Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-239

Áz országgyűlés képviselőházának 239. ülése 1934 január 26-án, pénteken. 4l9 kell adni Ripkának.« »... Szekulesz, akiről bebizonyosodott, hogy útleveleket szerzett tiltott módon, ötrendbeli csalással vádolja.« Ez a közlemény Szekulesz Béla főmagánvádló sérelmére elkövetett s az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. 4 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség erre felhatalmazott tagja felhívás dacára sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Lázár Mijklós országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, mert a közlemény valótlansága esetén bűncselekmény megállapítására alkalmas lehet, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, határozatképpen kimondom, hogy a Ház Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 596. számú jelentése Ulain Ferenc képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem előadni! Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség Bi. 4/6/1933. f. ü. szám alatt Ulain Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a miskolci kir. törvényszék tí. 3067/1933. számú 'megkeresése szerint ott ellene az 1914 : XL. te. 2. §-ának 2. bekezdésébe ütköző hatóság elleni erőszak bűntette és az 1914. évi XLI. te. 2. §-ába ütköző s a 4. § második bekezdése szerint minősülő becsületsértés vétsége miatt bűnvádi eljárás indult. A nyomozás adatai s különösen dr. Szentiványi Ferenc, a mezőkövesdi járás főszolgabírójának jegyzőkönyvi vallomása, továbbá dr. Kiszely Pál, Fekete Imre, dr. vitéz Kiss Lajos és Vitéz Attila, másolatban elfekvő vallomásai szerint Ulain Ferenc országgyűlési képviselő Mezőkeresztes községben íyaó. évi február hó 11-ik napján időközi képviselőválasztás alkalmával többek kíséretében megjelent dr. Szentiványi Ferenc, a mezőkövesdi járás főszolgabírája előtt, — aki a választással kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a mezőkeresztesi jegyzői hivatalban tartózkodott s ott a főszolgabírót hivatalos eljárásában akadályozva — olyan magatartást tanúsított, hogy emiatt a főszolgabíró Ulain Ferencet higgadtságra és tisztességes hangnem használatára hívta fel, — majd pedig amikor a főszolgabíró Eckhardt Tibor országgyűlési képviselővel már megkezdett tárgyalásait tovább folytatni akarta, ezen tárgyalások alatt Ulain Ferenc állandóan kiabált, a főszolgabíró felé köpött, majd felérontva, balkarjával lökdöste és kihívó hangon felhívta, hogy őt tartóztassa le. A főszolgabíró látva a helyzet veszélyességét, saját védelméről kellett gondoskodnia s a jelenlevő csendőrjárőrnek azt az utasítást adta, hogy őt védje meg, mire a csendőrök a főszolgabírót körülállták, — továbbá Mezőkeresztes községben ugyanazon a napon az esti órákban Ulain Ferenc többek jelenlétében az utcán dr. Szentiványi Ferenc főszolgabíróra vonatkoztatva azt a kijelentést tette: »Ki fogom végezni ezt az embert«. Ulain Ferenc országgyűlési képviselő ezen cselekményével hatóság tagját erőszakkal és veszélyes fenyegetéssel hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozta, hivatásának gyakorlásában tettleg bántalmazta és arra az intézkedésre kényszerítette, hogy a gyanúsítottat rendre intse és a csendőrjárőrt saját személye megvédére felhívja, — továbbá dr. Szentiványi Ferenc főszolgabíró személye ellen feltűnően durva t módon becstelenítő, lealacsonyító és megszégyenítő kifejezéseket használt. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, mert a fenti tényállás bűncselekmény megállapítására alkalmas lehet, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Ulain Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Simon András! Simon András: T. Képviselőház! En az 596. számú imént előadott jelentéssel kapcsolatban a tényállás bővebb felderítését látom szükségesnek és különösen szükségesnek tartom Ulain Ferenc képviselő úr személyes meghallgatását. Éppen ezért mély tisztelettel indítványozom, méltóztassék előadott indokaimra való tekintettel ezt az ügyet a mentelmi bizottsághoz visszautalni, (tielyeslés a jobboldalon ) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az előadó úr javaslatával szemben Simon András képviselő úr azt indítványozta, hogy az ügy a mentelmi bizottsághoz utasíttassék vissza. A kérdést úgy teszem fel, hogy méltóztatnak-e elfogadni az előadó úr javaslatát. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni az előadó úr javaslatát, Simon András képviselő úr javaslatát emelem a Ház határozatává. Kérdem tehát, nnéltóztatnak-e elfogadni az előadó úr javaslatát? (Nem!) A Ház így Simon András képviselő úr javaslata értelmében határozott: visszaadja a jelentést a mentelmi bizottságnak. Következik sorrend szerint a mentelmi bizottság 598. számú jelentése Lázár Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Előadó úr, méltóztassék előadni. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6323/1933. f. ü. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 594/1933. számú megkeresése szerint a bíróság Lux Ernő Máv. igazgatóhelyettes budapesti lakos feljelentésére eljárást indított a »Magyarország« című politikai napilap 1933. évi február hó 17. napján megjelent 39. számában közölt »Lázár Miklós: Vádat emelek Lux kormányfőtanácsos, az építési osztály igazgatóhelyettese ellen« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »... Lux igazgató az átadott mintákat egyáltalában nem vizsgáltatta meg, — utólag azzal védekezett, hogy megfeledkeztek erről — vizs60*