Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-247
192 Az országgyűlés képviselőházának 2U7. ülése 193% március 2-án, pénteken. József: A főváros laikus népe) ezt meg kell állapítani. Ha tehát szeretni tell a fővárost, akkor ehhez előbb meg kell ismerni ha pedig megismerik, akkor majd máskép tanulnák ezt a fővárost megszeretni. Ugrón úr, Kozma úr, Wolff úr képviselőtársaink ismerik a fővárost, mert hiszen tényezők voltak és most is azok a főváros "ügyeiben és éppen, mert ismerik a fővárost, szembe is fordiuítak ezzel a javaslattal, illetőleg ennek a bizottsági előterjesztésnek az elődjével. Szembefordultak, de sajnos, nem maradtak valamenynyien szemben állva vele, mert hiszen — mint tudjuk — Ugrón és Kozma képviselőtársaink hátraarcot csináltak, már ott vannak a javaslat védelmezői között és valószínleg meg fogják szavazni azt a javaslatot, amellyel szemben és amely ellen megcsinálták az alkotmányvédő blokkot (Büehler József: Szívük ellenére! 1 » és harcba indultak. Kaptak a bizottsági tárgyalások módosításai folyamán olyan »nesze semmi, fogd meg jól« megnyugtató k : jelentéseket ; va?y intézkedéseket és ezzel az alkotmányvédő blokkot ott is hagyták, mintha az alkotmányt — ez esetben egyelőre csak a főváros alkotmányát — most már semmiféle veszedelem nem fenyegetné. Nem tudom, hogy milyen biztatást kaptak az alkotmányvédő blokk kormánypárti tagjai. Természetesen nem tudhatom, mert az ilyen megbeszélések bizalmasak és falakon belül szoktak lefolytatódni, bizonyos azonban, hogy a bizottság módosításai, amelyek ebben az előterjesztésben vannak lefektetve, egyáltalán nem indokolják ezeknek az uraknak alkotmányvédő álláspontjuk feladását. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.') Rá kell mutatnom arra is, hogy a budapesti erőviszonyok és pártarányok szempontjából a helyzet ez idő szerint a következő: A javaslat mellett áll a budapesti szavazók 8%-a és a Tabódy-féle elgondolás embriója. (Büehler József: Adjunk annak is két százalékot!) Ez az erő áll a javaslat mellett. A javaslat ellen soj rakozik fel a budapesti választók túlnyomó nagy része, pontosan 92%-a és pedig a szociáldemokrata választók, a keresztény községi párti választók, a polgári baloldali választók, a demokrata és liberális választók és a keresztény ellenzéki párt választói. (Büehler József: Sőt Kozma választói is!) Lehet, hogy a választók is, azonban most csak a pártok megoszlása szerint állapítom meg az arányt. Ez azt jelenti, hogy a főváros választóközönsége 8%-ának képviseletében — mondjuk így, precizebh — a javaslat mellett foglalnak állást és 92%-ának képviseletében a javaslat ellen foglalnak állást és tiltakoznak ez ellen a javaslat ellen és feleslegesnek minősítik azt. (Büehler József: A kormány szerint az az alkotmányos, amit a kisebbség akar!) Van-e bátorsága a belügyminiszter úrnak ilyen erőviszonyok mellett többségről beszélni és meri-e ez a törpe kisebbség ráoktrojálni a túlnyomó többségre a maga kívánságát és a maga akaratát? (Büehler József: Meri!) Persze, hogy meri, én ezt nagyon jól tudom, meri, mert hiszen hatalma van hozzá, de annyit mondhat Budapest székesfőváros közönségének 92%-a és 92%-ának választott képviselete, hogy a kormánynak ebből az erőszaktételből sok öröme nem lesz. