s akkor meg vagyok győződve arról, hogy ebben az országban mindenki, aki hazáját szereti, büszke lesz a városházára. Most még pár szót kívánok szólni az üzemekről. Petrovácz Gyula t. képviselőtársam azt a vádat emelte, hogy a kormányzat beviszi a politikát az üzemekbe, s hogy az üzemekben szervezés folyik. Ez ellen a vád ellen kénytelen vagyok tiltakozni. Kérdezem: hát nem a fővárosi pártok bizalmas emberei ülnek ott az üzemekben 1 ? A vezérigazgatótól kezdve az üzemigazgatóig és a tisztviselőkig, mind a fővárosi pártok bizalmi emberei vannak ott. Hát mégis mi visszük be az üzemekbe a politikát? (Kabók Lajos: A képviselő úr szeretné azt oda bevinni!) Az üzem arra való, hogy ott dolgozzanak, és hogy ott a főváros lakossága egyetemes érdekeit szolgálják. Éppen azért helyeslem a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy ezután a polgármester fogja az üzemvezetőket kinevezni. (Farkas István: Hogy csak a kreatúráik legyenek ott!) Még egy kérdés van, amelyre ki kell térnem. Ez az én egyéni felfogásom, de sokan vagyunk, akik úgy vélekedünk, hogy nem helyes a kereskedelmi gesztió, nem helyes^ a részvénytársasági forma olyan közüzemeknél, amelyek a város lakosságának egyetemes érdekeit kell, hogy szolgálják, mert természetes, hogy ezek kereskedelmi gesztiójuknál fogva is önoélúakká válnak. Ezért a jövő szempontjából megfontolandónak tartanám, hogy ezek a kereskedelmi gesztiójú, részvénytársasági formájú közüzemek fenntartandók-e. A közüzem egyáltalában addig helyes, amíg közérdeket szolgál, és amíg exiszteneiákat nem tesz tönkre. A magam részéről szeretném, 'ha az üzemi kérdést is revízió alá vennők, mert lehetetlen az, hogy a közület tegyen tönkre exiszteneiákat azáltal, hogy hallatlan konkurrenciákat teremt(Ügy van! Ügy vaml jobbfelöl.) Igen t. Képviselőház! Nagy vonásokban bátor voltam ismertetni a főváros lényegesebb kérdéseit. A részletekbe nem mehettem bele, mert az idő így is majdnem rövidnek bizonyult. Természetes, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadom. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Higyjék el t. képviselőtársaim ott a túloldalon, minden csepp véremmel magyar ember vagyok s büszke vagyok arra, hogy eddig önzetlenül tudtam nemzetemet szolgálni, aminthogy ezután is szolgálni fogom és boldog leszek, ha nemzetemet megint hatalmasnak, virágzónak fogom látni. De fáj nekem sokszor, amikor nagyszerű kaliberű, nagyszerű szellemi kvalitású magyar testvéreink valahogy nem értik meg a nemzeti egység szükségességét, .almikor nem értik meg azt, hogy ennek a szegény, ellenségektől körülvett trianoni nemzetnek tényleg össze kell r fognia, meg kell fognunk egymás testvéri kezét, hogy a nagy célokat elérjük. Próbálják ezt meg, t. képviselőtársaim ! Ezt a törvényjavaslatot, mint olyant, amely alkalmas arra, hogy ebben a fővárosban egy szebb, ideálisablb, tisztább közszellemet teremtsen, örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ! Patacsi Dénes jegyző: Grál Jenő! 'Kabók Lajos: Szünetet kérünk, míg az üdvözlés tart! — Farkas István: A belügytmi-
