Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-239
Az országgyűlés képviselőházának 239. Kicsi, kopasz bankár urak, kik ott ülnek hideg őrületben a kincsen, — kialudt szemű, zöldsárga arcú urak, aranynak és hatalomnak betegei, kiknek kezében összeszaladnak a földet futó áramok! A vérnek és fájdalomnak gyümölcsei mind odajutnak hozzájuk s a halálra sorvadt világ, mint nyitott csőből, önti ide az arannyá változtatott vért: s ők elrakják, berakják mohón; ezek a bankár urak : mert ők csak aranyat akarnak, minél több aranyat. Minél jobban sorvadjon, pusztuljon a világ: csak éljen a Bank, nőjjön az aranyrakás. Mig a kiszitt, vérvesztő világ észbe nem kap és el nem söpri az arany bálványokat!« A fent megjelent közlemény névtelenül jelent meg. A nyomozás adatai alapján megállapítható, hogy a közlemény büntető törvénykönyvbe ütköző tartalmának a megírására Fodor József szerzőt Meskó Zoltán felelős szerkesztő utasította s ugyancsak ő intézkedett a cikk közzététele iránt, így a vád tárgyává tett közleményért az 1914 :Xlv\ te 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség Meskó Zoltán országgyűlési képviselőt, mint a nevezett lapnak a kérdéses közlemény megjelenési idejében felelős szerkesztőjét terheli. Ezen közlemény egész szövege, de különösen az idézett részeiben fogla't tényállítások és kifejezések úgy tartalmi las:, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenőek és kimeríteni látszanak u Btk. 172. §-ána.k 2. bekezdésébe ütköző és azl:*12:LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő, a tőkésosztály elleni izgatás bűntettének a tényáUnd^kát. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ezért a t. Képviselőháznak, hogy Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólani? (Rakovszky Tibor szólásra jelentkezik-) Rakovszky Tibor: í\ JLlá^Í Vgy tudom, hogy ez a cikk szórói-szóra ugyanaz, mint amely miatt a 671. számú jelentéssel kapcsolatban a t. Ház nem adta ki Meskó Zoltánt. Maradjunk tehát konzekvensek és ebben az esetben se adjuk ki Meskó Zoltánt. Ez a tiszteletteljes javaslatom. (Helyeslés a balközéven.) Elnök: T. Ház! A mentelmi bizottság javaslatával szemben Rakovszky Tibor képviselő úr olyan javaslatot tett, hogy a t. Ház Meskó Zoltán képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag ne függessze fel. A Ház határozata alá bocsátom a mentelmi bizottság javaslatát, szemben Rakovszky Tibor képviselő úr ellenindítványával és kérdem a t, Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát elfogadni, hogy ebből az ügyből kifolyólag Meskó képviselő úr mentelmi joga felfüggesztessék, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el és így Meskó Zoltán országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát Rakovszky Tibor képviselő úr javaslata, értelmében ebből az ügyből kifolyólag nem függeszti fel. (Buchinger Manó: Náci parlament!) Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának 619. számú jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kérem annak ismertetését. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képülése 19Ûh január E6-án, pénteken. 4SI viselőház! A budapesti kir- főügyészség 5205. 1933. f. ü. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 14.031/7/1932. számú megkeresése szerint a bíróság a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete főmagánvádló feljelentésére eljárást indított, mert a »Reggel« című időszaki lap 1932. évi szeptember hó 19. napján megjelent 38. számában közölt »Mozgalom a Mezőgazdák Szövetkezetének közérdeket sértő túlhatalma ellen« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei: »Mégis feltűnő azonban, hogy milyen privilegizált helyzete van a termelők és a kereskedelem rovására a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete borértékesítő osztályának.« »A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a közadókból támogatott altruizmusnak ez a tipikus vállalkozása, a legutóbbi csehszlovákiai borkontingens megállapításánál már olyan üzleti igényekkel és olyan prepotens magatartással lépett föl, amely kihívta a bizottság képviselőtagjainak fölháborodását. A borvidéki országgyűlési képviselők egy része már el is határozta, hogy a legenergikusabban föl fog lépni a Mezőgazdák Szövetkezete borosztályának a termelőket megkárosító túlhatalmával szemben és meg fogja akadályozni, hogy a mai irgalmatlanul nehéz időkben egy szubvencionált szövetkezet nyers üzleti érdekei háttérbe szorítsák a közérdeket.« Az 1914 :XLI. te. l._§-ába w ütköző és a 3- § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének az ismérveit látszik feltüntetni. A szóbamforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség erre felhatalmazott tagja felhívás dacára sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Lázár Miklós országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze felElnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a Ház Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának 620. számú jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kérem ennek ismertetését. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5675/1933. f. ü. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 4109/7/1933. számú megkeresése szerint a bíróság gróf Széchenyi Pál Imre budapesti lakos feljelentésére eljárást indított, mert »A Reggel« című időszaki lap 1932. évi december hó 19. napján megjelent 51. számában közölt »Széchenyi Pál Imre gróf három pilótaruhája és az Atlanti-óceán« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei :