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Majd meg fogja látni, hogy ez az erőszak, amelyet most alkalmaz egy milliós város népe és önkormányzata ellen, a kormányzat számára sem lesz gyümölcsöző befektetés. En azt mondom, hogy a fővárost nemcsak szeretni kell, hanem meg is kell 'becsülni és ha a miniszter úr, mint a főváros legfőbb felügyeleti hatósága ismeri, mint ahogyan kell ismernie s ismeri is, a főváros ügyeit, a főváros népének teljesítményeit pl. az adózás terén, akkor politikai, közgazdasági és pénzügyi okosságból még mint fejőstehenet is meg kell becsülnie. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a milliós város dolgozik, küzd, nyomorog és ereje végső megfeszítésével izzadja ki magából azokat a horribilis adókat, amelyekkel a kormány megterheli. Méltóztassék csak idefigyelni, a hivatalos adóstatisztikából írtam ki, hogy a különböző adónemek arányai miként oszlanak meg a főváros és a többi országrészek között. Tessék meghallgatni, érdemes megfigyelni és érdemes fontolóra venni, hogy vájjon egy ilyen nagyon nehezen, de bőven tejelő tehenet szabad-e elkedvetleníteni s szabad-e a maga önrendelkezési jogában megcsorbítni? Itt van például a házadó. A pénzügyminiszter úr kimutatása szerint 1932-ben az egész országban kivetettek 101,952.000 pengő házadót, ebből csak magára a fővárosra esik 55,705.000 pengő, tehát az egész országra kivetett házadó 55%-át a főváros dolgozó, nyomorgó és elesett népének kell kiizzadnia. Altalános kereseti adó címén kivetettek az egész országban 21,956-000 pengőt, ebből Budapestre esik 7,376000 pengő, tehát kerek egyharmada. Társulati adó címén kivetettek 16,680.000 pengőt, ebből a fővárosra esik 9,608.000, kerek 60%. (Müller Antal: Melyik évre?) Ez mind az 1932. évre szól, a későbbi kivetési adatok még — legalább is nyilvánosan — nincsenek publikálva. Jövedelemadó címén kivetettek 49,628.000 pengőt, ebből a fővárosra esik 27,023.000 pengő, ez az egésznek 55%-a. Vagyonadó címén kivetettek 20,073.000 pengőt, ebből a fővárosra esik 6,654.000 pengő, kerek 30%. Betegápolási pótadó címén kivetettek 23,596.000 pengőt, ebből a fővárosra esik 9,371-000 pengő, kerek 40%. Rokkantellátási adó címén kivetettek 8,096.000 pengőt, ebből a fővárosra esik 3,959.000 pengő, kerek 45%. Gépjárművek adója címén kivetettek 4,052.000 pengőt, ebből a fővárosra esik 2,385.000 pengő, kerek 60%. Méltóztatnak tehát látni, hogy milyen az adóztatási arány Budapest és a többi magyar vidék között, beleszámítva a törvényhatósági városokat, a megyei városokat és a községeket, mindent beleszámítva. Budapest egynyolcadirésze az országnak lélekszám szerint és 60 százalékát fizeti a kivetett adóknak. (Müller Antal: Nem, általában 47-et!) Van némely tétel, ahol a 60 százalékát fizeti, mindenesetre több, mint a felét fizeti, én a hivatalos pénzügyminiszteri adatokat vetem össze. Tessék megnézni a befizetett adókat. Magyarország adózási rendszere tudniillik arról nevezetes, hogy az adókat pontosan csak a legszegényebbek, a munkások és a tisztviselők fizetik, minden más kategóriánál csak kivetik az adókat egy kerek naptári évben, de behajtásra csak jó sokára kerül sor. Az alkalmazottak kereseti adója az egyetlen adó, amely ugyanabban a naptári évben folyik be, amelyben kirótták. Az alkalmazottak kereseti adója fejében kivetettek és beszedtek 16,937.000 pengőt, ebből^ Budapestre esik 11,337.000 pengő, kerek 70 százalék. Az alkalmazottak különadója fejében kivetettek és beszedtek 23,031.000 pengőt, ebből Budapestre esik 16,972.000 pengő, kerek 70 százalék. Az alkalmazottak rokkantellátási adója fejében kivetettek és beszedtek 894.000 pengőt, Budapestre esik 571.000 pengő,
