Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-245

112 Az országgyűlés képviselőházának í iratok ezreit és ezreit bocsátják: napvilágra, ahol vallásgúnyoló körmeneteket tartanak, és a kereszténység: legnagyobb ünnepeit, még azt az ünnepet is, amelyet a nem keresztények is átvesznek a keresztényektől: a szeretet ünnepét, a karácsonyt is blaszfémikus körmenetekkel iparkodnak nevetségessé és gúny tárgyává tenni. Azt látjuk, hogy olyan bélyegeket nyomtatnak, amelyeket a többi országok a postaegyezmény alapján istengyalázó tartalmuknál fogva nem engednek he a nemzetközi forgalomba, és azt látjuk, hogy minden erővel, templomok feldúlásával, papok bebörtönzésével, kivégzésével, minden egyházi szervnek elrablásával ... (Malasits Géza: Es mit csinálnak Németországban! — Zaj.) —- méltóztassék ebben az ügyben a képviselő úrnak felszólalni, én akkor alá fogom. írni azt a felszólalást is, (Rakovszky Tibor: Helyes!) de a magam részéről most ezen a vágányon vagyok — mondom, azt látjuk, hogy ártatlanok bebörtönzésével és ezrével való kivégzésével próbálják a vallást kitörölni az emberek érzelmi leltárából. És imost nekünk, a magyar nemzet tudta és beleegyezése nélkül, (Ügy van! a baloldalon.) egy olyan megállapodásról kell hallanunk, amely 'ennek a vallásellenes szervnek egy központot kíván létesíteni ebben az országban. Mi vallásos emberek tiltakozunk egy ilyen központ felállítása ellen. Minden vallásos egyesület, legyen az katolikus vagy protestáns, tiltakozni fog ez ellen, »minden Credo kötelességének ismeri felírni a belügyminiszter úrhoz egy ilyen központ felállítása ellen, (Rakovszky Tibor: Ügy van!) mindenki, aki akár egyéb vallásos társulatnak a tagja, akár gondnok vagy főgondnok valamelyik protestáns egyházmegyében, esküjével, amelyet Krisztusnak tett, kerülne ellentétbe, ha a Krisztus-ellenes központnak itteni megalakulását szavazatával vagy helyeslésével támogatná. (Ügy van! a baloldalon. Nem elég, t. képviselő urak, a Manressába menni és ennek nem vonni le azokat a politikai következményeit, amelyeket mindenkinek le kell vonnia. (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) A múltkor a túlsó oldalról azt méltóztatott mondani, hogy hiszen a Vatikán is szerződést kíván kötni a szovjettel. Az Osservatore Romano hivatalosan másodszor is megcáfolta ezt az állítást. Soha a Vatikán az istentelenekkel semmiféle szerződéses viszonyba lépni nem kíván és nem is akar. Ellenben létesített egy Pro Russia című egyesületet, szervezetet, amely, igenis, az Oroszországban üldözött katolikusok védelmét és az ott éhhalálra ítélt katolikusok megsegítését próbálja saját kiküldött szerveivel előmozdítani. Ezeknek egy követe, pápai követe, Monsignore Szloskan, akit most hosszú éveken át tartó számkivetés, kínzások és kegyetlenkedések után visszahívtak a Vatikánba, hogy életét megmentsék. Az ő fogadtatásánál maga a pápa jelent, meg — ami ritkaság és talán még soha elő nem fordult — a vasúti állomáson és így fogadta: Excellence, vous êtes un vrai martyr; Kegyelmes Uram, Ön valósággal élő mártír. Ha hasonló helyzetben erről a szerződésről kellett volna nyilatkoznia, nem Franchet d'Esperay ismert mondását mondta volna-e, hogy: Excellence, vous êtes tombé si bas? T. Képviselőház! Mi kötünk állategészségügyi egyezményeket és a határállomásokon megvizsgáljuk, vájjon nem fertőzött területről jön-e be az az állat