Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-239
^^m Az országgyűlés képviselőházának 239. Patacsi Dénes jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! A napirenden lévő Weltner-féle mentelmi ügy a mezőkeresztesi választással kapcsolatos eseményekkel függ Össze. Itt a Ház színe előtt erről a mezőkeresztesi választásról már nagyon, de nagyon sok szó esett. A csendőrbrutalitásokat és atrocitásokat a kisgazdapárt és a mi pártunk részéről többen szóvátették. Ez is egy tipikus esete annak, amikor tisztán politikai okokból a csendőrség a választások után is folytatta az ellenfelekkel szemben ugyanazt az eljárást, amelyet folytatott a választások alatt. A kérdést tehát nem lehetne úgy beállítani, hogy ez egyszerű izgatás, mint ahogyan a mentelmi bizottság ezt beállítja, hogy t. i. »a csendőrség intézménye elleni izgatás« 1 ? Ezek tények, amelyek adottak, amelyek megtörténtek; orvosi bizonyítványok igazolták azt, hogy az embereket összeverték; ezek tények, amelyek meg vannak állapítva. Tehát tényeket nem szabad Magyarországon meg* írni 1 ? Nem szabad megírni, nem lehet elmondani azt, hogy egy csendőr brutális és visszaél a hatalmával? Ez olyan dolog, amire nem le het azt mondani, hogy izgatás és nem lehet ráhúzni a mentelmi bizottságnak azt, hogy egyszerűen kiadjuk a szerzőt, egyszerűen bün tessük meg azt. aki megtörtént eseteket, megtörtént dolgokat felemleget azért, hogy a közvélemény tudjon róluk. Tisztára lehetetlen dolog, tiszta képtelenség, hogy ebben az ügyben a mentelmi bízottság jelentése azt javasolja, hogy adják ki Weltner Jakabot. Hova jutunk akkor ebben az országban, mi lesz itt, mi van itt, ha már megtörtént tényleges eseménveket sem lehet megírni, nem lehet regisztrálni, nem lehet a közvélemény figyelmét felhívni rájuk? Akkor micsoda Balgán vagyunk mi, micsoda orszáe-. ha olyan lesüllyesztett színvonalra akarják vinni ezt az országot, hogy ne lehessen tényeket megírni? Hiszen nyilvánvaló dolog, hogy a mezőkeresztesi választásoknál olyan dolgok történtek, amelyek miatt az ott megválasztott képviselőnek le kellett mondania, mert úgyis megsemmisítették volna mandátumátNyilvánvaló tehát, már ez az egy tény magában is igazolta, hogy ott olyan erőszakos eljárás folyt, amilyen erőszakos eljárás még a nálunk megszokott erőszakos rendszer mellett is kirívó volt. HVRU kirívó választás alia: v«lt az utóbbi esztendők folyamán. Az a rendőrsérr. az a csendőrséer. amelvet bevontak a politikai üldözésnek különböző módszerébe, még a választások után is folytatta az üldözéseket és csak azért verték meg az embereket, mert pártszervezeteket tartottak fenn azok, akikről kifeie7etten tudták, hosrv a szociáldemokrata tmr-thoz tartoztak Ez tehát nem más, mint politikai bos«7Ű. politisai üldözés, olyan nyilvánvaló politikai üldözés és olyan nyilvánvaló zaklatása a szerkesztőnek, a képviselőnek, amelyhez odaadnia magát a mentelmi bizottságnak nem volna szabad. Ha komolyan veszsziik feladatunkat ebben a Házban, ha azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek bennünket... Elnök: A képviselő urat kötélessée-ein figyelmeztetni, hosrv a mentelmi bizottságról ne méltóztassék ilymódon megemlékezni, mert ez sérti a mentelmi bizottságot. Farkas István: ... akkor nekünk legalább annyi objektivitást kell minden ügyben tanúsítanunk, akármilyen pártállású is valaki, hogy az ilyen esetekben, amelyekben bizonyított, meg••MH ülése 19 3 U január 26-án, pénteken. 421 történt dolgok vannak, a szerkesztőt, a képviselőt ne zaklassák és a Ház az illetőt ne adja ki. Éppen azért kérem a Házat, utasítsa el a mentelmi bizottság javaslatát. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A mentelmi bizottság által előterjesztett javaslattal szemben Farkas István képviselő úr olyan értelmű javaslatot tett, hogy a Ház ebben az ügyben a mentelmi jogot ne függessze fel. A kérdést tehát úgy fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e elfogadni az előadó úr javaslatát, szemben Farkas István képviselő úr indítványával, Amennyiben el méltóztatnak fogadni az előadó úr javaslatát, akkor Farkas István képviselő úr ellenindítványa természetesen elesik. Kérdem tehát, méltóztatnak-e elfogadni az előadó úr javaslatát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az előadó úr javaslatát fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház az előadó úr javaslatát fogadta el és így Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben a Ház felfüggeszti. (Buchinger Manó: Nem a Ház, hanem az egységespárt egy része!) Következik a mentelmi bízottság 600. számú jelentésének tárgyalása Lázár Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó úr méltóztassék ismertetni. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügvészség 6320/1933. f. ü. szám. alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 5946/1933. számú megkeresése szerint Lux Ernő Máv. igazgatóhelyettes budapesti lakos feljelentésére eljárást indított, az »Esti Kurir« című politikai napilap 1933.^ évi február hó 17. napján megjelent 39. számában »Váratlan új leleplezések az olajpanama hátteréről« fő- és »Lux igazgató szerepe« alcím alatt közölt cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »...Lux igazgató az átadott mintákat egyáltalában nem vizsgáltatta meg, — utólag azzal védekezett, hogy megfeledkeztek erről, —« »Ellenben Lux igazgató úr azzal a rossz anyaggal, amely kitett abban az időpontban, amikor Payr képviselőtársam a Technológia bizonylatát bemutatta, több mint 300 vagont, cirka 300.000 talpfát letelített, tovább tűrte az Imperial szállításait, amelyek Payr képviselőtársamnak Lux igazgató úrnál történt megjelenésétől egészen az Imperial szerződésének a felbontásáig több mint -00 vagont tettek ki! Hogy egyeztethető tehát össze a Máv. érdekeivel és a köztisztviselői kötelességteljesítéssel, hogv amikor egy vezető főtisztviselőnek tudom jut "egy horribilis kárt jelentő ívissszaélés, e fölött fölényesen napirendre tér?« Ez a részlet kapcsolatban a cikk egész tartalmával az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 1. és 2. pontja szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, Lux Ernő m. kir. kormányfőtanácsos, államvasúti igazgatóhelyettes sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének a jelenségeit tünteti fel. A m, kir. Államvasutak igazgatósága, mint
