Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-238

412 Az országgyűlés képviselőházának 238 tizenötödikének az eseményeit. Először is illett volna annyit megtenni az előadó úrnak, hogy ismertesse a tartalmát egy ilyen történelmi távlatból megírott cikknek, amely cikk 86 esztendő után bírálja az eseményeket és mond ítéletet az 1848-as események felett. Ez nem egyszerű közönséges hétköznapi kérdés. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Igaza van a cikknek. Felolvasnám ezt a cikket, amint az előbbi cikket is felolvastam, — bár Mába olvasnám fel, mert a t. Ház többségi pártjának tagjai ide sem haligátnak — s kitűnne, hogy egy szóval sincs benne izgatás, amikor a legobjektívebben összehasonlítja a parlament és a magyar kormány ténykedéseit. Ez a cikk teljesen objektíve, történelmi távlatból bírálja az eseményeket. Megmondja, mi lett a forradalomból, mi maradt meg az 1848-as vívmányokból. Megmondja, hogy nem maradt meg semmi, hanem kialakult a-kapitalizmus, összeroppant a proletariátus, tönkrement a polgárság is és rabja a monopolkapitalizmusnak, a kartelleknek, a bankoknak. Ezért elítélik és büntetik a Népszavát. A kormány és a kormánypárti képviselők szeretik hangoztatni, hogy küzdenek a népért és küzdenek a bankok és a, kartellek ellen, de a gyakorlatban támogatják és dédelgetik őket s azok az urak ebben az országban. Amikor ilyen történelmi távlatból bírálja valaki az 1848-as eseményeket, igazán nem volna szabad arra az álláspontra helyezkedni, hogy itt a Házban egy képviselőt zaklatni engedjenek, (Buehinger Manó: Érdemes volt a szabadságot kiharcolni 48-ban!?) aki, mint mondottam, s most is megismétlem, bizonyítani akarja, hogy megszűntek a 48-as vívmányok. Az 1848-i sajtótörvény azt mondja, hogy gondolatait mindenki szabadon terjesztheti. Itt azonban korlátot emeltek ennek régen. De most már még ezen a korláton belül is korlátokat emelnek az ügyészségen és a mentelmi bizottságon keresztül, hogy még ebben & szűk keretben se lehessen véleményt mondani, amit különben már régen lehetetlenné tettek. Éppen azért kérem a t. Házat, gondolja meg, ne csúfolja meg az 1848-as emlékeket, s amikor március tizenötödikéről megjelent egy emelkedett cikk, amelyben nincs sem nemzetgyalázás, sem osztályelleni izgatás, csak a tényeknek, a fejlődés menetének szembeállítása van objektíven, emelkedett hangon elmondva: ne adja ki ezért a Ház a szerzőt, és ne tegye ezt a parlamentet olyan semmivé, hogy az igazán semmire sem becsüli a 48-as hagyományokat. Kérem tehát a t. Házat, hogy a mentelmi bizottság jelentését utasítsa vissza. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t

: Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését, amely szerint Weltner Jakab képviselő úr mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztessék, elfogadni, igén, vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Buehinger Manó: Most kiadják 1848. március 15-öt!) Többség. A Ház Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése Ulaiin Ferenc és Dinmyés Lajos képviselő' urak mentelmi ügyében. (írom. 588.) Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A debreceni királyi főügyészség magánlaksértés büntette címén Ulain Ferenc és Dinnyés Lajos képviselő urak mentelmi jo. ülése 193Ip január 25-én, csütörtökön. gának felfüggesztését kérte, valamint ugyancsak kérte kétrendbeli hatósági közeg elleni erőszak vétsége címén Ulain Ferenc képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését. A^ mentelmi bizottság a feljelentésben foglalt tényállás és az összes körülmények vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmények és nevezett képviselők személye között nem kétséges, mert megállapíthatónak látszó tényállás a megjelölt bűncselekmények elkövetésére alapos gyanút szolgáltat, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Ulain Ferenc és Dinnyés Lajos országgyűlési képviselők mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Ezzel a javaslattal szemben AndaháziKasnya Béla és Györki Imre bizottsági tag urak kisebbségi véleményt terjesztettek elő, amelyben azt javasolják, hogy nevezett képviselő urak ^mentelmi joga a magánlaksértés bűntette miatt indított bűnvádi ügyben ne függesztessék fel. A jelentés másik részére vonatkozólag nem adatott be kisebbségi vélemény. Kérem a t. Házat, hogy a bizottsági javaslatot elfogadni szíveskedjék. Elnök: A szó a kisebbségi vélemény benyújtóit, Andaházi-Kasnya Béla és Györki Imre képviselő urakat illeti, akik azonban nincsenek jelen. (Gál Jenő szólásra jelentkezik.) Gál Jenő képviselő úr kíván szólani! Gál Jenő: T. Képviselőház! Az előadó úr által most ismertetett ügyben csak az alakiságok vannak a Ház tudomására hozva, maga a tényállás, amelynek alapján itt véleményt lehetne alkotni arról, hogy Ulain Ferenc és Dinnyés Lajos képviselőtársainkkal szemben mire alapítja az ügyészség az ő vádját, teljesen homályban van és ismeretlen. Nagyon kérr ném a t. Házat, hogy határozathozatal előtt méltóztassék az előadó urat felkérni arra, hogy ismertesse magát a tényállást, mert az összefüggésnek nemcsak alakilag kell meglennie, hanem a kauzális nexust a képviselő materiális cselekedeteiben is fel kell ismerni, hogy tudjuk, mi történt. így, teljes tájékozatlanságban, az ember nem mondhat véleményt. Mivel pedig a mentelmi jog nem egyéni jog, hanem az egész Ház joga, azt hiszem, hogy ebben a tekintetben feltétlenül szükséges,^ hogy bővebb felvilágosítást kapjunk. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! En azért nem ismertettem részletesen a tényállást, mert az a jelentésben teljes részletességgel le van közölve, és mivel abban a meggyőződésben voltam, hogy a képviselő urak között ez a jelentés kiosztatván, a tényállást minden képviselőtársunk ismeri és teljes részletességgel tudomása van arról. Miután azonban ez a kívánság felhozatott, bátor vagyok részletesen ismertetni a vádbeli tényállást. E szerint a tényállás szerint a lefolytatott nyomozásnak a csendőri feljelentésben foglalt adataiból az alábbiak mutatkoznak megállapíthatónak. Ulain Ferenc országgyűlési képviselő 1933. évi február hó 10. napján, hajnali négy^ óra tájban Dinnyés Lajos országgyűlési képviy selő és vitéz Gomba Kálmán mezőkeresztesi lakos társaságában megjelent Gaál Géza nyugdíjazott igazgató-tanító, meftőkeresztesi lakos, kulccsal bezárt lakásánál és a folyosóajtót