Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-247

Az országgyűlés képviselőházának 24 nevezetesen az indokolás fő tétele — mint már egyszer említettem — a párturalom megtörése. Meggyőződésem szerint azonban a javaslat a párturalom túlzott érvényesülésének okait nem azon a helyen keresi, amely helyen azok megtalálhatók. Véleményen ugyanis az, hogy annak, hogy a párturalom ilyen nyomást gyakorol állítólag a közigazgatásra, az adminisztrációra, az egyik legfőbb oka a mai helyzet nyomorúsága, amikor kenyérért jajgató emberek kényszerítik rá azokat, akiknek valami befolyásuk van, hogy számukra a megélhetést valamiképpen tegyék lehetővé. Ez az egyik ok. A másik ok az, hogy a törvény — szerintem hibásan — igen hosszú időre adja a mandátumot a törvényhatósági bizottság tagjainak: tíz évre. Már a listarendszer is a maga sok előnye mellett valamiképpen megszakítja a kapcsolatot a lakosság és a megválasztottak között s ennek a kapcsolatnak meglazulása nyit utat ismét olyan irányban, hogy a politikai befolyás túlságosan érvényesülhessen. A harmadik ok, amely ismét ilyen értelemben hat, a nyilvánosságnak minél tökéletesebb kizárása, ami ezideig bizottsági ülésekre stb. terjedt ki. Kétségtelen, hogy ha a nyilvánosság foglalkozhatok a dolgokkal, a nyilvánosság foglalkozása a legnagyobb kényszerítőerő, amely ellensúlyozza azokat a protekciókat és más kényszerítő hatásokat és óvatossá teszi azoknak a befogadására azokat, akikre irányulnak és így a nyilvánosság az ellensúlya a kinevezési vagy alkalmazási jognak is. Igen t. Képviselőház! Örvendetes, hogy ebben a javaslatban a nyilvánosság irányában ismét egy kedvező lépés történik. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy bejelentsem itt azt a véleményemet, hogy szerintem ez magában véve még nem elég és egyúttal megmondjam azt is, hogy amikor az előbb egy testületi hatóság visszaállításáról beszéltem, ezt azért is tettem, mert abban a meggyőződésben voltam, hogy egy ilyen testületi hatóság, amely nyilvánosan működik, mindig sokkal jobban tudja magát mentesíteni a protekciótól vagy egyéb politikai nyomástól. Ha nem is tudom a törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadni, amaz alapvető okokból, amelyeket az előbb voltam bátor előterjeszteni, mégis ki kell jelentenem, hogy örömmel látom a törvényjavaslatban azokat a részleteket, amelyek itt-ott az autonómia szükségleteinek megfelelően új és új intézményedet es intézKedéseket igyekszenek meghonostani a jobb közigazgatás érdekében. (Propper Sándor: Egy-egy mazsolaszem a korpakenyérben !) Van azonban itt megint egy tétel, amely egészen érthetetlen. A kormány még mindig ragaszkodik ahhoz, akkor is, amikor már a polgármester alkalmazását az államfő megerősítésétől tették függővé, hogy intézkedési joga legyen a főpolgármesternek, aki természetesen nem az autonómiának a szerve. Akkor már erre semmi szükség nincs közérdekből és éppen azért kívánatos volna, hogy a főpolgármester jogköre csak az ellenőrzésre szorítkozzék. Általában pedig méltóztassék megengedni, hogy meg egyszer kér ,em a főváros v. zetőségét, a mostanit és a későbbit is egyformán arra, hogy a vidékkel szemben tanúsítson mindig, amikor csak alkalma nyílik, megértést és jóakaratot és segítse, amikor csak alkalom nyílik rá, azt a vidéket, amely a fővárost oda fejlesztette, ahol mindanyájunk örömére ma van. '. ülése 193% március 2-án, pénteken. 209 (Ügy van] a baloldalon!) Ez az egyik kérésem. Másodszor pedig kérem az igen t. kormányt, keresse a megértés, a kölcsönös megállapodás útját (Propper Sándor: Ügy van, úgy van!) a helyett, hogy az intézkedés, az akarat feltétlen érvényesítése útján kívánna a helyzeten javítani, mert méltóztassék elhinni, hogy lehet talán gyorsabb eredményt kényszerrel elérni, de jó és tartós eredményt csak közös megegyezéssel, békés együttműködéssel lehet biztosítani. A javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a baU és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Bejelentem a t. Háznak, hogy Temple ^Rezső képviselő úr indítványt nyújtott be aziránt, hogy a napirendünkön szereplő törvén y javasalt tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapittassék meg. (Zaj és felkiáltások balfelől: Olyan sürgős?) Az indítvány felett a házszabályok 132. §-ának 2. bekezdése értelmében a legközelebbi ülésünk elején fog a Ház vita nélkül dönteni. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Schandl Károly! Schandl Károly: T. Képviselőház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, engedélyt kérek a t. Háztól, hogy beszédemet a következő ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a beszéd elhalasztásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. E határozat következtében a vitát megszakítom, s előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését f. évi március hó 6-án, kedden délután 4 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Van valaki feliratkozva? Héjj Imre jegyző: Csilléry András! Csilléry András: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a balközépen.) Az elnök úr napirendi indítványával szemben a magam részéről szükségesnek tartanám, ha végre-valahára napirendre tűznők a szovjet-szerződést, hogy végre szembenézzünk azokkal a körülményekkel, amelyek ennek a szerződésnek a létrejöveteléből következni fognak. (Peyer Károly: Halljuk! Ez egészen új téma! — Derültség.) Fontosnak tartom, hogy a képviselőház, mint a nemzet élő lelkiismerete ezekre a kérdésekre kitérjen és ezekre rámutasson, mert azután a következményekkel szomorúan fogunk számolhatni és ezeknek a szomorú következményeknek maga a nemzet, maga a nép fogja meginni a levét. Fábián Béla t. képviselőtársam három nappal ezelőtt igazán frappánsul és helyesen mutatott rá arra, hogy csodálatos dolog, hogy egy ilyen, mondjuk talán, ellenforradalmi gondolkodású ország, mint amilyen Magyarország, a szovjetnek segítséget nyújtson ahhoz, hogy az ottlévő munkásságot és általában az ottlévő tömegeket éhhalálnak tegye ki. Huszár Mihály képviselőtársam tegnap rámutatott arra. hogy mdyen gazdasági előnyöket remélhet Magyarország a szovjettől. Nagyon jól tudjuk azt, hogy Franciaország is gazdasági szerződést kötött a szovjettel és ennek a következménye az volt, hogy az Oroszországból való kivitel Franciaország felé tízszerannyi volt, mint amennyi a Franciaországból Oroszországba való bevitel. Méltóztatnak látni, hogy