Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-245
118 Az országgyűlés képviselőházának . lat által készített általános tervezetben lett megállapítva, mely tervezésben Justh Ferenc részt sem vett és amely terv a földmívelésügyi miniszter által jóváhagyatott. A Túr-csiatarna torkolatánál a befogadó Tisza kisvízszíne és a csatorna vízszíne közötti különbözet a természeti adottságból ered, nem pedig a tervek hibájából. Ha a Túr-csatornát minden bukás nélkül tervezték volna betorkoltatni a Tiszába, úgy azt a mainál 12 kilométerrel hosszabbra kellett volna kiépíteni, minekfolytán a munkálat költsége mintegy 1*8 millió .pengővel nagyobb lett volna, mely többköltséggel szemben a bukógát költsége 230.000 P-t tett ki. III. A memorandum helytelenítette azt, hogy a bukógátnak, az osztóműnek és az olcsvaapáti zsilipnek terveit sem készítette el házilag a miniszteri biztos, hanem a terveket dr. Benedek József miniszteri osztálytanácsossal készíttette el, kinek a tervkészítésért 21.000 pengőt fizetett. A vizsgálóbiztos megállapítása szerint ily nagyfontosságú és kényes műtárgyak tervezését ideiglenesen felfogadott mérnökökkel megnyugtatóan végeztetni nem lehet, a társulat mérnökei pedig ily nagy munkát és időt kívánó tervezéssel nem foglalkozhattak. Ezen nagyszabású tervek elkészítését oly mérnökre kellett bízni, akinek úgy elméleti, mint gyakorlati tudása kellő garanciát nyújtott a tervek megfelelő elkészítésére. Dr. Benedek József miniszteri osztálytanácsos, aki a tervek elkészítésére hivatali felsőbbségétől engedélyt nyert, a tervezésért nem 21.000 pengőt, hanem csak 17.831 pengőt kapott, 25%-kal kevesebbet a mérnöki kamara mérnökei díjszabása szerinti díjaknál. IV. A memorandum panasz tárgyává tette, hogy az osztóművet és a bukógátat sem a társulat mérnökei készítették el, hanem a munka vállalatba adatott, a vállalkozó pedig a műtárgyakat gondatlanul építette ki és az osztóműnél a 130.000 pengő vállalati összeg helyett 260.000 pengőt, a bukógátnál pedig 150.000 pengő vállalati Összeg helyett 180.000 pengőt fizetett ki a társulat jogalap nélkül a vállalkozónak. A vizsgálat megállapította, hogy az osztómű és a bukógát építési munkálatait azért nem végezte el házilag a társulat, hanem nyilvános versenytárgyalás útján vállalatba adta, mert a nagy építési felszerelést igénylő munkálatoknak házikezelésben való végrehajtása az építési felszerelésnek és berendezésnek beszerzése folytán sokkal többe került volna. A vizsgálóbiztos megállapítása szerint az osztómű vállalati költsége nem 130.000 pengő, hanem 161.691 pengő volt, a kiviteli költség pedig nem 260.000 pengő, hanem 184.241 pengő, a többköltség tehát nem 130.000 pengő, hanem csak 22.500 pengő, a bukógátnál pedig a vállalati Összeg nem 150.000 pengő, hanem 159.773 pengő, a kiviteli költség pedig nem 180.000 pengő, hanem 193.371 pengő, vagyis a többköltség 33.597 pengő. A vizsgálóbiztos megállapítása szerint a vállalati ajánlatokat meghaladó költségek nem jogalap nélkül fizettettek ki, mert ezeket az összegeket vállalkozó ténylegesen végrehajtott olyan munkálatokért vagy szállított anyagokért kapta, amelyek a szóbanforgó vízíművek%$. ülése 193% február 28-án, szerdán. nek tervszerinti elkészítése érdekében szükségesek voltak, de melyek csupán az építés közben felmerült körülmények folytán váltak szükségessé. Hasonló nagyobbméretű víziműtárgyak építésekor gyakran léphetnek fel olyan előre nem látott körülmények, melyek építés közben éppen a művek biztonsága, szilárdsága és állékonysága érdekében külön intézkedéseket, s így költségeket is igényelnek, melyekre természetesen a vállalati ajánlat nem terjedhet ki. Az ilyen műtárgyak előirányzati költségét alig lehet a kivitelnek megfelelő pontossággal megállapítani éppen a felmerülhető, de előre a leggondosabb előtanulmányok mellett sem látható körülmények miatt. A szóban lévő két műtárgynál is beállott a szüksége a pótrendelkezéseknek és a műtárgyak méreteihez képest aránylag mérsékelt vállalati többköltségnek. A szóbanlévő műtárgyak vizsgálóbiztos megállapítása szerint nem készültek el gondatlanul, azok építése az állam részéről kiküldött műszaki közeg által ellenőriztetett, felépítésük után állami közeg által felülvizsgáltattak és a felülvizsgálati jegyzőkönyv szerint kifogástalanul építtettek meg. Vizsgálati biztos a vízosztó művet, bukógátat és az olcsvaapátl torkolati zsilipet megtekintette és megállapította, hogy azok ezidőszerint is kifogástalan állapotban vannak. V. A memorandum kifogásolta, hogy a Turcs at orna építéséneik földmunkájáért a társulat Bátori Oszkár vállalkozónak köbméterenként 1*10—1" 30 pengőt fizetett, amikor a vállalkozónak 1 köbméter föld kiemelése csak 35 fillérbe kerül. Ilymódon a vállalkozó a földmunkánál 2,250.000 pengőt keresett. Emellett a társulat a vállalkozónak 600.000 pengő kamatmentes előleget is g&dott gépek beszerzésére. A vizsgálat eredménye szerint a Tur-csatorn-a földmunkájia versenytárgyalás alapján adatott bérbe, melynek eredményét a földmívelésügyi miniszter helyibenhagyta. A földkiemelés egységára 1'10—1*30 pengő volt. A vizsgálóbiztos megállapítása szerint ez az ár az akkori viszonyok között jutányos volt és a vállalatbaadás idején (1927. évben) a földmunkák egységára nem volt alacsonyabb a vállalati egységárnál. Azt, hogy a vállalkozó, kinek összkeresete 3,192.000 pengő volt, a munkán mennyit keresett, csak <a vállalkozó számadási könyvei alapján lehetne megállapítani, a vállalkozó nyeresége azonban a társulat szempontjából .teljesen közömbös, mert a társulatra csak az a lényeges, hogy vállalkozó a munkát a kiszabott időre pontosan és jól elvégezze. A vállalati haszon a vállalkozó képességeitől, az időjárási, vízjárási, munkásviszonyoktól, stb. függ. Vállalkozó a szerződéséihez tartozó általános feltételek 25. %-& alapján 376.832 pengő (és nem 600.000 pengő) előleget kapott, melynek ellenében összes félszer élése közjegyzői eljárással zálogoltatott a társulat javára. VI. A memorandum panasz tárgyává tette, hogy a Tur-csatorna építésével kapcsolatban szükségessé vált nyolc vasbeton közúti híd építését a társulat hídaníként 80.000 pengőért adta vállalatba, mégis anélkül, hogy többlet-