Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-239

Àz országgyűlés képviselőházának 239. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Ház ebből az ügyből kifolyólag Lingauer Albin képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 611. számú jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szóErődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4384. 1933. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 3919/1933. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő^ ellen, büntető eljárást indított a »Magyarság« cimű politikai napilap 1933. évi január hó 10. napján kiadott számában megjelent »Bécsben folynak a kihallgatások a fővárosi vízszűrőberendezéssel kapcsolatos állítólagos panamák ügyében« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A Magyarság pénteki számában részletesen hírt adtunk azokról a panamavádakról, amelyeket a fővárosi vízszűrőkészülékek szállításával kapcsolatban Marx Vilmos bécsi hírlapíró, volt főhadnagy, emelt a főváros részéről annakidején kiküldött bizottság tagjaival szemben. Marx Vilmos »Jelentés« címén beadványt intézett Horthy Miklós kormányzó kabinetirodájához s ebben azt írta, hogy a budapesti Vízművek legutóbbi vízszűrő bevásárlása alkalmával, a rendelkezésére álló adatok szerint, a bécsi Dabeg.-cég megvesztegette a kiküldött bizottság tagjait s ő, mint volt császári és királyi katona, kötelességének tartja, hogy Magyarország kormányzójának figyelmét felhívja a dologra. A beadványt annakidején Marx megküldötte a budapesti ügyészségnek és a rendőrségnek is s valamennyi beadványában részletesen felsorolta állításait, amelyek szerint a kiküldött bizottság tagjai: Becsey Antal, néhai Buday Dezső, Magyar Miklós, Herczeg Béla, Paulovits Viktor, a Vízművek vezérigazgatója és egy Kaszár dr. nevű ember 30—35.000 pengős províziót kaptak a Dabeg.-cégtől, amely a budapesti Ganz és Társa cég útján 108.000 pengő értékben szállította a vízszűrőberendezést a budapesti Vízműveknek s ettől a szállítástól függött volna azután az újabb, több, mint másfél millió pengő értékű megrendelés. Marx szerint az újabb szállítási összeg harminc százalékát jutalék címén szintén kikötötték a bizottság tagjai s a beadvány azt állítja, hogy részben az első szállítás províziójaként, részben az elnyerendő megrendelés összegére à contóként utalták ki a bizottság tagjai részére a pénzt.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 1. §;ába ütköző, a 3. § 1. és 2. pontjai szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. Budapest székesfőváros polgármestere, mint Paulovits Viktor sértettnek, a székesfővárosi Vízművek vezérigazgatójának felettes hatósága, a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1933. január 17-én I. 816/1933. szám alatt megadta. ülése Í9&4 január É6-án, pénteken. 429 A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele* nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Ház ebből az ügyből kifolyólag Milotay István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 612. számú jelentésének tárgyalása párviadal vétségével gyanúsított Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4656/1933. f. ü. szám alatt Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV- 4821/1933. számú megkeresése szerint nevezett képviselő vitéz Borbély-Maezky Emil miskolci lakossal Budapesten, 1932. évi június hó 4. napján párviadalra állott ki és ekkor ő vitéz Borbély-Maezky Emilt megsebesítette. Ilymódon a Btk. 298. § 1. bekezdésébe ütköző vétségnek ismérvei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze felElnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Ház ebből az ügyből kifolyólag Eckhardt Tibor képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 613. számú jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségéval gyanúsított Szakács Andor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5208/1933. f. ü. szám alatt Szakács Andor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 2149/8/1933. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Kókai Rezső, úgy is mint a Kókai Lajos budapesti bejegyzett cég tulajdonosa főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »A Mai Nap« című politikai napilap 1932. évi november hó 25. napján kiadott 265. számában megjelent »Kavarodás egy revíziós térkép körül« feliratú cikk tar-