Magyarországba, mi kötünk növényvédelmi egyezményeket és gondosan vigyázunk arra, hogy bacillusokkal fer5. ülése 198k február 28-án, szerdán. tőzött növények ne kerülhessenek ide és ne fertőzzék meg ennek az országnak növényvilágát és ugyanakkor gondoskodunk arról, hogy a keleti pestissel egyenesen megfertőzzük ennek az országnak a lakosságát egy ilyen szerződés által. A t. túloldalnak, az egységespártnak egy kimagasló tagja az elmúlt év szeptemberében cikket írt a Pesti Hírlapba. (Felkiáltások: Ki az?!) Majd megmondom a végén, egyelőre a cikk érdekesebb, amelynek az a címe, hogy: »A szovjet harca Isten ellen«. Ez a kiváló egységespárti úr azt mondja, hogy (olvassa); »A szovjet erkölcse és lelkülete mérgező fekélyként csak azért garázdálkodhat oly szabadon és uralkodhat a többi »mélységesen buta emberi lények« felett, mert ezek a maguk erkölcsi csődjében kereskedelmi szerződésekért udvarolják a vörös szörnyet, a testet vett Antikrisztust, a helyett, hogy keresztes hadjárattal mennének ellene. íme, a »hétfejű és koronás tízszarvú« fenevad immár 17 év óta öl, rabol, gyilkol és pusztít, most legutóbb Istennek üzen hadat, becsukatja 160 millió ember annyi százezer templomát s bevallottan kétezeréves egész krisztusi civilizációnk és kultúránk megsemmisítésére tör... és nyugat legdicsőbb és legkultúráltabb hatalmai közt többé nem akad egy Szent György lovag, aki lándzsát emelne a vörös sárkányra! Nem, ezek a modern Szent György lovagok, ellenkezőleg, cirógatják a szörnyet és — valljuk be — ezzel a szégyenletes eirógatással a moszkvai Antikrisztus bűntársaivá válnak.« (Müller Antal: Minden szót alá lehet írni!) De így folytatja az egységespártnak ez a kimagasló alakja 1933 szeptember 17-én, tehát a régmúltban (olvassa): »Minden erkölcsi lazultságnak megvannak a maga határai, melyeken túl tán mégsem lehet bitóra és fegyházba való gyilkos gonosztevőkkel akár nemzeti, akár egyéni szempontból 'kezetfogni! Akik a moszkvai Antikrisztus s al szövetkeznék Krisztus ellen s e szövetséggel a vörös rém bűntársaivá válnak, nem félnek-e attól, hogy nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is rá fognak fizetni erre a barátságra. Miként az ördög, a moszkvai ördög is eddigelé még mindig becsapta a vele szövetkezőket.« Azután így folytatja az egységespártnak ez a kimagasló tagja (Felkiáltások balfelől: Ki az? — Fábián Béla: Megmondotta, hogy kimagasló! — Olvassa): »Mi, szegény t

csonkamagyarok, kik 14 évvel ezelőtt már átestünk a szovjet-paradicsom rüibén és pestisén, mi felemeljük ámuló szavunkat, de jól .tudjuk, hogy a művelt nyugat moral insanity-jával széniben pusztába hangzó szó marad ez. Magunk számára azonban mégis levonunk bizonyos szomorú következtetéseket: hogy várhassunk mi megértést a trianoni igazságtalanság s kisebbségeink szenvedései iránt olyanoktól, akik a 160 milliónyi Oroszországot gyilkoló, sanyargató hóihérok véres kezét szorongatják?« Végül így fejezi be ezt a cikket — kihagyom a kihagyandó'kat —- (olvassa): »Ám mit jelent az a hét fej és koronás tíz szarv? Vájjon nem azokat a cirógató, barátkozó hatalmakat jelentik-e, melyek épp e cirogatás és barátkozás által a szörny bűntársaivá válnak? Ezt majd ne teológusok, hanem a jövő történetírói döntsék el.« Ezt írta Pékár Gyula. {Derültség balfelől. — Rakovszky Tibor: A külügyi bizottságban • a szerződés elfogadását ajánlotta! — Malasits