Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-245

128 Az országgyűlés képviselőházának 245. ülése 1934 február 28-án, szerdán. hadseregbe, sor alá kell állania, be kell magút soroztatnia azért, hogy benn a hadseregben propagandát csinálhasson a között a katonaság között, amelynek feladata volna a forradalommal szembeállania. Most mi történt? Valamennyien méltóztattak olvasni a legutóbbi párizsi sztrájk történetét, csak talán nem elég részletesen, talán nem eléggé a francia ikommunista lapokból és nem eléggé az orosz kommunista újságokból. Méltóztassanak megengedni, egészen rövid részleteket leszek bátor felolvasni. (Gáspárdy Elemér; Milyen lapból?) Milyen lapból?) Az egyik az orosz Vecsernaja Moszkva, amely tudósítja Oroszországot arról, hogy mi történt Franciaországban, de ez a lap egyszersmind idézi a francia kommunista lapot. (Malasits Géza: Hazudik!) Elfogadom, de azt mondotta a kormány, hogy nincs propaganda abban az országban, amely országgal megállapodást kötöttek. Mi történt? (Zaj a szélsőbaloldalon. — Eckhardt Tibor: Heténvl lesz a legnagyobb bajban! — Zaj. — Elnök csenget) Amikor Párizsban kitört az általános sztrájk, a moszkvai lapok tele voltak annak hírével, a szociálfasiszták árulásával — ez a szociáldemokrata párt — azzal, hogy a párizsi utcákon a katonaság fraternizál a kommunistákkal, a 17. ezred katonái együtt éneklik az Internacionálét a kommunista munkásokkal és a parlamentben a kommunista képviselők -ez benne volt minden francia lapban — a legnagyobb viharban mindent túlharsogva kiáltják: »Szovjet! Szovjet!«, hogy az uteán a kommunista párt avantgárdája a munkások és parasztok kormányát követeli. (Malasits Géza: Pont a francia paraszt!) Ha valakinek kétsége volna abban az irányban, hogy ezek az adatok megfelelnek-e a valóságnak, én mindenkinek rendelkezésére bocsátom a vonatkozó lappéldányokat. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ismerjük!) Azt mondja a kormány, hogy amely országgal Szovjet-Oroszország megköti a megállapodást, abban kevésbbé propagandázik. Amerika elég nagy ország. Amerikával a szovjetnek élet-halál érdeke volt megkötni a megállapodást két okból. Először Japán miatt, amelyről nincs itt módomban most interpellációm keretében beszélni, de^ azt, hogy Magyarországon nagyon rosszul ítélik meg Japán szerepét Oroszországgal szemben, bátor vagyok egy egész mellékmondatban megállapítani, másodsorban pedig szükséges volt azért, mert az orosz búza azért pusztul el és Oroszország éhező vidékeire azért nem lehet terményt szállítani azokról a vidékekről, ahol sok terem, mert nincs vasúti anyaguk. Az egyik oldalon tehát Japánnal szemben támogatást, a másik oldalon vasúti anyagot akartak kapni Amerikától és mégis mi történt? Még nem volt aláírva a szerződés, Litvinov még csak Roosevelttel tárgyalt Amerikában és máris megjelenik egy nem kisebb lapban, mint a Times-ben a leleplezés, hogy ugyanakkor, amikor Litvinov Washingtonban tárgyal a diplomáciai viszony felvételéről, amelyet meg kell állapítanom, Amerikában a legélénkebben a inunk ás szervezetek és a vallási szervezetek elleneztek, Moszkvában . már készen állottak a harmadik internacionálé angolnyelvü bizalmas utasításai a kommunistapárt vezetőihez, hogy a farmerek elégedetlenségét forradalmi propaganda céljaira kell kihasználni. Az egyik oldalon tehát itt van a diplomáciai szerződés, amely kiköti, hogy még a III. Internacionálénak is le kell sze* relnie összes kiküldötteit Amerikában, a másik oldalon pedig a III. Internacionálé ezt kontrakarírozza. Nem tudok most itt beszélni arról, hogy mi történik az angol gyarmatokon. Arról sem akarok beszélni, hogy február 3-án a 17. kommunista kongresszuson Kun Béla, aki eddig nem valami nagy szerepet játszott Oroszországban, az egész kommunista kongresszus ovációja közt mondotta el beszédét. De a legfontosabbat a beszédekből kénytelen vagyok a t. Képviselőháznak tudomására hozni csak azért, hogy ebben a Képviselőházban, ebben a kormányzatban és az egész országban senki se adja oda magát illúzióknak, hogy a világforradalmat propagáló szovjetkormány fel fogja adni a világforradalom gondolatát azért, hogy Magyarországgal szerződést köthessen. A Kominternek, a kommunista internacionálénak egyik vezetője, Manuilski beszédet tartott a 17. kommunista kongresszus utolsó napján, amelyben beszámolt a világ kommunista pártjainak mozgalmáról (olvassa): »Természetesen azokat a mozgalmakat fogom felolvasni, amelyek olyan országokra vonatkoznak, amelyek szerződéses viszonyban vannak Szovjet-Orosz, országgal.« Tehát a nyilvánosság előtt úgy, mint a magyar Képviselőház ülésén, a kommunista kongresszuson az egész kommunista kormány jelenlétében számolnak be arról, hogy milyen eredményeket értek el azokban az országokban, amelyekkel szerződéses viszonyban- vannak. Halljuk tehát (olvassa): »A legnagyobb eredményeket Kína mutatja fel. Az 1933. évben a kínai kommunistapárt tagjainak száma 120.000-el emelkedett. A kínai kommunistapárt kétségtelen egyike a kommunista internacionálé legjobb harci osztagainak. Nemcsak a kínai szovjetrajonokban — mert ilyenek is vannak —ér el eredményeket, hanem azokban a tartományokban is, amelyekben illegálisan működik. A kínai kommunistapárt megszervezte a kínai vörös hadsereget, a kínai vörös forradalom megdönthetetlen szikláját. A német kommunistapárt körülbelül 100.000 tagot számlál.« Itt Manuilski megállt egy pillanatra és Thaelmann és Dimitrov dicsőségét hirdette, mire az egész kommunista internacionálé felállott és percekig tapsolt. (Zaj a szélsöbalodalon.J Mit mond most a kommunista internacionálé vezére arról a Franciaországról, amellyel nemcsak szerződéses viszonyban vannak ... Elnök: Sajnos, képviselő úr, bármilyen érdekesek is az_ adatai, lejárt az ideje. Méltóztassék beszédét befejezni. Fábián Béla: Öt percen belül készen vagyok. (Halljuk! Halljuk!) Az utóbbi években erősen megnövekedett a kommunistapárt tagjainak a száma Franciaországban — mondja Manuilsky és Lengyelországban, amelyre Magyarországon, mint olyan ikatolikus államra hivatkoznak, amely a szovjettel összeköttetésben van. A jkommunistapárt eredményes munkája Angliában talán leginkább azzal jellemezhető, hogy még Anglia legrégibb arisztokratikus egyetemeinek, az oxfordinak és a cambridge-nek diákjai is a, mi nyelvünkön kezdenek beszélni: h-i kitör a háború, nem védjük sem a királyt, sem a hazát. Manuilszky beszédének további részében a japán kommunistapártnak a kínai intervenció elleni harcait ismerteti. A japán párt a helyes megszervezés és tömegmunka példájául szolgálhat — mondja.